Most már tényleg elég abból, ami a nyugati sajtóban végbemegy.

Még mindig vannak engedetlenkedők, amelyek tényeket írnak vagy nem hallgatnak el!

Így a Schweizer Morgenpost, amely online portáljára tegnap tett ki egy felháborító tudósítást arról, ami nálunk történt március 15-én a Kossuth-téren: „A magyarok felzárkóznak Orbán mögött”.

Az újság maga persze szörnyeteg: még olyan cikket sem volt hajlandó Putyinról írni, amely a mai nyugati sajtóban kötelező: hogy az orosz elnök maga csúszott be titokban Nagy-Britanniába, hogy ott volt kémeket mérgezzen meg. Illetve, hogy ennek nyomán újabb Oroszország-elleni bojkottra, szankciókra és természetesen megnövelt hadi kiadásokra van szükség.

A szarkazmust félretéve: a zürichi és ráadásul jobboldal irányultságú napilap így foglalta össze azt, ami március 15-én történt nálunk: „Magyarországon néhány napja majdnem fél milliós tömegdemonstrációra került sor. A magyar miniszterelnök beszédében azt mondta, Nyugat-Európa már megadta magát a harmadik világból indult inváziónak”.

Félmillió? Nem „néhány ezer” vagy „pár tízezer”?

A rövid beszámoló egyszerűen idézett a magyar miniszterelnök beszédéből néhány rövid részt, odáig elmenve, hogy beszédéből ezt a részt is szó szerint vette át:

„El akarják venni az országunkat, nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban… most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat… azt akarják, hogy mostantól egyre inkább ne mi és ne a mi leszármazottaink éljenek itt, hanem valaki mások. Megjegyezte: nagy nyugati népek és nemzetek „városról városra, kerületről kerületre veszítik el az országukat”.

Ami – ismét iróniára kapcsolva – vérlázító, hiszen már „megírta a tutit” a Washington Post berlini tudósítói irodájának vezetője már március 17-én, nagy terjedelemben, ezzel a címmel: „A korábban még marginális, Soros-összeesküvés elmélet központi helyet kapott a magyarországi választásokon”?

Olyannyira, hogy azt, és vele persze a benne olvasható antiszemitizmus vádját úgy vette át a többi világlap, mint a Jobbik cukira fordult, Heller Ágnes által leszignózott színeváltozását, beleértve a hong-kongi South China Morning Post napilapot, amely teljes terjedelmében nyomtatta ki e fősodratú sajtótermékek által agyonimádott baromságot.

A svájci lapnak persze nagy szerencséje van, hogy egy olyan országban nyomtatják, amelyről azt sem merik megírni a fősodorba tartozó nyugati lapok, hogy annak törvényhozásában a legnagyobb számban egy általuk, a választások alkalmával „nacionalista-konzervatív”, „szélsőjobboldali”, „populista” jelzőkkel ellátott Svájci Néppártnak a tagjai ülnek.

Lovas István