Csodálatos Együtt-érzés
De most történt valami. Olyan, amit nehéz a magyar nép bölcsességével azonosítani.
2018. április 18. 03:12

Sok van, mi csodálatos, de az embernél és a magyar baloldali pártoknál nincs semmi csodálatosabb - mondotta volt valamikor Sophokles, ha jól emlékszem, de az is lehet, hogy nem jól emlékszem.

Szóval lezajlottak a választások, az eredmény ismert, a Fidesz újabb kétharmaddal győzött, a baloldali ellenzék sehol.

Felesleges itt most össze-vissza elemezgetni, az okokat keresni, a magyarázatokat előadni, ezt tették és ezt teszik még nagyon sokan, szakmányban.

Rögzítsük a tényeket. A pártok országos listáján az MSZP-Párbeszéd 11,99 százalékot ért el. Szép teljesítmény, ha azt nézzük, hogy a szocialisták november körül 5-7 százalékon álltak, amíg nem jött a megváltás, a gigantikus Párbeszéddel történt (in)fúzió. Derék Kovács László, minden szocialista idők legjobb pártelnöke és külügyminisztere meg is mondta, hogy be sem jutott volna ez az MSZP a parlamentbe Karácsony Gergely (tehát egy külső, pártidegen szélhámos, ezt én mondom, nem Kovács) nélkül.

A Demokratikus Koalíció sem nagyon dicsekedhet (5,41), lánglelkű vezére hiába utazta körbe az egész országot, ő is tudja, ezért van most viszonylagos csendben, ha 70 százalék fölé megy a részvétel, be sem jutnak a parlamentbe.

A Jobbik pláne nem dicsekedhet (19,19), igaz, végre egyszer megelőzték a komenistákat, de eddig úgy tudtuk, mert azt mondták, hogy ők az egyetlen kormányváltó erő.

Az LMP-vel (7,10) más a baj, persze hogy nem váltak valóra a vágyálmok, de azt még ők sem hitték, hogy ők lesznek majd az állítólagos bűnbakok, ráadásul azóta minden egykori kisgazda-botrányt felülmúlva vagy egymást ütlegelik, vagy óránként lemondanak.

Össze is foglalhatnánk az eddigieket, hogy mennyire bölcsen döntött a magyar nép, nem kell neki  ebből a katyvaszból, mert az ország, a mi hazánk sorsa és jövője ennél nagyobb dolog. Elképzelni is rossz, mi lett volna, ha egy Vona tárgyal Junckerrel, egy Karácsony írja alá a genderes isztambuli szerződést, ha egy Szél találkozik a NATO-vezérkarral. Ez tényleg rémálom.

De mégsem foglaljuk össze, mert van még egy probléma, van itt egy rejtélyes zárvány, amin érdemes elgondolkodni.

Elindult a választásokon az Együtt - Korszakváltók Pártja is (0,66).  A név megválasztása pártoknál, cégeknél, bármilyen szervezetnél fontos dolog. Jelzi a szándékot, a tartalmat, az irányt, hogy tudjuk, miről van szó. Kedves baloldali párjaink erre is fittyet hánytak, a Demokratikus Koalíció például soha nem volt demokratikus, hanem a létező legszélsőségesebb alakulat, pláne nem koalíció. Külön is indult, mint koalíció. Az Együttről ki hitte eleve, hogy korszakváltó, ráadásul nevéhez méltóan szintén külön indult.

 De most történt valami. Olyan, amit nehéz a magyar nép bölcsességével azonosítani.

A fennálló törvény szerint az egy százalékot el nem érő pártok kötelesek visszafizetni az állami támogatást. Az Együtt(?) - Korszakváltók (?) pártjának 150 milliót.

És megtörtént, illetve folyamatban van a csoda. A baloldali orgánumok eufórikus örömmel idézik az Együtt lemondott elnökének hálát rebegő nyilatkozatát, hogy már 97 millió gyűlt össze. És alig hiszi, hogy a mikroadományokból ennyi már összejött, bizonyára azért, mert van igény a politikájukra.

Hát nem tudom, van-e igény a politikájukra.

De azt tudom, hogy a magyar nép ennél bölcsebb. Adunk és adományozunk. A templomokban évente gyűjtés van a katolikus iskolákra, a szerzetesrendekre, mostanában az üldözött keresztényekre, emellett karitatív célokra. És adunk, mert a magyar nép jó és bölcs.

És akkor tíz nappal a választások után idejön és vihog ez a Juhász Péter (0,66), főfoglalkozását tekintve lemondott pártelnök, drogos és asszonyverő és megköszöni a magyar népnek az adományokat, erre meg kell találnunk még a szavakat.

2,7 millió magyar ember szavazott a kormánypártokra, tette a dolgát. De senkinek sem jutott az eszébe, hogy most csekkel is megerősítse.

Mert ez teljesen életszerűtlen. A magyar nép ezt tudja, a Soros-hálózat meg azt hiszi, hogy nem tudjuk, hogy ők fizettek. Megint hülyének néznek minket és meg is lesz a 150 millió.

De nem baj, legyintsük erre is, nekünk többet ér az a 2,7. Áldja őket az Ég.

(szék)
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó