A munka ünnepe
Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
2018. május 1. 10:29

A munkások ünnepétől a munkavállalók szolidaritási napjáig

Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben már javasolta a munkások addig tíz-tizennégy órás munkaidejének nyolcórásra csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá.

Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.

Életekbe került a nyolcórás munkanap

A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amit egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök két nappal később összecsaptak, a rendőrök végül tüzet nyitottak, aminek négy ember esett áldozatául.

A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői között elvegyülő anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre. Válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, négyet közülük ki is végeztek.

A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek, erre 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség kongresszusán született kezdeményezés. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa Párizsban úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében.

A 20. századra kinőtte magát az ünnep

Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is „a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Május 1. a 20. században a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban tartották meg színpompás külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal „a gazdasági és szociális vívmányokat” ünnepelték.

A kommunizmust is túlélte a munka ünnepe

A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A világ nagyvárosaiban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, a méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként.

Május 1. – hasonló tartalommal – katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve.

A magyarok harmada majálisozik egy felmérés szerint

A magyarok csaknem harmada szokott részt venni a majális forgatagában, a fiatalokat a szórakoztató programok, a szenior korosztályt főleg a sör és a virsli csalogatja - derült ki a Kutatópont Kft. legfrissebb, az MTI-nek is elküldött felmérési eredményeiből.

A kutatás eredményei szerint az ipari forradalomig visszanyúló hagyományú május 1. hallatán a magyar lakosság 86 százaléka a munka ünnepére asszociál, 4 százaléknak a majális és a felvonulás emlékképe rajzolódik ki.

A 18 évnél idősebbek 32 százaléka kerül a virsli, a sör és a vurstli bűvkörébe, 68 százalékuk távol marad a majálistól - idézték Rabcsánszki Laurát, a Kutatópont Kft. projektigazgatóját a közleményben. A vigadalom legnagyobb arányban a 30-39 éveseket tudja megszólítani: 48 százalékuk aktív résztvevője a majális programnak.

A márciusi, kétezer embert érintő kutatásból kiderült az is, hogy az az eseményre nyitottak 59 százaléka a családjával, 40 százaléka a barátaival, 30 százaléka a párjával látogat el a majális programjaira. Az esemény a férfiak és a 18-29 évesek körében kevésbé ölt családias jelleget, a férfiak 46 százaléka, a 18-29 év közöttiek 63 százaléka a barátaival szórakozik.  

A felnőttek 26 százaléka a kirakodóvásár, 25 százaléka a koncertek és az előadások miatt látogat el a majális programjaira, 18 százalékuk a sör és a virsli okán, 10 százalékukat pedig az utcabálhangulat csábítja - írták.

hirado.hu - MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A magyarok elsöprő többsége változást szeretne
    A magyarok döntő része elégedetlen az Unió migrációs válságkezelésével és változást akar az Európai Unióban. A pártpreferencia adatok alapján magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható a vasárnapi európai parlamenti választásokon – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.
  • Az ENSZ kiesett a szerepköréből
    Az ENSZ több mint hét évtizedes fennállása alatt éppen csak a létrejöttekor kitűzött célját és feladatát, a béke fenntartását és a konfliktusok megoldását volt képtelen elvégezni.
  • Áder: Magyarország legyen erős, független és szabad!
    A honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad - mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a budai Várban rendezett ünnepségen, amelyen csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnokságának. Azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
MTI Hírfelhasználó