61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek
Több mint 5 éve, 61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon, a tendencia vélhetően a követező hónapokban is folytatódik - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
2018. március 20. 12:31

A KSH kedden kiadott jelentése szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít.

A miniszter hozzátette: a béremelkedés az ágazatok közül a szállítást, a raktározást, az egészségügyet és az építőipart, területi megoszlást tekintve pedig Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben.

Varga Mihály kiemelte, számítottak rá, hogy a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodás hatására jelentősen emelkednek a bérek, a fizetések növekedési üteme azonban meghaladta a várakozásokat. Felidézte, a bérmegállapodás értelmében idén január elsején a minimálbér 8, a szakmunkás garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás nagy hangsúlyt helyez a munkaadói közterhek csökkentésére is. Ezt támasztja alá, hogy 9 százalék lett a társasági adó, a korábbi 27 százalékról tavaly 22-re, idén pedig 19,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék összege. A tárcavezető bízik benne, hogy a következő évek reálbér-növekedése lehetőséget teremet arra, hogy a következő években 2-2 százalékponttal csökkenteni tudják a munkaadói járulékot, hiszen a cél, hogy a munkaadókat terhelő járulék 2022-re 11,5 százalékra mérséklődjön.  

Varga Mihály kifejtette a kormány jövőre vonatkozó tervei közül a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Az elért egyensúlyi eredményeket nem szabad kockára tenni, a magyar államadósság már 7 éve csökken, az államháztartási hiány évek óta nagyon kedvező szinten tudják tartani, tehát nincs eladósodási folyamat - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A kimagasló reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.

Kiemelték: a kormány céljaival összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum összege pedig 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Idén is a bérek további érdemi emelkedésére számítanak, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét - olvasható az NGM közleményében.

A várakozásokat felülmúlva gyorsult a keresetek emelkedése januárban

A minimálbérek emelése és a szakemberhiány következtében a várakozásokat meghaladó januári béremelkedésről számolt be a KSH. A keresetek növekedési üteme a második negyedévtől valamelyest lanyhulhat ugyan, de az év egészében alig marad el a tavalyi év dinamikájától - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését.

A KSH adatai szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A versenyszférában 13,2, a  költségvetési szektorban 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a keresetek januári emelkedése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást és meghatározó szerepet játszott benne a minimálbérek 8, illetve 12 százalékos emelése. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a béremelkedés ütemét, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a tavalyi év elején főként az állami vállalatoknál jelentősen csúszott a bérmegállapodás, így ez alacsony bázist jelent és a munkaerőhiány is felfelé hajtja a kereseteket.

Ami az idei év hátralevő részét illeti, Virovácz Péter szerint az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.

Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt állapította meg, hogy  a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására a várakozásokat felülmúlta a keresetek januári emelkedése.

2018-ban 9 százalékot meghaladó éves bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló jelentős bérrendezések, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés eredményeként. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az is látszik a részletes adatokból, hogy az állami szférában részben a választások miatt jelentősen nőttek a fizetések.

Idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbérek körülbelül 10 százalékos emelkedése várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 8 százalék körül lehet. A bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve - mutatott rá az K&H Bank vezető elemzője. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. Egyelőre nem látszik, de a jövőben kockázatot jelent az inflációs hatás, az, hogy a bérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztás az árak emelkedését idézi elő. Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.

MTI
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI