Az adósság csökkenésével enyhült az ország sérülékenysége
Az elmúlt nyolc évben folyamatosan csökkent a GDP-arányos államadósság, ezen belül is növekedett a forint alapú adósság aránya, amivel csökkent az ország pénzügyi sebezhetősége.
2018. március 19. 09:40

Az államadósság területén 2010 után kedvező változások következtek be. Amíg 2002 és 2010 után az államadósság a bruttó hazai össztermékhez viszonyítva 55 százalékról 80 százalékra ugrott, addig ez az arány 2017-re  72.1 százaléka csökkent. Jövőre a mutató 70 százalékra mérséklődhet, ezzel Európában egyedülálló módon Magyarországon nyolc egymást követő évben csökkenhet a GDP-arányos adósság szintje.  Az EU 28 tagállamában 83,5 százalék, míg az eurózona országaiban 89,3 százalék volt 2017 év végén az államadósság, amely egy főre vetítve 6, valamint 7,5 millió forintnak felel meg, míg a hasonló magyar adat 2,5 millió forint.

Kedvező fordulat az adósság szerkezetben

Szakértők szerint fontos változás az adósság szerkezetében bekövetkezett változás is, vagyis hogy csökkent a deviza, míg nőtt a forint aránya a finanszírozásban.

Oláh Dániel, a Századvég kutatója az M1 Summa című műsorában hangsúlyozta, kivételesen magas volt a gazdaság sebezhetősége 2010 előtt, és ez is vezetett 2008-ban a mentőcsomaghoz, ezzel csökkent az ország kiszolgáltatottsága a nemzetközi pénzpiacok ingadozásainak.

2002 és 2010 között az államadósságon belül a devizaarány 20 százalékról 50 százalékra növekedett, az adósság fele euróban volt jegyezve, míg az elmúlt nyolc évben ez megfordult és 20 százalékra csökkent – mondta György László, a Századvég vezető közgazdásza.

A nettó külső tartozásállomány, amely tartalmazza a lakosság, a vállalatok és az állam tartozását,  2002 és 2010 között 49 százalékponttal nőtt, ezen belül a devizahitelállomány 30 százalékponttal emelkedett, ezzel a GDP-arányos külső adósság Magyarországon  2006-ban a világon a nyolcadik legmagasabb volt. Ez a mutató 2010 és 2018 között hasonló mértékben,  50 százalékponttal csökkent, ezzel Magyarország a világ középmezőnyébe került.

Stabil a pénzügyi rendszer 

A pénzügyi stabilizációhoz hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai 2010 óta bőven fedezik Magyarország egy éven belül lejáró adósságait. Ezt fejezi ki az úgynevezett Guidotti-Greenspan mutató, amely 2010 előtt az egyes értéknél kisebb volt, vagyis a devizatartalékok nem fedezték a rövid külső adósságot. Az elmúlt években viszont a mutató folyamatosan meghaladta az egyes értéket.

Elemzők szerint Magyarország ma pénzügyileg stabil és egy pénzügyi válság esetén képes függetleníteni magát a kedvezőtlen nemzetközi pénzügyi folyamatoktól, így nem kell a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni segélyért.

hirado.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó