Ez történt 1848. március 15-én
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.
2018. március 15. 09:35

Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

A pozsonyi országgyűlési ifjúság bevonulása Bécsbe 1948. március 14-én – korabeli metszet (MTI-fotó: Reprodukció)

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.

Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

A márciusi ifjak gyülekező helye, a Pilvax kávéház (MTI-fotó: Reprodukció)

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt:
„Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: „Unió Erdéllyel.”

A kinyomtatott Nemzeti dal és a Tizenkét pont – a szabad sajtó első termékének fogadása a Landerer és Heckenast nyomda előtt (MTI-fotó: Reprodukció)

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez.

1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt – korabeli metszet (MTI-fotó: Reprodukció)

Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

A király és a bécsi udvar a pesti események miatt nem merte a feliratot visszautasítani, és kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek. A gróf egy héttel a forradalom kitörése után megalakította az első felelős kormányt.

Az első magyar kormány tagjai: Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter (felső sor), Esterházy Pál herceg, a király személye körüli miniszter, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter (középső sor), báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Széchenyi István közlekedésügyi miniszter és Klauzál Gábor földművelés- és iparügyi miniszter (alsó sor) (MTI-fotó: Reprodukció, Szamossy Elek rajza)

Párizzsal és Béccsel ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket: a forradalom vérontás nélkül zajlott. Március 15-ét a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepeként tartjuk számon, a forradalom mindenkor a magyar szabadság szimbóluma maradt.

A centenáriumon osztották ki először a Kossuth-díjat

Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek. Az 1963-ig évente osztott díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.

1990 óta ismét évente egyszer ítélik oda Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését. A díjakat a köztársasági elnök adományozza, és ünnepélyes keretek között ő is adja át a március 15-i ünnepségekhez kapcsolódva. A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.

Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

A rendszerváltozás után a Kossuth-nagydíjat először 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész kapta meg.

Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó – oklevéltartó – része ezüstözött.

Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Nemeskürty István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Széchenyi-díjas irodalomtörténész a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések ünnepélyes átadásán a Parlament kupolacsarnokában, 2011-ben (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Ünnepel az ország

Az ünnepen országszerte megemlékezéseket tartanak. A fővárosi ünnepségekről itt olvashat bővebben.

Az Országház-látogatás szünetel március 15-én, a látogatóközpont zárva tart, de március 16-án, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából nyílt nap lesz a Parlamentben. Az érdeklődők március 16-án 10 és 17 óra között ingyen nézhetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát – az épület az Alkotmány utca felől közelíthető meg.

A megszokott rendben vezetett Országház-látogató csoportok is indulnak a látogatóközpontból 8 és 16 óra között. Az Országgyűlési Múzeum A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítása is várja az érdeklődőket 9-től 16 óráig. A nemzeti ünnep alkalmából március 16-án újra megnyílnak az Országház egykori szellőző alagútjában található kiállítások is.

hirado.hu
megmondó
De most történt valami. Olyan, amit nehéz a magyar nép bölcsességével azonosítani.
  • Az Európai Unió tulajdonosa
    A kisrészvényesek megzabolázásához rendelkezésre állnak az eszközök: a Nagytestület tagjainak többsége a tulajdonos zsebében van.
  • Elnökjelölt rovott múlttal
    Azaz a baloldali politika továbbra sem óhajt megtisztulni: benne hagyja a szennyeződést a magyar közéletben.
  • Aztán eljött az este
    Most várhatjuk, hogy a gender-Macron, a kvóta-Merkel és a whisky-Juncker mikor és milyen őszintén gratulál.
  • Nagy lehetőség: kibukhat az LMP
    Az európai demokráciában az ellenzéknek is meg kell felelnie bizonyos szellemi minimumnak.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI