Változatlanok a magyar külpolitika céljai
A következő négy évben is a magyar külpolitika célja, kötelessége és feladata Magyarország szuverenitásának és biztonságának megvédése, valamint Magyarország versenyképességének fenntartása és folyamatos javítása - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Utoljára frissítve: 2018. május 9. 12:41
2018. május 9. 12:20

A tárcavezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kari napját megnyitó előadásában kiemelte: ez nem lesz könnyű feladat, de eddig is sikerült jelentős eredményeket elérni.

Hangsúlyozta: a szuverenitás és biztonság megvédése az elkövetkező időben is fontos cél, ennek megvalósítása továbbra is konfliktusokkal, jogi és politikai csatákkal fog járni.

Szijjártó Péter úgy vélte, a külpolitika „felminősítését” jelentette, hogy nemcsak politikai, hanem gazdasági funkciókat is adtak neki, kimondták, hogy kötelessége felismerni és érvényesíteni a magyar gazdasági érdekeket.

A nemzetközi és Európa-tanulmányok kar ünnepségén a miniszter kifejtette: az EU soha ennyi történelmi kihívás előtt nem állt egyszerre, mint most, ilyen a migráció, a terrorfenyegetettség, a háború Ukrajnában, a Brexit és az energiabiztonság megteremtése. Nem baj, hogy vita van, de az baj, hogy ha valaki a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, azt európaiatlannak bélyegzik - értékelt. Hozzátette: pedig a célban egyetértenek, Magyarországnak is az erős Európa az érdeke.

Megjegyezte: Magyarország szerint az erős unióhoz erős tagállamokra van szükség.  

Szijjártó Péter közölte: a migrációról folytatott vitában Magyarország álláspontja szerint a migráció nem alapvető emberi jog, de az igen, hogy mindenki a saját hazájában biztonságban és békében élhessen, és ezt kell garantálni mindenkinek. Magyarország szerint továbbá a szuverenitás egyik legfontosabb attribútuma a határvédelem képessége - mutatott rá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarország szerint minden országnak joga van meghatározni, hogy a gazdasági és demográfiai kihívásaira milyen válaszokat fogalmaz meg, és nem fogadja el, hogy nyomást gyakoroljanak rá, hogy változtasson ezen az álláspontján.

A következő hétéves uniós költségvetést illetően a külügyminiszter hangsúlyozta: az uniós források a szerződések alapján járnak a közép-európai tagállamoknak, mert teljesítik az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket, hiszen kinyitották a piacaikat, és ezzel sokat nyertek a nyugati tagállamok.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország mindig a külpolitikája egyik fő céljaként határozta meg Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatását, de tavaly az ukrán parlament elfogadta azt az oktatási törvényt, amelynek nyomán csak 12 éves korig tanulhatnak a diákok anyanyelvükön valamint elvennék az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Pedig Ukrajna kötelezettséget vállalt a NATO felé a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, és Magyarország ezért vétózza a NATO-Ukrajna miniszteri bizottsági ülések és a NATO-Ukrajna csúcs összehívását - közölte.

Kijelentette: Magyarország szeretne visszatérni a támogató politikájához, de ez kizárólag Ukrajnán múlik. Felháborító, hogy Ukrajna annak a hamis képnek a felfestésével próbálkozik, hogy Magyarország politikáját egy harmadik fél, Oroszország határozza meg, miközben Magyarországot csak a 150 ezer kárpátaljai magyar sorsa érdekli, és nincs orosz vetülete a Kárpátaljához fűződő politikájának - hangoztatta.

A külgazdaságról szólva elmondta: az elmúlt idő változásai alapvetően változtatták meg a külpolitika jellegét és feladatrendszerét is. Magyarországra ez rendkívül nyitott gazdaságú, geopolitikai szempontból érzékeny területen elhelyezkedő országként különösen igaz - vélekedett.

Úgy látja, fel kellett ismerni, hogy az ország méreténél és katonai erejénél fogva "tőlünk valószínűleg senki nem várja" a megoldást a nagy globális válságokra. Amikor 2014-ben úgy döntöttek, hogy a külgazdasági és külpolitikai kormányzati funkciókat egyesítik, az óriási vitákat váltott ki - emlékeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte: e döntés eredményeként 2014 és 2017 között minden évben minden külgazdasági rekord megdőlt.

Mint mondta, a világgazdaságban az autóipar különösen jelentős, és ez adja a magyar gazdaság gerincoszlopát is. Sorsfordító időszak a jelenlegi, most kell elérni, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója, az autóipar ugyanúgy szerepet szánjon Magyarországnak az innovatív időszakában is, és minél több új technológia kifejlesztése, használatba állítása itt történjen - magyarázta.

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a mai az Európai Unió ünnepnapja is, ünnepeljük azt a közösséget, amelynek polgárai vagyunk. Május 9. egyúttal a második világháború lezárásának szimbolikus dátuma is, 1945. május 9. óta "Európa a béke kontinense", és nem szakította félbe kontinensméretű háború az azóta eltelt évtizedeket - mondta.

A rektor kitért rá: a nemzetközi és európai elkötelezettség, érdeklődés mindig része volt az NKE-jogelődök tevékenységének és az egyetem működésének. Ezért egyértelmű volt, hogy 2014-ben elhatározták: önálló karba szervezik az ezzel foglalkozó területet - közölte.   

Kár lenne veszni hagyni az iráni nukleáris megállapodást

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az iráni nukleáris megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.

Szijjártó Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerdán tartott előadását követően kérdésre válaszolva elmondta: azért van globális, történelmi jelentősége a nukleáris megállapodásnak, mert ez volt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb olyan megállapodás, amelyet úgy kötött meg a nemzetközi közösség, hogy a tárgyalásokon az asztal azonos oldalán ült az Egyesült Államok és Oroszország. Ez mindig biztosította a reményt, hogy a nagy globális kérdésekben lehet megoldást találni – vélekedett.

A külügyminiszter szerint európai szempontból olyan nemzetközi politikai kérdésről van szó, ahol az EU valóban fontos szerepet tudott játszani, ezért jogos Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő határozott kiállása az ügyben.

A tárcavezető közölte: remélhetőleg a megállapodás az Egyesült Államok visszalépése ellenére is továbbmegy valamilyen formában, hiszen a többi szereplő marad.

Irán stabilitása, bevonása a nemzetközi politikai életbe fontos biztonsági tényező is Európa szempontjából, mert alapvetően határozza meg a Közel-Kelet stabilitásának kérdését – magyarázta.

Szijjártó Péter az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás folytatásában bízik Fotó: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország egyetért az EU álláspontjával és a közös megnyilatkozásokkal, és bízik benne, hogy nem áll vissza a megállapodás megkötése előtti helyzet.

Magyarország a megállapodás továbbélésben érdekelt, sajnálja az amerikai döntést, de reméli, hogy nem rúgják fel teljesen a megállapodást – mondta a külügyminiszter.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó