Káosz lehet a szavazólapokon
Szavazólapkáoszt hozhat az ellenzékiek kapkodása
Szinte az utolsó pillanatokban is kiszállhatnak a versenyből a pártok jelöltjei.
2018. április 4. 09:56

Könnyen lehet, hogy sok, ellenzéki pártra szavazó polgár csak vasárnap, a választókörben szembesül azzal, hogy kedvenc jelöltjét jogszerűen, tollal kihúzták a szavazólapról, és akkor kell új jelölt után néznie. A pártok egyéni képviselőjelöltjei ugyanis a szavazást megelőző napon még visszaléphetnek. A jelöltek nagy száma és a külföldről érkező voksok miatt előzetes eredményre is később számíthatunk.

A legelső külképviseleti szavazókör megnyitása előtt, vagyis április 7-én közép-európai idő szerint 11 óráig léphetnek vissza az egyéni választókerületben induló jelöltek az április 8-i országgyűlési választáson a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) március 23-án elfogadott iránymutatása szerint. Az egyéni jelöltek visszalépését a szavazólapokat gyártó ANY Biztonsági Nyomda március 22-ig tudta követni.

Ennek kapcsán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke korábban úgy nyilatkozott: a kampány utolsó időszakában visszalépő jelöltek nevét a szavazatszámláló bizottságok tagjai húzzák le tollal a szavazólapokról. Megjegyezte: ezt megkönnyítendő minden szavazókörben lesz egy kinagyított szavazólap, amelyen jelzik a kihúzandó visszalépett jelöltet.

Most még tiszta a kép, a visszalépések miatt azonban hamarosan összekuszálódhatnak a sorok Fotó: Mirkó Istvan

A pártok egyéni képviselőjelöltjeinek visszalépése kapcsán Patyi András korábban úgy nyilatkozott: az NVI figyeli a jelöltek kiesését, visszalépését, ezeknek a változásoknak a választási informatikai rendszerbe való átvezetését az ország­gyűlési egyéni választókerületi választási irodák végzik. Az adatok a központi választási nyilvántartási rendszerből folyamatosan elérhetők.

– Amennyiben egy párt jelöltjeinek száma az országos listához szükséges szám alá csökken, azt az NVI azonnal jelzi az NVB-nek, amely határozatot hoz a lista megszűnéséről – tette hozzá az NVB elnöke.

A visszalépések kapcsán Patyi András az Inforádiónak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy pártlista állításához 9 megyében és a fővárosban a 106 körzetben legalább 27 egyéni jelöltet kell állítania egy jelölőszervezetnek.

A kész szavazólapokon már csak utólag korrigálhatják a jelöltek névsorát Fotó: Mirkó István

Amennyiben – például a koordinált jelöltállításhoz szükséges visszaléptetések nyomán – ezt a minimumkövetelményt egy párt nem tudja teljesíteni, törlik a listáját. Az NVB elnöke megjegyezte: a töredékszavazatok esetében figyelembe kell venni a határon túli szavazatokat és a külképviseleteken – konzulátusokon, nagykövetségeken – leadott voksokat is, amelyek adott esetben érinthetik egyéni jelöltek sorsát is, főleg a szoros versenyt ígérő körzetekben.

Ami a választás eredményét illeti, előzetes részadatok már a szavazás utáni órákban rendelkezésre állnak. Azonban arra számítani kell, hogy hosszabb időt vesz igénybe a számolás, mint más években, mert némelyik szavazólapon 30 jelölt neve is szerepel.

– Lehetséges, hogy csak éjfél után lesz meg a végeredmény – jövendölte Pálffy Ilona. A külföldről érkező szavazatokat is figyelembe vevő előzetes végeredmény április 14-én várható, a végső, hivatalos, jogerős eredményt legkésőbb április 27-ig kell megállapítania az NVB-nek.

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó