Egyedül Magyarország adott választ az iraki segélykérésre
Egyedül Magyarország adott választ az iraki Tell-Aszkuf város segélykérésére, hogy az ott élő keresztények visszatérhessenek otthonaikba és újjáépíthessék városukat – fogalmazott Szalár Kadzsó atya, az Iszlám Állam által lerombolt település plébánosa. Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az iraki település lakói példát adnak Európának és a világnak azzal, hogy a legnagyobb üldöztetések és nehézségek között is megőrizték keresztény identitásukat és a harcok elmúltával visszatértek szülőföldjükre.
2018. április 29. 10:42

Az április 26-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság által szervezett, „A magyar kormány segítségnyújtása az iraki keresztények hazatelepülésében” című előadáson Soltész Miklós hangsúlyozta: miután az Iszlám Állam terrorszervezet feldúlta és megrongálta Tell-Aszkuf városát, annak lakói vállalták a vértanúságot, az üldöztetést, a menekülést, most pedig a visszatérés és az újjáépítés nehézségeit, áldozatait.

Magyarország Kormánya támogatásából újjáépült az iskola, a templom, számos lakóház, megújultak a közutak és a közvilágítás. Mindez azt mutatja, hogy lehetséges az újrakezdés és a visszatérés, amihez hit és összefogás kell – mondta az államtitkár.

Lenni vagy nem lenni, ez volt a kérdés egy éve – fogalmazott Szalár Kadzsó. A plébános szerint ezért fordultak Európához, de segélykérésükre egyedül Magyarország adott választ. A város lakói számára a visszatérés volt a kulcs az élet folytatásához, amely a magyar segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. Az ott élők hálásak a magyar embereknek, imádkoztak értük és a választásokért is – mondta a plébános.

Fotó: Merényi Zita

Anmar Yakoob Yousif Jabbo, az újjáépítést végző mérnökcsapat tagja részletesen beszámolt az elvégzett munkáról. A közösség életében fontos templomot 2-3 hónap alatt építették újjá, a több, mint 1000 lakóházat pedig kb. egy év alatt.

Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese örömét fejezte ki, hogy a PPKE is bekapcsolódhatott a közel-keleti keresztények segítésének munkájába. A közel-keleti országokban járva nagy öröm magyarnak lenni – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Közel-Keletről nem csak püspökök, papok látogatnak hazánkba és az egyetemre, hanem civil szakemberek is.

Tell-Aszkuf (Telszkúf, Telesquf, Telesqopa ill. Tell Skuf) észak-iraki keresztény települést 2014-ben foglalták el az Iszlám Állam terroristái, akik több mint ezer családot űztek el. A kisváros felszabadulását követően Magyarország Kormánya az újjáépítés támogatásáról döntött. A Hungary Helps program keretében nyújtott 580 millió forintos támogatásról Orbán Viktor miniszterelnök a babiloni káld katolikus pátriárkával 2017. május 30-án írta alá a megállapodást Budapesten.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár tapasztalatai szerint fontos, hogy a magyar támogatás a helyi egyházakon és ne a nagy nemzetközi szervezeteken keresztül jusson el a rászorulókhoz.

A konferencián felszólalt Ammar Jabar építőmérnök is, aki a lerombolt Tell-Aszkúf újjáépítését irányította. A házak, az iskolák és templom mellett közösségi házat is építettek, ahol összejöhetnek az emberek – elsősorban a fiatalok –, és erősíthetik egymáshoz való tartozásuk tudatát. Így valódi közösségek jöhetnek létre. Az iraki mérnök kivetített képeken bemutatta az újjáépítés eredményeit.

A Káld Katolikus Egyház szakembereinek köszönhetően a támogatásból az eredetileg tervezetthez képest sokkal több épület került helyreállításra: 950 ház Tell-Aszkufban és 41 ház a szomszédos Baqofban. A támogatással Magyarország több mint ezer család hazatérését segítette.

Orbán Viktor Telsqof város plébánosát fogadta

A parlamentben fogadta Orbán Viktor miniszterelnök az iraki Telsqof város plébánosát. Magyarország 580 millió forinttal támogatta a település újjáépítését. Összesen több mint ezer házat állítottak helyre a lerombolt városban.

Telsqof város plébánosa előzőleg az M1 Ma Reggel című műsorában arról beszélt, hogy Magyarország volt az első, amely felkarolta és segítette az iraki keresztényeket.

Szalár Kadzsó szerint magyar támogatás nélkül még most is arra várnának, hogy valaki segítsen nekik.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Szalár Szuleimán Hurmez Kadzsót, Telszkúf iraki város plébánosát a Parlamentben 2018. április 27-én (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

„Ez egy lelki segítség a számunkra, egy olyan erőforrás, amelyből meríthetünk, hogy megmaradhassunk az országunkban, a szülőföldünkön, a falvainkban, valamint a szolidaritás jelét adja számunkra, keresztények vagyunk, és Krisztus nevében mindannyian egységesek, egyek vagyunk” – mondta Szalár Szuleimán Hurmez Kadzsó plébános.

magyaridok.hu - MTI - Magyar Kurir
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó