Montenegró, a balkáni miniparadicsom
Ha az Adriai-tengerre vágyunk, akkor ne csak Horvátországban gondolkodjunk, akár másfelé is mehetünk, még délebbre, még keletebbre is. Montenegróban egészen biztosan nem fogunk csalódni, legfeljebb kellemesen.
2018. április 14. 11:40

Monte Negro, avagy a fekete hegy országa 2006-ban népszavazással vált függetlenné Szerbiától, kettejük államszövetségét az szétválás előtt még Szerbia-Montenegrónak hívták – mi magyarok főleg a vízilabdameccsekkor hallhattuk sokszor az ország nevét. A 13. századból származó források említik először Crna Gora nevét, a terület a történelem során viszonylag hosszabb időszakokban élhetett független életet. A volt Jugoszlávia ötödikként függetlenedett állama viszonylag ritkán lakott hegyes-völgyes zordon terület, síkvidéket ne is keressünk errefelé.

Montenegróról  a legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy kicsi. Mindössze 13 ezer négyzetkilométeres, lakossága pedig csupán 630 ezer fő. Fő bevételi forrása természetesen a turizmus, emellett jelentős az alumíniumipar is.

Az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásai jelenleg is még folyamatban vannak, ez fontos információ az oda utazóknak. Gazdaságilag rendkívül erős szálak kötik a szerb területekhez.

Fotó: iStock.com/MaksimMazur

Fotó: iStock.com/MaksimMazur

Ár- és turistabarát 

260 kilométer hosszú tengerpartja az ország délnyugati felén helyezkedik el. A víz itt, részben a Dinári-hegység közelsége miatt is, rendkívül gyorsan mélyül. Amióta az egyik fapados légitársaság indít Budapestről közvetlen járatokat Podgoricába, még sosem volt ilyen egyszerű a montenegrói nyaralás. Aki mégis autóval szeretne eljutni ide, az egyszerűen induljon el egyenesen délnek, és nagyjából 800 kilométer múlva a budvai tengerparton találja magát.

Fotó: iStock.com/Iskra77

Fotó: iStock.com/Iskra77

A horvát árakhoz szokott magyar pénztárcánk igazán örülni fog, még ha kicsit többet is kell utaznunk érte, de az isztriai árak feléért-kétharmadáért találhatunk kifejezetten igényes, akár tengerparti apartmant, szállodai szobát is. Aki szereti a nyüzsgő tengerparti életet, annak érdemes Budvában, a montenegrói tengerpart központjában vagy annak közelében szállást foglalni, mivel nagyjából a partszakasz közepén van, festői szépségű tájjal és gazdag történelmi emlékekben is. Innen, miután esetleg meguntuk a helyi látnivalókat, könnyen bejárhatjuk a környéket, felfedezhetünk kevésbé nyüzsgő partszakaszokat is, Sveti Stefant, a fényűző nyaralóhelyet, az aranyhomokos partú Petrovacot és a a turisták körében kevésbé ismert, csendes Dobreč-öböl strandjait is.

Fotó: iStock.com/RusN

Fotó: iStock.com/RusN

Ha már útla kelünk, érdemes egyhetes nyaralás helyett tíznaposat tervezni, és így ha már meguntuk a tengerparton henyélést (bármilyen hihetetlen is ez így az áprilisi Budapestről nézve, meg lehet unni a nyári semmittevést is), keressük fel az ország belső részében elhelyezkedő természeti szépségeket is.

Fotó: iStock.com/Belikart

Fotó: iStock.com/Belikart

Tara-kanyon

„Európa könnye” lélegzetállító látvány, amely nemcsak a természet szerelmeseinek a szemébe csal majd könnyeket, hanem mindenkinek, aki ellátogat erre a pompás helyre. A kanyont a Tara folyó vájta a mészkőhegységbe sok ezer év alatt, és így született meg ez a 93 kilométer hosszú természeti csoda. Az Egyesült Államokban megtalálható Grand Canyon után ez a világ második legmélyebb, folyó által kivájt mélyedése a maga 1300 méteres mélységével.

Fotó: iStock.com/hipokrat

Fotó: iStock.com/hipokrat

Shkodrai-tó

A Balkán-félsziget legnagyobb édesvízű tava Albánia és Montenegró határvidékén helyezkedik el, Budvától gyakorlatilag egy karnyújtásnyira. Területe a mediterrán nyári időszakban 350 km², ám télen, a csapadékosabb körülmények között akár a másfélszeresére is megnőhet, a hőmérséklete nyáron akár 27 fokos is lehet, tehát itt is nyugodtan fürödhetünk. A tó központja Virpazar település, innen indulnak a környék élővilágát bemutató hajútúrák is.

hirado.hu - ridikul.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán Viktor: Vera Jourová megsértette hazánkat, távoznia kell pozíciójából
    Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd reggel. Hozzátette: Orbán Viktor álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges.
  • A Magyar Sion építője
    A Napóleon elleni háborúk utáni években, a Szentszövetség uralma idején a politikai függetlenség elérése lehetetlen volt, de a kultúra területén, a Magyar Vatikán gondolatának a megfogalmazásával és építészeti megvalósításával Rudnay prímás a magyar szellemiség, a magyar öntudat ébrentartását segítette az ébredező kortárs reformkori nemzedékkel együtt.
  • Bayer Zsolt: A Fidesz Mohácsa
    Vasárnap Gánton is a kormánypárti jelölt győzött, pedig ott is volt ám minden „orbánbányázás”.
MTI Hírfelhasználó