Semmilyen kvótát nem tudunk támogatni
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a "Soros-hálózat" tagjai nemcsak Magyarországon igyekeznek befolyásolni a döntéseket, hanem Brüsszelben is folyamatosan próbálnak beavatkozni a Magyarországot - és Lengyelországot - érintő uniós jelentések, álláspontok kialakításába.
2018. március 28. 17:11

Lázár János a szerdai kormányülés után tartott budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarországon kétezer olyan aktivista dolgozik, akiket Soros György pénzel, és akiknek feladata a beavatkozás a belpolitikai döntéshozatalba. Jelenleg a bevándorlással kapcsolatos döntések befolyásolása a legfontosabb célkitűzésük - emelte ki.

Soros György brüsszeli irodája pedig a Magyarországgal - és Lengyelországgal - kapcsolatos uniós jelentésekbe próbál beavatkozni különböző szövegszerű javaslatokkal - tette hozzá a miniszter.

Szerinte a választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens.

A kormány mindezek alapján továbbra is szükségesnek tartja a "Stop Soros" törvénycsomag elfogadását - közölte Lázár János.

A miniszter elmondta, hogy a kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök számot adott az Európai Tanács múlt heti üléséről, közölve, hogy a bolgár elnökség határvédelemmel kapcsolatos javaslatát Magyarország nem tudja támogatni, mert az a bevándorlók szétosztására helyezi a hangsúlyt.

Emellett a kormány megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mandátumát, hogy továbbra is tiltakozzon az ENSZ-ben a migrációs paktum tartalmával kapcsolatban, Magyarország pedig mindaddig nem csatlakozik egy közös uniós állásponthoz, amíg nem fogadják el 12 pontos javaslatcsomagját - tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője.

A Szkripal-ügyről is szó volt, amelyről Lázár János elmondta: Orbán Viktor javasolta Brüsszelben az EU állandó képviselőjének visszahívását Moszkvából konzultációra. A Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyében nem közölt részleteket.

Bejelentette azt is: a kormány vizsgálja, hogyan tudja érvényesíteni a téli rezsicsökkentést azokon a településeken, ahol nincs kiépítve gáz- vagy távhőhálózat. Kifejtette: mintegy 300 település lehet, ahol nincs ilyen hálózat, az ott élő lakosság támogatásáról a következő napokban döntenek. Hozzátette: az érintettek nem feltétlenül tűzifával fűtenek, háztartásonként eltérnek a módok.

Jelezte azt is, hogy a korábban bejelentett téli rezsicsökkentés - amely 12 ezer forint jóváírással jár - mintegy 3 millió 400 ezer lakást érinthet, amiből 5-600 ezer távfűtött, ugyanakkor van átfedés, mert ezek között is van, ahol gázt is használnak, például főzéshez.

Mint ismertette, a kormány áttekintette a gazdasági adatokat is, megállapítva, hogy 25 éve nem voltak ilyen jók a foglalkoztatási adatok, mint az idei első negyedévben, a tavalyinál még nagyobb mértékben nőttek a reálbérek, a GKI konjunktúra indexe pozitív kilátásokat igazol vissza és a bizalmi index is régen volt ilyen jó állapotban.

Közölte továbbá, a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely alapján Magyarországon a legmagasabb épület 65 méter magas lehetne. A szabályozás - amelyről az új parlament dönthet majd - június 30-án lépne hatályba.

A fővárossal kapcsolatban a tárcavezető úgy indokolt: városképvédelmi okokból hiba lenne, ha a pesti oldal legmagasabb pontját adó Szent István-bazilikánál magasabb épület létesülne. Megjegyezte: jelenleg három magasház-építési projekt is "veszélyezteti" Pestet, 120 méter magas épületek is szóba kerültek. A kormány akár az érintettek kártalanítása mellett is kész rendezni a helyzetet - jelezte.

A kormányülésen született döntések közül Lázár János azt is ismertette, hogy május végéig meghosszabbítják a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak jelentkezési határidejét. Tájékoztatása szerint a felszámoló 106 károsultat tart nyilván, a követelésük 1,4 milliárd forint tőke és 900 millió forint kamat. Eddig több mint 50 károsultnak összesen 690 millió forintot fizettek ki - közölte, tisztázandónak nevezve a szegedi önkormányzat felelősségét az építőipari vállalkozás csődjének ügyével kapcsolatban.

Megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint magyar letelepedési kötvényt vásárolhatott egy nemzetközi bűnszervezet tagja és egy, a szíriai diktatúrához köthető ember. Azt válaszolta: a kötvény nem jelent állandó letelepedési jogot, a kötvényt jegyzőket pedig a nemzetbiztonsági szervek átvilágította. Semmiféle visszaélésről, hibáról vagy hanyagságról nem tud számot adni - mondta, kiemelve: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és az elhárítás is profi munkát végez.

A miniszter azt is megjegyezte: azok, akik most nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak, olyan embereket védenek vagy politikailag támogatnak, akik Röszkénél a magyar rendőrökre támadtak. Nem kormánytagoknak kell megítélni, ki jelent kockázatot - jelentette ki, azt kérve, a sajtó hallgassa meg a szakértőket.

A minisztert kérdezték arról, hogy a Ferencváros futballcsapatának korábbi szurkolói koordinátora egy interjúban azt állította, hogy utasítást kapott egy MSZP-s népszavazási kérdés benyújtásának megakadályozására. Szürreálisnak nevezte a történetet, visszautasítva, hogy bármiféle utasítás érkezett volna a Fidesztől. "Hogy belőve vagy részegen ki mit beszél össze-vissza, azzal a kormány tagjaként nem kívánok foglalkozni" - kommentált.

Az erőszakkal fenyegető ózdi jobbikos polgármester, Janiczak Dávid ügyére a miniszter kérdésre úgy reagált: Hódmezővásárhelyen - ahol 10 évig volt polgármester - az ilyen viselkedést a polgármesteri tisztséghez méltatlannak tartják a választók.
   

MTI
  • Ötödször választották miniszterelnöknek Orbán Viktort
    133 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökének megválasztották – jelentette be a ma délutáni titkos szavazás után Kövér László házelnök.
  • Kövér László keményen kiosztotta Gyurcsányt
    A bukott miniszterelnök napirend előtti felszólalását nem hagyta szó nélkül a házelnök. Kövér László alaposan helyretette a DK frakcióvezetőjét.
  • Milliárdokért bomlik frakciókra a baloldal
    Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben. Ezt bizonyítja, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása.
MTI Hírfelhasználó