Már keresi az új formációt az ellenzék?
Farkas Örs politikai elemző szerint nem írta volna át jelentősen a választási eredményeket, ha minden körzetben egy ellenzéki jelölt áll egy kormánypártival szemben. Ennek ellenére Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, az új formáció mindenképp az egyesülés lehet a jövőben, csak az a kérdés, ki integrálja majd az ellenzéket.
2018. április 16. 11:44

Befejeződött a múlt vasárnapi országgyűlési választáson leadott szavazatok összeszámolása. A feldolgozottság tehát elérte a 100 százalékot. A várhatóan májusban megalakuló új Országgyűlésben újra kétharmados többsége lesz a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, amely 133 mandátumot szerzett. Több mint 2,8 millióan szavaztak a jelenlegi kormánypártokra. Ez rekord a szabad választások történetében.

A kormánypártokra 49,27 százalék, a Jobbikra 19,06 százalék, az MSZP–Párbeszédre 11,91 százalék, az LMP-re 7,06, a DK-ra 5,37 százalék voksolt. A végeredmény nem jogerős, kedden jár le a jogorvoslati határidő. Eddig a Gyurcsány Ferenc vezette DK jelezte, hogy mind a 40 választókörzetben megtámadják az eredményeket, ahol a párt egyéni jelölttel indult.

Nagyot bukott a baloldal 

A DK már a választást megelőzően hangot adott annak a véleményének, hogy a kormánypártok visszaéltek fölényükkel, ám ehhez nem fűznék sok reményt, ez inkább egy politikai akció, amelynek várhatóan nem lesz majd konkrét következménye – értékelte Gyurcsány Ferencék lépését Farkas Örs politikai elemző az M1 Ma reggel című adásában. Azt mondta, a baloldalnak nincs olyan karizmatikus vezetője, aki össze tudná fogni. A baloldali szavazók talán még mindig a DK elnökét tudják vezetőként elképzelni annak ellenére, hogy ő a legelutasítottabb pártvezető – fűzte hozzá.

A szocialisták a parlamenti választások legnagyobb vesztesei, a 2014-es választáshoz képest a legnagyobb szavazatvesztés náluk figyelhető meg. Megsemmisítő választási eredményt értek el, szinte teljesen elvesztették vidéki támogatóikat – mondta az elemző, aki szerint innen már nehéz lesz felállni, hiszen a párt támogatottsága csökkentő tendenciát mutat. Átrajzolódott Magyarország politikai térképe, 2014-hez képest félmillióan kaptak több szavazatot a kormánypártok, de ugyanúgy 133 mandátumot szereztek mint négy éve – ezzel reagál az ellenzéki pártok választási rendszert ért bírálataira a szakértő.

Nem profitált a migrációs válságból a Jobbik

Farkas Örs a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a Jobbik nem szerepelt rosszabbul, mint négy éve, a párt 50 ezerrel több listás szavazatot kapott, a fővárosban 30 ezer szavazatot vesztett.

Viszont Európában mindenhol a migráció volt a meghatározó téma, és az európai szélsőjobboldali  pártok jelentősen megerősödtek, ehhez képest a Jobbik ebből  nem tudott profitálni és nem tudott új szavazókat megszólítani  – mondta az elemző, aki szerint az a radikális irányvonal, amely 2010-ben és 2014-ben is eredményeket hozott, még hozhat új támogatókat, a néppártosodás azonban már nem.

Az elemző szerint a választási eredményeket nem írta volna át jelentősen, ha minden körzetben egy ellenzéki jelölt áll egy kormánypártival szemben. Ebben az esetben több egyéni mandátumot szereztek volna egyéniben az ellenzéki pártok, de a töredékszavazatok miatt a listás szavazataik száma csökkent volna.

Frusztráció és elégedetlenség az ellenzéki oldalon

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című adásában a választási rendszert ért kritikákat értékelve elmondta, hogy Nagy-Britannia, ahol kizárólag az egyéni körzetekben dől el a választás, a Fidesz számára négyötödös többséget eredményezett volna a választás. A listás szavazatokra épülő európai modellben a kormánypárt  kényelmes többséget ért volna el, ám az arányos választási rendszerek Európa-szerte instabilitást eredményeznek – mondta az elemző.

A hétvégi demonstrációval kapcsolatban elmondta: az ellenzéki pártok vezetői is megjelentek a tüntetésen, de a színpadra nem engedték fel őket. A szavazók elégedetlenek, csalódottak, és tudják, hogy az ellenzéki pártok teljesítménye is oka a Fidesz kétharmados győzelmének.

Szerinte nem lehet egységes ellenzéki tömegről beszélni, mivel az összegyűltek kevés dologban értenek egyet. Egyesek új választást is követeltek,  de voltak, akik csak 2022-re akartak koncentrálni. És ami a legfontosabb egy sikeres ellenzéki pártnál, hogy legyen hiteles  vezető, mondanivaló, közös célkitűzések, de ez hiányzott.

Szerinte az ellenzéki pártokba befektetők most csalódottak, mert komoly forrásokat biztosítottak a változás eléréséhez, amit nem követett eredmény, ezért új formációt keresnek. A 2014-es választásokon a kulcsszó az összefogás volt, 2018-ban a koordináció, míg 2022-ben ez várhatóan az egyesülés lesz, mivel megpróbálnak egy egyesített ellenzéket létrehozni – vetítette előre.

Az a kérdés, hogy  ki fogja ezt integrálni. Gyurcsány Ferencnek van egy terve, lehet hogy Soros Györgynek is van ilyen terve, de akkora pofont kaptak most az ellenzéki pártok,  amiből nehéz egy-két év alatt felállni – állapította meg.

M1 Ma reggel, Kossuth Rádió 180 perc
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó