Orbán: a Kúria súlyosan beavatkozott a választásokba
Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, "miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól"; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportálnak.
Utoljára frissítve: 2018. május 5. 16:40
2018. május 5. 15:27

A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos.

Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.

A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: „a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”  nyilatkozta.

A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy „új” érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig – ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben – „az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével”.

Ezt „bírói államnak” hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Alkotmánybíróság szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára – fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.

A Kúria szándékosan érvényteleníthetett a Fidesz-KDNP kárára levélszavazatokat

Egyre biztosabb, hogy szándékosan érvénytelenítette a Kúria a sérült vagy saját címzésű borítékban érkező levélszavazatokat, hogy ne kelljen pluszmandátumot adni a Fidesznek - írta szombaton az Origo.

A hírportál a birtokába került levélre hivatkozva közölte: a Kúria tudott arról, hogy a kérdéses levélszavazatok érvénytelenítésével a Fidesz-KDNP elveszít egy képviselői helyet a május 8-án alakuló Országgyűlésben.

A közzétett dokumentum szerint a Kúria a döntés előtt kérte a Nemzeti Választási Irodától: "nyilatkozzon arról, hogy az általuk érvénytelennek minősített 4360 levélszavazat, amennyiben az kizárólag a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek országos listáján elszámolásra kerül, eredményez-e mandátumváltozást". Arról is érdeklődtek, hogy az érvénytelenítés változtat-e a képviselői helyek megoszlásán, illetve hány kormánypárti szavazatnál módosulna a mandátumeloszlás.

A válasz szerint a nem megfelelő boríték miatt érvénytelenített 4360 szavazatból 506 már elegendő lett volna még egy kormánypárti mandátumhoz. Az origo.hu megjegyezte, hogy a választási eljárásról szóló törvény a levélszavazatok érvényességéhez nem ír elő ilyen feltételt, a Nemzeti Választási Bizottság ezért "mondvacsinált okból" döntött az érvénytelenítésről.

A Kúria az NVI tájékoztatásával ellentétesen mondta ki, hogy nem lehet rekonstruálni az eseményeket, vagyis hogy utólag nem lehet pontosan megállapítani, hány szavazatról volt szó - írta az Origo.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó