Két éve szabadult el a terror Brüsszelben
Két éve három robbanás rázta meg Brüsszel központját: az Iszlám Állam katonái egy metrókocsiban és egy nemzetközi reptéren hoztak működésbe robbanószerkezeteket, melyek harminckét emberi életet követeltek, és több mint háromszáz embert megsebesítettek. Az Európai Unió fővárosában azóta terrorkészültség van, de az iszlamista radikalizáció elleni küzdelemben egy kérdést elfelejtettek feltenni: mit érnek a törvények, ha léteznek olyan városrészek, ahol mit sem számít a jogállamiság?
2018. március 22. 10:23

Mindössze húsz perc alatt lehet elérni Brüsszel uniós negyedéhez a bevándorlók lakta Molenbeekből, ahová egyre több újságíró és politikus látogat el a radikális iszlám jellegzetességeit kutatva. Ma reggel tíztől az európai tisztviselők itt tartják meg „Két évvel a brüsszeli támadások után – A dzsihadista radikalizáció veszélyei Európában és a kontinensen túl” elnevezésű konferenciájukat, ahol a harminckét emberéletet követelő iszlám terrorra és a robbantások áldozataira emlékeznek.

Míg az uniós politikusok a dzsihadista veszélyek létezéséről diskurálnak, a belga fővárosban ezek az ellentétek napi szinten torkollanak erőszakos incidensekbe. Egyre szélesebb szakadék alakul ki a muzulmán bevándorlók és a helyi lakosok között, és legyen szó társadalmi, pénzügyi vagy vallási különbségekről, a belga hatóságok a kudarc beismerése mellett kézzelfogható megoldást még mindig nem találtak.

 

Gent, 2016. február 21. A Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, a PEGIDA mozgalom támogatói tüntetnek a muzulmán bevándorlók európai befogadása és a menekültjoggal való állítólagos visszaélés ellen a belgiumi Gentben 2016. február 21-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Demonstráció a belgiumi Gentben 2016. február 21-én, két hónappal a brüsszeli robbantásos merényletsorozat előtt, ahol a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, más néven a PEGIDA mozgalom támogatói tüntettek a muzulmán bevándorlók európai befogadása és a menekültjoggal való állítólagos visszaélés ellen (MTI/EPA/Julien Warnand)

Két évvel ezelőtt egymást követően két robbanás rázta meg a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret. Az első detonáció az utascsarnokban történt, ahol mindent elborított a törmelék és a hatalmas füst. A korábbi felvételek megrázó képein hallani az utasok kiáltozásait is. Az emberek pánikszerűen menekültek kifelé. A második bomba épp a menekülési útvonalon robbant fel. Svédország egyik európai parlamenti képviselője is az utasok között volt.

Brüsszel, 2016. március 22. Két reptéri alkalmazott a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, miután kettős robbantás történt 2016. március 22-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Két reptéri alkalmazott a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren a kettős robbantást követően, 2016. március 22-én (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A harmadik támadást fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtották végre. Az összehangolt merényleteket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A három öngyilkos merénylő egy dzsihadista csoport tagjai voltak, és belga állampolgársággal rendelkeztek. Az egész Európát sokkoló terrorakciókban 32-en meghaltak és háromszáznegyvenen megsebesültek, köztük két magyar állampolgár is.

Brüsszel, 2016. március 22. Rendőrök és mentősök a brüsszeli Maelbeek nevű metróállomásnál, miután robbantás történt a helyszínen 2016. március 22-én. Tizenegyen életüket vesztették és 81-en megsebesültek a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren elkövetett öngyilkos merényletben, valamint tizenöt halottja és 55 sebesültje van a Maelbeek metróállomásnál történt robbantásnak. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Rendőrök és mentősök a brüsszeli Maelbeek nevű metróállomásnál, miután robbantás történt ezen a helyszínen is, a repülőtéren elkövetett öngyilkos merényletet követően (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Így csúszott ki az irányítás Belgium kezéből

Belgium fővárosa már a március 22-i terrortámadások előtt is halmozottan problémás területnek számított. A politikusok sikertelenül próbálták csökkenteni a bevándorlók és a helyi lakosok közti társadalmi-gazdasági szakadékot, az idő múlásával pedig olyan hosszú távú megoldások helyett, mint a nyelvoktatás és továbbképzések, inkább megvásárolták a muzulmán lakosság szavazatait.

A bevándorlók lakta Brüsszel, így a Molenbeek negyed is előbb az európai munkásosztály, majd az iszlám bevándorlási hullám célpontjává vált a 20. században, de a mulitkulturális utópia helyett egy irányítás nélküli, önrendelkező közösség alakult ki a Marokkóból és Törökországból érkező bevándorlók lakhelyén.

Molenbeek negyed sokak szerint egy no-go zóna, ahová a rendőrök és a mentősök is csak erősítéssel mernek bemenni. Az elmúlt három évben több európai terrortámadást is itt szerveztek meg. A brüsszeli iszlamisták három év alatt több mint 160 ezer embert öltek meg Franciaországban és Belgiumban. A merényletek áldozatainak hozzátartozói azt mondják: még mindig kísérti őket a terror emléke.

A bevándorlók lakta Brüsszel, így a Molenbeek negyed is előbb az európai munkásosztály, majd az iszlám bevándorlási hullám célpontjává vált a 20. században, de a mulitkulturális utópia helyett egy irányítás nélküli, önrendelkező közösség alakult ki a Marokkóból és Törökországból érkező bevándorlók lakhelyén.

A Molenbeekba látogatók egy dologban egyetértenek: a városrész óriási problémákkal küzd, és az utcákon sétálva inkább érzi magát egy turista a marokkói Tanger kikötővárosában, mint az „Európai Unió fővárosában”. De amíg a látogatók csak ideig-óráig ámulnak a rendhagyó városrész arab jellegzetességein, a belga hatóságok egyre inkább kiszorulnak a túlnyomó részt muszlimok lakta területről.

Bár a botrányos közbiztonságért a városban uralkodó politikai káosz is okolható – hiszen Brüsszelnek 19 polgármestere van, központi irányítás pedig nem létezik –, az iszlám közösség lesújtó állapota nem csupán a munkanélküliségre vezethető vissza, hanem ennek ötvözetére az elszigetelődést kiváltó szélsőséges vallási-kulturális szemlélettel, a radikális iszlámmal. Mivel a rendőrség kezéből kicsúszott az irányítás, a potenciális terroristák észrevétlenül megbújhatnak az elgettósodott városrész elhagyatott lakásaiban.

Az iszlám hatalomnyerése

Molenbeek több generáció óta az európai munkásosztály mentsváraként híresült el. Előbb a flamand munkások települtek be sörfőzdéikkel a csatorna mellé, majd a második világháború után az olasz munkások is megjelentek a belga gyárakban. A városrész egy idő után már csak Kis Manchesternek hívták. Bár Belgiumnak gyarmatosító ország révén teljesen más kapcsolata volt a különböző kultúrákkal, mint például hazánknak, a munkaerőhiány és a szélsőséges vallási tanok elterjedése között itt is szoros összefüggést fedezhetünk fel.

Molenbeek negyed sokak szerint egy no-go zóna, ahová a rendőrök és a mentősök is csak erősítéssel mernek bemenni. Az elmúlt három évben több európai terrortámadást is itt szerveztek meg. A brüsszeli iszalmisták három év alatt több mint 160 ezer embert öltek meg Franciaországban és Belgiumban. A merényletek áldozatainak hozzátartozói azt mondják: még mindig kísérti őket a terror emléke.

Zeebrugge, 2016. február 3. Nagy-Britanniába tartó migráns férfiak sállal védik az arcukat a hidegtől, mialatt gyertyaláng mellett próbálnak melegedni a nyugat-belgiumi Zeebrugge kikötőváros egyik buszmegállójában 2016. február 3-án. (MTI/EPA/Laurent Dubrule)

Migráns férfiak a nyugat-belgiumi Zeebrugge kikötőváros egyik buszmegállójában (MTI/EPA/Laurent Dubrule)

Az iszlám bevándorlás 1964-ben kezdődött, mikor a belgák egyezményt kötöttek a török és a marokkói hatóságokkal, hogy pótolják a gyárakban tapasztalt munkaerőhiányt. Három évvel később, 1967-ben azonban katasztrófa történt az egyik helyi üzemben: tűz ütött ki, és 323 munkás bennégett az épületekben. Véletlenül Fejszál szaúdi király épp másnap érkezett Belgiumba, így a katasztrófa után felajánlotta országa támogatását.

Így kezdett beáramlani az országba a szaúdi pénz, amit nem sokkal később az ideológia is követett. A belga vezetőség úgy hálálta meg a király felajánlását, hogy átadták neki Brüsszel legrégebbi mecsetének kulcsait. A gesztus ugyan csak a két ország közötti együttműködés nevében született, de a szaúdi irányítás alá kerülő mecset rövidesen a brüsszeli szalafista tanok bölcsőjévé alakult át, ahol a saría törvénykezést követelő wahabisták a belga társadalmi normákkal ellentétes tanokat terjesztettek. A terrortámadás kétéves évfordulója előtt három nappal a belga kormány büszkén jelentette be, hogy hosszas egyezkedés után végre átadták a mecset irányítását a mérsékeltebb marokkói hitszónokok kezébe.

Terroristák búvóhelyévé vált

A radikalizálódás egész Belgiumban problémákat okoz, ugyanis Európából népességarányosan innen utazott ki a legtöbb ember Szíriába harcolni. A külföldi dzsihadistákká vált férfiak harmada visszatért, legtöbbjük konkrét küldetéssel. A belga hatóságok számára az állandó razziázás sikerei mellett óriási problémát jelent, hogy a radikális nézetek nem csupán az interneten és a vallási programokon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül terjednek.

A helyzet iróniájat, mi szerint a NATO főhadiszállásától nem messze egy terrorista tűzfészek alakult ki, még tovább súlyosbítja az itt megbúvó, hírhedt terroristák névsora. Ők a legtöbb esetben a helyeik tudtával „szálltak meg” az Európai Unió fővárosának elhagyatott városrészében.

Molenbeek nem csupán a párizsi terrortámadás kitervelőjének, Salah Abdeslamnak adott átmeneti menedéket: innen származik a 191 halálos áldozatot követelő madridi vonatrobbantás egyik kulcsszereplője, és a tálib rezsim főellenségének tartott Ahmed Shah Massoud afgán parancsnok Oszama bin Laden által kitervelt rejtélyes meggyilkolása is a városhoz köthető.

Brüsszel, 2016. március 18. Belga rendőrök egy lezárt műveleti területen a brüsszeli Molenbeek negyedben 2016. március 18-án, ahol rendőrségi és sajtóhírek szerint elfogták a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét, Salah Abdeslamot. (MTI/EPA/Laurent Dubrule)

Belga rendőrök egy lezárt műveleti területen a brüsszeli Molenbeek negyedben (MTI/EPA/Laurent Dubrule)

Nem szűnnek a migránsok által elkövetett támadások

Két évvel a brüsszeli terrortámadás után sem nyugodhatnak meg a Belgiumban élők. A bevándorlók által elkövetett bűncselekmények okai különbözőek, de minden esetben támadással, esetenként gyilkossággal végződtek.

A 2016 augusztusában elkövetett merénylet az egész világsajtóban elterjedt. Egy algériai származású támadó machetével (bozótvágó késsel) támadt rá és sebesített meg két rendőrnőt a Brüsszeltől hatvan kilométerre levő Charleroi-ban. A két rendőr segítségére sietett egy kollégájuk, aki kézifegyverével a támadóra tüzelt, a mellkasán és a combján találva el. A támadót a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe, a támadást az Iszlám Állam terrorszervezet magára vállalta. Később kiderült, hogy a harminchárom éves támadó 2012 óta illegálisan tartózkodott az országban.

Tavaly októberben egy magyar sofőrt is megtámadtak migránsok Brüsszeltől pár kilométerre egy autópálya parkolójában. A magyar férfi éppen pihent, amikor a migránsok bemásztak a kamionjába, és megfenyegették egy késsel. Fekete bőrűek nyomultak a kamion fülkéjébe, az elsőt még kirúgta, de a mögötte lévő késsel támadt rá, majd verekedni kezdtek. A kirabolt sofőr jelentette az esetet a belga rendőröknek, akik – az ismerős állítása szerint – gyorsan lezárták az ügyet, még ujjlenyomatot sem vettek.

Január 19-én mintegy negyven migráns támadt civil ruhás rendőrökre Belgiumban egy benzinkút parkolójában, ahol az illegális bevándorlók gyakran megpróbálnak feljutni a szigetországba tartó járművekre. Néhányan botokkal voltak felfegyverkezve, a járőrök pedig gumibotokkal védekeztek, de kettejük megsérült az incidens során, így egy figyelmeztető lövést is leadtak, mire szétszéledt a tömeg.

Legutóbb egy március 14-i gyilkosság borzolta a kedélyeket Belgiumban, mikor az ország északi részén szintén egy afgán migráns megkéselte élettársát Herentals városában. A 22 éves elkövető áldozata 27 éves volt, a gyilkosságról a nő két gyermeke pizsamában értesítette hajnalban a szomszédokat.

Brüsszel, 2017. augusztus 8. Rendőrautó a brüsszeli Molenbeek negyedben, ahol belga rendőrök autós üldözés után rálőttek egy gépkocsira, amelynek sofőrje azt állította, hogy robbanószer van nála, ennek azonban semmi nyomát nem találták a tűzszerészek. Az incidensben senki sem sérült meg. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Autós üldözés a brüsszeli Molenbeek negyedben (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Még mindig katonák járőröznek Brüsszel utcáin

Közel két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után Belgiumban a négyes fokozatú skálán hármasról kettesre csökkentették a terrorfenyegetettség szintjét. A kettes riasztási szint fokozott rendőri és katonai éberséget jelent, de a belga belügyminiszter elmondása alapján bizonyos nagykövetségek védelme esetében és a nagy tömegeket vonzó helyszíneken továbbra is a hármas szint marad érvényben.

A terrorkészültség mögött álló döntéseknek anyagi indíttatása is lehet: az utcán tartózkodó rengeteg fegyveres sok pénzbe kerül, és a hadsereget is érinti a döntés, hiszen a készültségi állapot miatt nem lehet más küldetéssel megbízni a katonákat. Ráadásul közlekedési rendőrökre sem jutott elég a költségvetésből a terrorkészültség pénzügyi terhei miatt.

A belga különleges erők három 2017 óta három terrortámadást akadályoztak meg az országban. „Tekintettel arra, hogy az ellenség már nem olyan egységes, nehezen beszélhetünk a megakadályozott támadások számáról” – közölte Eric Jacobs, a belga szövetségi bűnügyi rendőrség vezetője a kétéves évforduló előtti napon. Elmondása szerint jelenleg több mint ezer terrorizmushoz kapcsolódó nyomozást folytatnak, de a támadások számával ellentétben az országban tartózkodó radikális iszlám ideológiát vallók száma nem csökkent.

hirado.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
  • Vívó-vb - Siklósi Gergely parádés vívással világbajnok
    Az aranyéremért a csapatban háromszoros Európa-bajnok Szergej Bidával kellett megmérkőznie. A 26 éves orosz már sokkal nagyobb falatnak bizonyult, de Siklósi még nála is jobb napot fogott ki, ezt jelezte, hogy a nehéz helyzetekből is ki tudott keveredni.
  • Naponta 11 keresztényt ölnek meg hite miatt
    Naponta 11 keresztényt ölnek meg a világon hite miatt - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról tartott második konferencián helyi idő szerint csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó