Jól működik a magyar választási rendszer
A 2014-es voksolás is megmutatta, hogy jól működik a magyar választási és lebonyolítási rendszer, így "minden feltétel adott ahhoz, hogy ez egy időtálló, hosszú távon működőképes szabályozás legyen" - mondta a témával foglalkozó tanulmányuk szerdai budapesti bemutatóján Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.
2018. március 28. 12:57

Azt mondta, egyetlen nemzetközi szervezet sem vonta kétségbe a rendszer demokratikus voltát, ami komoly megerősítést jelent.

Hozzátette, hogy az új szabályozás számos olyan kérdést kezel, mint az egyes választókerületek mérete közötti aránytalanság, a Magyarországon lakhellyel nem rendelkezők szavazása vagy a nemzetiségek parlamenti képviselete, behozva olyan, uniós szinten is újításnak számító innovációkat, mint a Braille-írásos szavazólap vagy az, hogy minden választókerületben egy szavazókörnek akadálymentesnek kell lennie.

A stabil kormánytöbbség kialakítását lehetővé tevő rendszerrel kapcsolatos ellenzéki félelmek mögött szerinte az a számítás áll, hogy "nyilván beárazzák a vereséget, és ilyenkor általában felelőst kell keresni, és ilyenkor a választási rendszer adja magát, tálcán kínálja magát", mondta.

Fodor Csaba a húsz korábban elhangzott kritikát mintegy harminc oldalon megválaszoló elemzésről szólva arról beszélt: ellensúlyozhatók a korábban felmerült politikai és jogi ellenvetések, és azokra megfelelő válaszok is születtek.

Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense azzal kezdte előadását, hogy "a futballban mindig a bíró a hibás", ezt a szerepet adott esetben a választási rendszerre oszthatják a bírálók.

Azt mondta, a legtöbb elemzés egy adott időkereten belül vizsgálja például az Alkotmánybírság joggyakorlatát, "mintha 2010-ben kezdődne a világ", holott a megelőző két évtizedet is vizsgálva az állapítható meg, hogy nincs új a nap alatt, minden most jelentkező kritika már korábban is elhangzott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, "a választási rendszer kritikája valójában egy politikai termék", ami abból is látszik, hogy felhagy vele az ellenzék, ha esélyt lát a győzelemre. Az egyfordulós modellel kapcsolatban kiemelte, hogy egyszerű, igazságos és mintegy ötmilliárd forinttal olcsóbb, mint a korábbi, ráadásul európai sztenderd az egyfordulós modell.

Szerinte a magyar választási rendszer "az egyik legjobb Európában", mert egyszerre biztosít stabil kormánytöbbséget és ad megjelenést az ellenzéknek.

A "kamupártokkal" kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, a jelenség oka a pártok állami kampánytámogatásának - az esélyegyenlőséget megteremteni hivatott - rendszere. "Bizonyos értelemben ez a költsége a demokráciának", és "még ha sok pénzről is van szó, úgy gondolom, a demokrácia és az esélyegyenlőség megéri ezt a pénzt" - jelentette ki.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is arról beszélt, hogy a szisztéma bírálatának kártyája bármikor elővehető. Alkotmányjogi értelemben nincs jó vagy rossz rendszer, ha a megoldás megfelel annak a követelménynek, hogy általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog útján alakítja a polgárok szabad akaratát mandátumokká. Szerinte nincsen alkotmányjogi érv az egy- vagy kétfordulós választási rendszer mellett, hacsak nem az egyszerűség szempontját tesszük azzá - tette hozzá.

Szavai szerint a kisebb pártok esélyegyenlőségét szolgáló állami kampánytámogatás híján "nem beszélhetnénk normális választási rendszerről", majd azt hangsúlyozta, hogy "jóval óvatosabbakká" váltak a kiskapukat használó, az erre az üzletre berendezkedett pártok.

Orbán Balázs megjegyezte: a többséget valamelyest erősítő egyfordulós rendszer előnye, hogy mérsékli a koalíciós kormányzás problémáit, csökkenti a kisebbik koalíciós partner szerepét, ami a rendszerváltozást követően "kifejezetten negatív" volt, legyen szó az MSZP és az SZDSZ vagy az Fidesz és akár a kisgazdapárt, akár az MDF együttműködéséről.

Változatlanul vezet a Fidesz a kampány véghajrájában

11 nappal a parlamenti választás előtt változatlanul őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, a kormánypártok akár 50% feletti szavazataránnyal is számolhatnak – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Várhatóan egyébként ötpárti lenne a parlament, a Jobbikra 15%, míg az MSZP-Párbeszéd listára 11%, az LMP és a DK listáira pedig egyaránt 8% szavazna.

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 41% szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 9%, az MSZP táborát nézve 5%, míg az LMP és a DK tábora 4-4%, a Momentum Mozgalomé 2%, a Kétfarkú Kutya Párté pedig 1%.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re továbbra is 52% szavazna. A Jobbikot a biztos szavazók körében 15% választaná, ami még mindig elmarad a párt 2014-es listás választási eredményétől (20,7%). Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg 11%, az LMP-re és a DK-ra egyaránt 8% szavazna.

A Momentum szavazataránya 3%, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2% lenne a biztos szavazók körében, így a két párt várhatóan nem jutna be a parlamentbe. Minél magasabb lesz továbbá a választási részvétel, annál inkább „veszélyeztetve” van a 10% alatti pártok bejutása.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. március 3-19. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
  • Szijjártó: FARE önkéntes munkásőrök csoportja
    Szijjártó Péter nonszensznek nevezte a szervezet tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke „megszabadítja az európai futballt ettől a munkásőr-szervezettől, mert ezek csak bajt okoztak, meg bajokat is fognak okozni”. „Jól látszik, hogy fogalmuk sincsen a világról, és halvány fogalmuk sincsen a magyar történelemről” – emelte ki.
MTI Hírfelhasználó