Az aktivisták dacosak
A történelem visszatértének romkocsmás veszélye ellenére e zsoldosok dacosak, mert kötelességüknek érzik folytatni munkájukat.
2018. április 24. 16:10

„Magyarországon az aktivisták dacosak a ’Soros-zsoldosok’ támadása után”

Ezzel a címmel került fel az Eurobserver portáljára tegnap késő délután a világsajtóban, aznap talán már a nyolcezredik Sorost sajnáltató cikk, Zalán Eszter, a volt Népszabadság című napilap brüsszeli tudósítója tollából, nem kevesebb, mint hat és fél nyomtatott oldal terjedelemben.

Aki azzal szórakoztatja magát, hogy az ilyen cikkeknél szinte kötelező „a történelem legsötétebb korszaka” kifejezésre még azok elolvasása előtt üti be a Google-keresőbe a „darkest” szót, megelégedettséggel állapíthatja meg, az ott van. Abban a formában, hogy a sorosok halálfélelme most is benne van abban a szövegösszefüggésben, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány a listázás miatti rettegése eredményeként eltávolította budapesti alkalmazottai nevét és elérhetőségét, mert a lista „a magyar történelem legsötétebb korszakát” idézi.

Ráadásul a cikk „A történelem visszhangjai” alcímmel külön foglalkozik ezekkel az ismét reneszánszukat élő hajdani borzalmak emlékeivel, melyet a Kőszeg Ferenc által alapított Magyar Helsinki Bizottság Pardavi Mártája ad elő e portálnak ugyanúgy, mint oly sok nyugati társának.

A cikk Köves Nórával (jaj, most mi lesz vele, ha Zalán megnevezte?) indul, aki kivitte mobilját a szobából, amikor a szerzővel beszélgetett jövőbeli terveikről. Mert „nem akarja, hogy a magyar állambiztonsági szerveknek esélyt adjon lehallgatására, és gyanakszik arra, hogy telefonját figyelik.”

Köves Nóra a Majtényi-féle, Soros által támogatott Eötvös Károly Intézetnek dolgozik. És neve megjelent a Figyelő hetilap listáján, mint aki tagja „Soros zsoldosainak”, vagyis olyan embereknek, akiket az Orbán-kormány az állam ellenségeinek tekint.

A listán lévő 200 ember között megtalálhatjuk az Amnesty International és Transparency International szervezeteket, menekültpártoló ügyvédeket, tényfeltáró újságírókat és a CEU tanárait. E listázás olyan iszonyú félelmet váltott ki, hogy sokan önként jelentkeztek a listára, nyilván azért, hogy felszálljanak a történelem legsötétebb korszakába induló legutolsó HÉV-járatra.

A budapesti amerikai, kanadai és svéd nagykövetség azonnal támogatásáról biztosította a listázottakat, miközben az amerikai külügyminisztérium eleddig mindegyik alkalmazottja elfelejtett legalább egy ejnye-bejnyét suttogni az amerikai segítséggel a jemeni népet irtó Szaúd-Arábia fülébe, mondjuk annak nyomán, hogy éppen tegnap a „rijadisták” 88 embert öltek meg, egy esküvői ünnepséget bombázva. De úgyszintén elfelejtettek minimum egy középmélyet sóhajtani a múlt heti ukrajnai vagy litvániai SS-alakulatok emlékére rendezett kiállítások, illetve felvonulások miatt.

Feltehetjük persze azt a kérdést is a „csak a diktatúrákra jellemző a listázás”-féle sikolyokat hangoztató nagykövetségeknek, egyetemeknek és professzoroknak, hogy hol voltak akkor, amikor tavaly májusban egy másik listázás történt, amit az Index ezzel a sugárzó boldogsággal foglalt össze:

  • Mivel az ügynökakták továbbra sem nyilvánosak, a Lehet Más a Politika (LMP) listát állított össze azokról a kormánytagokról, akiknél életrajzuk alapján fennáll a gyanú, hogy kapcsolatban álltak „a végső soron Moszkvából irányított” kommunista titkosszolgálattal, és/vagy kockázatot jelenthet az is, hogy a Szovjetunióban tanultak külügyi vagy katonai vonalon.
  • A nagy többség a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (MGIMO) diplomázott a szovjet időkben, amit a fideszes propagandasajtóban az elmúlt hónapokban KGB-keltetőnek, elvtársképzőnek, KGB-toborzóhelynek neveztek.
  • A lista rendkívül vegyes, elismert karrierdiplomata, hivatásos kém és az ’56-os forradalom ellen küzdő pufajkás is van rajta.
  • Leginkább a külügyminisztérium állománya (KKM) érintett.

Folytatva a cikk ismertetését, kiderül: a történelem visszatértének romkocsmás veszélye ellenére e zsoldosok dacosak, mert kötelességüknek érzik folytatni munkájukat. A „Dac” alcímet kapó részben Köves meg is indokolja a miértjét: „Ha feladjuk, a magyaroknak még sokkal rosszabb lesz, és ezt nem engedhetjük meg”. Ó, hogy…

Levonhatjuk a következtetést: úgy látszik, a Soros-emberek nem hajlandóak megérteni, hogy Magyarországon őket semmilyen, de semmilyen veszély nem fenyegeti.

Egyszerűen például olyan információkat kérnek tőlük, amelyeket más érintett esetében a Transparency International lihegve követel(ne) azzal, hogy az átláthatóság a demokrácia sarkköve.

Nemzetközi összehasonlításban pedig emlékeztessük őket arra, hogy miként járnak egy valódi illberálisan demokratikus országban, Szingapúrban, ahol nem engednek bejegyeztetni semmilyen, külföldi pénzeket elfogadó és így külföldi érdekeket képviselő NGO-kat, mert ott alapelv, hogy a szingapúri belügyeket csak szingapúriak befolyásolhatják.

Másrészt vigyázó szemüket Prágára vessék, ahol Václav Klaus, az akkori cseh miniszterelnök mindenfajta előzetes retorika nélkül úgy rúgta ki onnan egy perc alatt a CEU-t, azaz a Soros-egyetemet, hogy annak még a „történelem legsötétebb korszaka” szlogen kimondására sem volt ideje.

Lovas István

magyaridok.hu
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó