Húsvéti népszokások múlt századi fotókon
Patakba merített lányok, hímzett tojások
A húsvét megünneplése a 3. század óta ismert; több népszokás is kapcsolódik hozzá, így az ételszentelés, a hímes tojás festése, vagy a locsolkodás, amely talán a legismertebb, húsvét hétfőhöz kapcsolódó szokás.
2018. április 2. 17:32

Húsvét második napját, húsvét hétfőt – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték régen. Ez a nap a megelőző napok liturgikus ünneplése után a magyar népéletben már az öröm, elsősorban a fiatalság ünnepe volt, amelyen hajnaltól fogva a legények vízzel locsolták meg – esetleg a patakba merítették – az ismerős lányokat. A legények ezért festett, piros vagy hímes tojást kaptak ajándékba.

A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike és egyúttal az újjászületésnek archaikus jelképe is: az egyházi felfogás szerint ahogyan a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására, piros színében pedig Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére utal a hagyomány.

A locsolás szokása a termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a keresztség jelére és tartalmára is utal. A patakba merítéses, vagy a vödrös-kútvizes húsvéti locsolkodást a második világháború után váltotta fel a kölnis („szagos vizes”) változat, amely a mai napig sem kopott teljesen ki az ünnepi hagyományok sorából.

Öregcsertő, 1954. április 12. A húsvéti ünnepek közeledtével festi a tojásokat özvegy Tamásné Rigó Borbála (vacsorás Boris néni) unokájával és dédunokájával. Magyar Fotó

A húsvéti ünnepek közeledtével festi a tojásokat özvegy Tamásné Rigó Borbála unokájával és dédunokájával Öregcsertőn, az ötvenes évek első felében (Magyar-fotó)

Mezőkövesd, 1952 húsvétja: húsvéthétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy egyszerűen csak egy patakba merítették őket. (MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál)

Tardon, a faluszéli, úgynevezett Vikhancon népviseletbe öltözött lányok körtáncot járnak húsvétkor (MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál, 1952.)

(MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál)

Hagyományos húsvéti táncos mulatság Szentistvánon, 1952-ben. Régen szokás volt a húsvéti ételáldás is a templomban, fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, a főtt tojást. (MTI-fotó/Magyar-fotó: Langer Klára)

Locsolkodás a Kalocsa-vidéki húsvéti népszokásokhoz hűen (1957. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)

Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok 1956 húsvétján. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi (MTI-fotó: Járai Rudolf)

A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott (1952. húsvét, MTI-fotó: Járai Rudolf)

(1959. MTI-fotó: Járai Rudolf)

(Bánk, 1959. húsvét, MTI-fotó: Urbán Nándor, Fehérváry Ferenc)

(1959. MTI-fotó: Urbán Nándor, Fehérváry Ferenc)

(1960. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)

Nótaszóval köszöntik a lányokat a legények galgamácsán egy, a húsvéti népszokásokat bemutató rendezvényen, 1961. április 3-án (MTI-fotó: Bereth Ferenc)

(1964. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)

Papp Margit, a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagja húsvéti tojást fest (1966. MTI-fotó: Kunkovács László)

A tardi hagyományápoló kör asszony tagjai a húsvéti locsolkodóknak festik a tojásokat (2002. MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

hirado.hu - MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
  • A bölcsesség szeretete – Sir Roger Scruton halálára
    Scrutonnak szép számmal vannak követői világszerte. Egyetem nélkül is iskolát alapított, amelynek erejét nem csupán követőinek, tisztelőinek száma jelzi, hanem ellenfeleinek silány magatartása is.
MTI Hírfelhasználó