61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek
Több mint 5 éve, 61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon, a tendencia vélhetően a követező hónapokban is folytatódik - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
2018. március 20. 12:31

A KSH kedden kiadott jelentése szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít.

A miniszter hozzátette: a béremelkedés az ágazatok közül a szállítást, a raktározást, az egészségügyet és az építőipart, területi megoszlást tekintve pedig Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben.

Varga Mihály kiemelte, számítottak rá, hogy a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodás hatására jelentősen emelkednek a bérek, a fizetések növekedési üteme azonban meghaladta a várakozásokat. Felidézte, a bérmegállapodás értelmében idén január elsején a minimálbér 8, a szakmunkás garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás nagy hangsúlyt helyez a munkaadói közterhek csökkentésére is. Ezt támasztja alá, hogy 9 százalék lett a társasági adó, a korábbi 27 százalékról tavaly 22-re, idén pedig 19,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék összege. A tárcavezető bízik benne, hogy a következő évek reálbér-növekedése lehetőséget teremet arra, hogy a következő években 2-2 százalékponttal csökkenteni tudják a munkaadói járulékot, hiszen a cél, hogy a munkaadókat terhelő járulék 2022-re 11,5 százalékra mérséklődjön.  

Varga Mihály kifejtette a kormány jövőre vonatkozó tervei közül a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Az elért egyensúlyi eredményeket nem szabad kockára tenni, a magyar államadósság már 7 éve csökken, az államháztartási hiány évek óta nagyon kedvező szinten tudják tartani, tehát nincs eladósodási folyamat - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A kimagasló reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.

Kiemelték: a kormány céljaival összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum összege pedig 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Idén is a bérek további érdemi emelkedésére számítanak, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét - olvasható az NGM közleményében.

A várakozásokat felülmúlva gyorsult a keresetek emelkedése januárban

A minimálbérek emelése és a szakemberhiány következtében a várakozásokat meghaladó januári béremelkedésről számolt be a KSH. A keresetek növekedési üteme a második negyedévtől valamelyest lanyhulhat ugyan, de az év egészében alig marad el a tavalyi év dinamikájától - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését.

A KSH adatai szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A versenyszférában 13,2, a  költségvetési szektorban 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a keresetek januári emelkedése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást és meghatározó szerepet játszott benne a minimálbérek 8, illetve 12 százalékos emelése. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a béremelkedés ütemét, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a tavalyi év elején főként az állami vállalatoknál jelentősen csúszott a bérmegállapodás, így ez alacsony bázist jelent és a munkaerőhiány is felfelé hajtja a kereseteket.

Ami az idei év hátralevő részét illeti, Virovácz Péter szerint az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.

Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt állapította meg, hogy  a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására a várakozásokat felülmúlta a keresetek januári emelkedése.

2018-ban 9 százalékot meghaladó éves bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló jelentős bérrendezések, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés eredményeként. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az is látszik a részletes adatokból, hogy az állami szférában részben a választások miatt jelentősen nőttek a fizetések.

Idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbérek körülbelül 10 százalékos emelkedése várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 8 százalék körül lehet. A bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve - mutatott rá az K&H Bank vezető elemzője. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. Egyelőre nem látszik, de a jövőben kockázatot jelent az inflációs hatás, az, hogy a bérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztás az árak emelkedését idézi elő. Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.

MTI
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó