Bemutatták az új uniós költségvetési javaslatot
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Utoljára frissítve: 2018. május 2. 18:21
2018. május 2. 14:22

Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal - "a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy "felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon".

Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.

Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását - húzta alá Juncker.

Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti - közölte a bizottsági elnök.

Az Európai Bizottság eredményközpontú költségvetést javasol

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.

Juncker hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

Kiemelte, az uniós források sok program és eszköz között oszlanak meg, ezért a programok számának - 58-ról 37-re - csökkentését javasolják. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül. A válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új uniós tartalék létrehozásával forrásokat biztosít az előre nem látható események kezeléséhez, többek között a reagáláshoz a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre - mondta.

Juncker hangsúlyozta, jelentős újításra van szükség az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat tekintetében is. Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon.

Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában - mondta.

A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén - közölte.

Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely - összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A bizottság álláspontja szerint a hosszú távú költségvetés finanszírozása átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén történjen. Ennek érdekében a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához - közölte az uniós költségvetései biztos.

Magyarországot és Lengyelországot zsarolná az unió?

Ma mutatja be az Európai Bizottság elnöke a 2021-től érvényes uniós költségvetés javaslatát az Európai Parlamentben. A kiszivárgott információk szerint Brüsszel olyan feltételeket szabna az uniós támogatások kifizetéséhez, amelyekkel Lengyelországot és Magyarországot lehetne zsarolni. Meg nem erősített források szerint a terven több tagállam is felháborodott.

Az uniós tagállamok 2021-től érvényes költségvetési támogatásáról tárgyal ma az Európai Bizottság. Az uniós biztosok elképzelésüket ma nyilvánosságra is hozzák. Az kiszivárgott hírek szerint Brüsszel több tízmilliárd eurót vonna el Lengyelországtól, Magyarországtól és a Cseh Köztársaságtól, és a pénzt átirányítaná a gazdasági válság sújtotta országokhoz, például Görögországhoz és Spanyolországhoz. Meg nem erősített források szerint ezen a terven több tagállam felháborodott.

A brüsszeli testület letett a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára szánt alapok jelentős csökkentéséről – az MTI tudósítása szerint erről számolt a lengyel közszolgálati rádió egy nappal a költségvetési tervezet nyilvánosságra hozatala előtt. Egy másik rádió pedig úgy tudja, hogy a drasztikus csökkentéstől az Európai Bizottság azután áll el, hogy több uniós állam képviselője tiltakozott az ilyen megoldás ellen, mindenekelőtt Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint – a mezőgazdasági források esetében – Emmanuel Macron francia elnök. A politikusok a lengyel rádió szerint jelezték, hogy a költségvetést megvétózhatják.

Úgy tudni, hogy az Európai Bizottság azonban a sajtóban csak költségvetési terrorként emlegetett lépésről még nem tett le.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy csökkentenék a kifizetéseket azokban az országokban, ahol veszélyben van a jogállamiság – ezzel a címmel jelentetett meg cikket vasárnap a Financial Times. A brit gazdasági lap szerint az Európai Bizottság ma be is jelenti az új szabályozást, amely szerint csökkenhet Magyarország és Lengyelország támogatása a következő uniós ciklusban.

Az uniós biztosok testülete is egyetértett azzal, hogy a pénzügyi források folyósítását a jövőben a jogállamiság elveinek betartásához kell kötni – ezt még múlt héten jelentette be a Soros Györggyel jó kapcsolatban lévő Vera Jourová Brüsszelben. A jogérvényesülésért felelős biztos akkor elmondta: máig végleges döntést hoznak.

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat, ezt nem lehet megvalósítani. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani” – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges. A Figyelő főmunkatársa hangsúlyozta: ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

„Ha ezt a két országot megbélyegzik, akkor ezzel azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön” – magyarázta.

A politológus hozzátette: az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban csak minősített többséggel változtathatják meg az unió bevándorláspolitikáját. Deák Dániel úgy fogalmazott: most a bevándorláspárti, illetve a bevándorlásellenes országok is azon dolgoznak, hogy minél több tagállamot tudjanak maguk mögé felsorakoztatni.

hirado.hu - M1 Hiradó
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó