Sokszor váltotta egymást a Kossuth- és a koronás címer
A magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része. A magyar zászló és címer napját 2015-ben ünnepeltük először.
2018. március 16. 10:21
Az Országgyűlés 2014. december 16-án nyilvánította a magyar zászló és címer napjává március 16-át, 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett.
 
A határozatban ez áll:
 
„Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja.”
 
Az indoklás szerint a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
 

A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar–lengyel barátság napja, végül március 16-át jelölték ki. A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására.

Erő, hűség, remény

Az alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben – felülről – piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Budapest, 2014. március 15. Nemzetiszínű lobogó leng az Országház előtt, Budapesten 2014. március 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Nemzeti színű lobogó az Országház előtt (MTI-fotó: Mohai Balázs)

A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848. évi követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit a XXI. törvénycikk szentesített.

D_CIM20150316003

A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda énekkara énekel a magyar zászló és címer napján rendezett ünnepségen a Honvéd Kulturális Központban 2015. március 16-án (MTI-fotó: Czimbal Gyula)

A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Ez az úgynevezett kiscímer, a középcímer a magyar korona országainak egyesített címere, a nagycímer pedig a valaha magyar birtokban volt területek címereit egyesíti.

Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.

Budapest, 1956. október 23. Veres Péter író a tüntetők között a Parlament előtt, a Kossuth téren. MTI Fotó: Farkas Tamás

Veres Péter író a tüntetők között a Parlament előtt, a Kossuth téren – a háttérben a Kossuth-címerrel, 1956. október 23-án (MTI-fotó: Farkas Tamás)

A ’48–49-es szabadságharc leverése után azt a címert kellett használni, amelynek hátterét az osztrák sas alkotta, a koronás címert az 1867-es kiegyezés után helyezték vissza jogaiba.

A vörös csillag újra és újra felbukkant

Az 1918-as forradalom ismét a Kossuth-címert választotta, a Tanácsköztársaság ezt is eltörölte, és inkább a vörös csillagot használta.

A két világháború közötti időszakban megint a Szent Koronával díszített változat volt érvényben. 1946. február 1-jétől, a köztársaság kikiáltásától a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum, de csak három évre. Az 1949-es sztálinista alkotmány szovjet típusú címert adott a népköztársaságnak, ami lényegében nem is volt címer, mert a címerpajzs hiányzott róla.

A nemzeti hagyományokat figyelmen kívül hagyó, gyűlölt címer helyébe az 1956-os forradalom idején a Kossuth-címer lépett, a szovjet típusút a forradalmárok egyszerűen kivágták a zászlókból.

Budapest, 2014. október 22. Lyukas nemzeti színű lobogó az emlékünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában 2014. október 22-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Lyukas nemzeti színű lobogó az emlékünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában, 2014. október 22-én (MTI-fotó: Illyés Tibor)

A forradalom leverését követően, 1957-ben új címert terveztek, ennek már volt – a nemzeti színekkel, vörössel, fehérrel és zölddel vágott – pajzsa, amelyen a sisakdíszként használt vörös csillag az ország kommunista jellegét és a munkásosztályt jelenítette meg, a pajzstartó búzakalászok pedig a parasztságot jelképezték.

Kétbodony, 1971. április 25. A Menyecske kórus tagjai palóc népviseletbe öltözve szavaztak a Nógrád megyei Kétbodony községben. A falon egy Váci Mihály idézetet tartalmazó plakát felett az 1957 és 1990 között érvényes magyar címer (az úgynevezett Kádár címer) látható. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc

A Menyecske kórus tagjai palóc népviseletbe öltözve szavaztak a Nógrád megyei Kétbodony községben, 1971. április 25-én. A falon egy Váci Mihály idézetet tartalmazó plakát felett az 1957 és 1990 között érvényes magyar címer (az úgynevezett Kádár-címer) látható (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)

A koronás és a Kossuth-címer maradt „harcban”

A rendszerváltás idején abban mindenki egyetértett, hogy ezt a címert nem lehet tovább használni, vissza kell térni a hagyományos magyar címerhez. A közvéleményt és a politikusokat is megosztotta azonban, hogy a régi-új állami címer a koronás kiscímer vagy a Kossuth-címer legyen-e.

A koronás címer hívei azzal érveltek, hogy a hatalmi jelvény államiságunk történelmi folytonosságát jelképezi, a korona az állam szimbóluma inkább, mintsem a királyságé. A Kossuth-címer felé hajlók e címerben a nemzeti önrendelkezés, a szabadság és függetlenség, a demokratikus törekvések jelképét látták. Felmerült az is, hogy mindkét címer legyen hivatalos, mert mindkettő mellett szólnak komoly történelmi érvek, azaz különböztessék meg az állami és a történelmi címert, s alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli jelképet.

Budapest, 1990. július 3. Antall József miniszterelnök felszólal a Parlamentben július 3-án, amikor az Országgyűlés döntött az új címer ügyében. A kormány javaslatára a képviselők 67 százaléka úgy határozott, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen. MTI Fotó: Kovács Attila

Antall József miniszterelnök felszólal a Parlamentben 1990. július 3-án, amikor az Országgyűlés döntött az új címer ügyében. A kormány javaslatára a képviselők 67 százaléka úgy határozott, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen
(MTI-fotó: Kovács Attila)

A kérdésről 1990 nyarán hosszú vita folyt a parlamentben, s egy idő után világossá vált: a koronás, illetve a Kossuth-címer pártját fogók kifogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére.

1990. július 3-án az Országgyűlés az ellenzék és a kormány beleegyezésével úgy döntött, hogy az általános vitát befejezi. A parlament még aznap 258 igen, 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett úgy módosította az alkotmányt, hogy a Magyar Köztársaság állami jelképe a koronás címer.

hirado.hu - MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
MTI Hírfelhasználó