Tump döntésétől hangos a világ
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette szerdán, hogy Irán betartja az atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződésben foglaltakat. A szervezet azután adott ki közleményt, hogy Donald Trump amerikai elnök az előző nap bejelentette: az Egyesült Államok kilép a megállapodásból.
2018. május 9. 16:03

NAÜ: Irán betartja a megállapodásban foglaltakat

Amano Jukija, a szervezet főigazgatója, a NAÜ honlapján megjelentetett közleményében azt mondta, hogy a szervezet szorosan figyelemmel kíséri az egyezménnyel - hivatalos nevén: Közös Átfogó Cselekvési Tervvel (JCPOA) - kapcsolatos fejleményeket. A JCPOA keretében Irán a világ legszigorúbb ellenőrzési rendszere alatt áll - tette hozzá Amano.

Trump kedden Washingtonban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből, és visszaállítja a Teherán elleni szankciókat. Számomra világos, hogy nem tudjuk megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő a jelenlegi megállapodás keretében - mondta Trump.

Az amerikai pénzügyminisztérium később közölte, hogy 90, illetve 180 napon belül ismét érvényes lesz az iráni atomprogramról szóló többhatalmi megállapodás keretében feloldott valamennyi szankció.

A NAÜ egy neve elhallgatását kérő illetékese már kedden, még az amerikai elnök bejelentése előtt azt mondta az EFE spanyol hírügynökségnek, hogy nincsen változás a NAÜ ez üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját illetően az előző, május 1-jén közzétett jelentéshez képest, amelyben a szervezet szintén azt állította, hogy Teherán betartja az egyezményben foglaltakat.

Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, a 2017 elején hivatalba lépett Trump azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene.

Irán bejelentette: egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.

Johnson: amíg Irán tartja magát az előírásokhoz, London tagja marad az egyezménynek

Nagy-Britannia mindaddig tagja marad az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodásnak, amíg a teheráni kormány tartja magát az egyezményben foglalt előírásokhoz - mondta szerdán a brit külügyminiszter.

Boris Johnson a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a brit hivatalos álláspontról annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap bejelentette az Egyesült Államok kilépését a 2015-ben kötött megállapodásból.

Johnson elmondta: a brit kormány sajnálkozással nyugtázza a washingtoni döntést, és az elmúlt hónapokban minden tőle telhetőt megtett e fejlemény elkerüléséért.

A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok döntése nem változtat London azon véleményén, hogy az egyezmény által az iráni nukleáris fejlesztési törekvések elé állított korlátok továbbra is életfontosságúak Nagy-Britannia nemzetbiztonsága és a Közel-Kelet stabilitása szempontjából.

Hozzátette: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta, hogy Irán betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.

Johnson szerint a megállapodás aláírása óta Irán beszolgáltatta dúsított urániumból felhalmozott ismert készleteinek 95 százalékát, a dúsításhoz használt centrifugák kétharmadát elraktározta, és engedélyezte a lehető legmélyrehatóbb ellenőrzési gyakorlat kialakítását a NAÜ számára.

Nagy-Britannia mindezek alapján nem kíván kivonulni a megállapodásból, ehelyett együttműködik az egyezményben továbbra is részes aláíró országokkal annak biztosítása végett, hogy mindaddig, amíg Irán korlátozza nukleáris fejlesztési programját, lakossága részesülhessen az egyezség központi elemét alkotó szankcióenyhítésekben.

Boris Johnson elmondta azt is, hogy részleteket erről az együttműködésről egyelőre nem említhet, de annyit felfedett, hogy előző nap telefonon tárgyalt erről francia és német kollégájával.

Johnson felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná a megállapodásban továbbra is részes aláíró országokat az Iránnal kötött egyezmény működőképességének fenntartásában. A brit külügyminiszter Iránt arra kérte, hogy visszafogottan reagáljon az amerikai döntésre, és továbbra is tartsa magát a nukleáris fejlesztési programjának korlátozásáról kötött szerződés előírásaihoz.

Előző este Theresa May brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár Londonban kiadott közös közleményében arra hívta fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere.

A közös brit-francia-német közlemény felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy engedje a szerződés fő elemeinek folytatódó betartatását, és minden lehetséges módon törekedjék azoknak az előnyöknek a megőrzésére, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásában az Iránnal kötött szerződés elért.

A három európai hatalom a közleményben leszögezte, hogy továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására.

A kommüniké szerint ebbe beletartozik az is, hogy biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodáshoz kapcsolódnak.

Lavrov: Moszkva nem lép ki a Teheránnal kötött megállapodásból

Oroszország továbbra is tartani fogja magát az iráni nukleáris program korlátozásáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról kötött nemzetközi megállapodáshoz - közölte Szergej Lavrov ügyvezető orosz külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.

Alekszandr Grusko, az orosz külügyi tárca ügyvezető helyettes vezetője közölte, hogy az iráni atomalku ügye szerepelni fog Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Szerdán egyébként a problémakört megvitatja Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz fővárosban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.

Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában leszögezte: Oroszország továbbra is aktívan azon lesz, hogy fejlessze kapcsolatait, mindemellett kész az úgynevezett atomalku többi részes államával is a további együttműködésre. A tárca szerint különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok újfent az államok többségével szembemenően, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az iráni atomprogramról szóló 2015-ös egyezményt.

Szergej Rjabkov ügyvezető külügyminiszter-helyettes kedden óvta Washingtont az atomalku felmondásától. Rámutatott: nincs alapja azt feltételezni, hogy Teherán nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, mert az atomprogramról kötött megállapodás áthághatatlan akadályokat gördített egy tesztrobbantás összetevőinek létrehozása elé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Irán önként ment bele az alkuba, amelytől azt várta, hogy megnyitja előtte a többi országgal való gazdasági és műszaki együttműködés lehetőségét.

Rjabkov kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról.

Irán 2015 nyarán egyezett meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával, valamint Németországgal és az Európai Unióval atomprogramjának korlátozásáról az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. A megállapodást azonban a 2017 elején hivatalba lépő amerikai elnök többször is megkérdőjelezte, majd kedden közölte, hogy az Egyesült Államok kilép belőle, és újból szankciókat vezet be Irán ellen.

Merkel: Iránnak is ki kell tartania az egyezmény mellett

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia kitart az iráni atomprogramról szóló nemzetközi egyezmény mellett, de a teheráni vezetésnek is be kell tartania a megállapodás előírásait - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.

Pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) járási alapszervezeti vezetőinek konferenciáján elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia - ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást.

A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy 2015-ös egyezmény a közel-keleti stabilitás erősítésének '"fontos oszlopa, amelyet nem kellene megkérdőjelezni".

A megállapodás végrehajtását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vizsgálatai eddig rendre azt mutatták ki, hogy a teheráni vezetés tartja magát az előírásokhoz. Azonban hosszabb távon is gondoskodni kell arról, hogy Irán kizárólag békés célra használja a nukleáris energiát, és más ügyekben is tenni kell azért, hogy a térségben ne feszültségkeltő, hanem stabilizáló szerepet töltsön be - mondta a német kormányfő.

Kiemelte, hogy az iszlám köztársaság rakétafejlesztési programja is aggodalmat okoz, és jelentős a befolyása a jemeni és a szíriai polgárháború alakulására. Ezekről az ügyekről tárgyalni kell, méghozzá valamennyi érintettel, az Egyesült Államokkal éppen úgy, mint Oroszországgal vagy Törökországgal.

Az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből azt is jelenti, hogy Európának az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalnia, többet kell tennie az emberek millióit sújtó konfliktusok megoldásáért - figyelmeztetett Angela Merkel.

A megoldáshoz csak a tárgyalásokkal lehet eljutni, amihez egyértelmű, világos alapállásra és sok türelemre van szükség - tette hozzá a német kancellár, példaként említve, hogy a 400 éve kezdődött harmincéves háborút (1618-1648) lezáró vesztfáliai békét is sok évig tartó tárgyalás révén lehetett megkötni.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) testvérpártja, a Német Szociáldemokrata Párt részéről Heiko Maas külügyminiszter szerdai berlini nyilatkozatában kiemelte, hogy az Iránnal kötött egyezmény "működik", és Németország azért dolgozik, hogy "jövője is legyen", és az Egyesült Államok kivonulása ne indítsa el a nukleáris fegyverkezés spirálját. A többi között hozzátette: Washington döntése ugyan nem volt váratlan, de teljesen homályos, hogy milyen alternatívát javasol a megállapodás helyett.

A több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén kötött megállapodást célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Az Irán által vállalt kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, aminek révén az ország visszatérhet a világgazdaság szereplői közé. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), Németország és az EU kötötte meg Iránnal.

Donald Trump amerikai elnök kedden jelentette be, hogy országa kilép az egyezményből. Szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog.

Rajoy: Spanyolország folytatja európai partnereivel az egyezmény védelmét

Spanyolország folytatja európai partnereivel az iráni atomegyezmény érvényességének védelmét - mondta a spanyol kormányfő a madridi parlamentben újságíróknak nyilatkozva szerdán.

"Donald Trump lépése nem jó hír, amelyet nem szerettem volna hallani" - fogalmazott Mariano Rajoy.

Hangsúlyozta: hisz abban, hogy a többhatalmi nukleáris megállapodás nagyon jelentős előrelépés volt, amelyet minden nyugati ország támogatott a szabadság, a demokrácia, és mindenek előtt az emberek biztonságának védelme érdekében.

A spanyol kormányfő hozzátette, hogy ugyanakkor tiszteletben tartják azokat az okokat, amelyek hozzájárultak az amerikai elnök döntéséhez.

Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.

Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Donald Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket.

Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson. Trump szerint az egyezmény betartásával az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő, és ha érvényben maradna az egyezmény, fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten. A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését.

Irán bejelentette: egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.

A belga kormányfő a nukleáris szerződés kiterjesztését sürgette

Felmondása helyett az iráni nukleáris egyezmény esetleges kiterjesztését sürgette szerdán Charles Michel belga kormányfő a VRT flamand közszolgálati televíziónak adott interjújában, miután Donald Trump amerikai elnök előző nap bejelentette, hogy kilépteti országát a megállapodásból.

 A nemzetközi partnereknek az Iránnal kötött atomszerződés felmondása helyett erősíteniük kellene gazdasági kötelékeiket a közel-keleti országgal, így segítve elő a békét és a jó kapcsolatokat - közölte Michel.

Leszögezte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti bulgáriai csúcstalálkozójukon teljes mellszélességgel ki kell állniuk az egyezmény fenntartása, illetve "talán annak kiterjesztése" mellett is.

A belga miniszterelnök rámutatott, hogy véleménye szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztésével erősíthető a térség stabilitása.

Irán 2015-ben egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, kedden pedig végül bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen.

Szlovénia sajnálatos lépésnek tartja az atomalku felmondását

Szlovénia sajnálatosnak tartja és mélyen elítéli, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról szóló szerződésből, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) többször is megerősítette: Irán betartja az atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződésben foglaltakat - közölte szerdán a szlovén külügyminisztérium.

A közlemény szerint Ljubljana továbbra is támogatja az iráni atomprogramról szóló szerződést, mindaddig, amíg Teherán teljes egészében betartja azt.

A tárca úgy ítélte meg, hogy a megállapodás bizonyítja: lehetséges békés megoldást is találni az olyan nagy kihívásokra, mint amilyen a tömegpusztító fegyverek elterjedése.

Ennek megőrzése a nemzetközi közösség érdekében kell álljon, mivel az egyezmény megakadályozza a nukleáris fegyverek globális elterjedését, pozitív hatással van a békére és a biztonságra, valamint garantálja az iráni nukleáris program békés jellegét - olvasható a szövegben.

Milan Brglez szlovén házelnök szerint Donald Trump amerikai elnök előző napi bejelentése, miszerint az USA kilép az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodásból, s egyúttal visszaállítja az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat, a nemzetközi szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény egyértelmű és nyilvánvaló megsértése.

A házelnök levélben kérte az egyezmény aláíróit és különösen az Európai Uniót, hogy feltételek nélkül tartsák be a megállapodást.

Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.

Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Donald Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket.

Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson. Trump szerint az Egyesült Államok az egyezménnyel nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő, és ha érvényben maradna a megállapodás, fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten. A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek nevezte Trump döntését.

Irán bejelentette, egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.

Szlovák külügyi államtitkár: sajnálatos lépés az atomalku felmondása

Az Európai Unióval együtt Szlovákia is sajnálatosnak tartja, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról szóló, többhatalmi szerződésből - jelentette ki Ivan Korcok szlovák külügyi államtitkár Pozsonyban, a kormány szerdai ülése előtt. Korcok kijelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

A szlovák külügyi államtitkár rendkívüli súlyúnak minősítette a washingtoni döntést, rámutatva: annak az Irán elleni amerikai szankciókkal együtt jelentős következményei lesznek az Iránnal kötött megállapodás hatékonyságára. Korcok hozzátette: az EU és Szlovákia is a megegyezés további betartására szólítja fel a szerződéshez ragaszkodó országokat.

"A megállapodás álláspontunk szerint eddig hatékony volt, mivel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség többszöri, a helyszínen végzett vizsgálatai megerősítették, hogy Irán betartja azt" - jelentette ki Ivan Korcok.

Trump döntését a nemzetközi sajtó nagy része bírálta

Számos nemzetközi sajtóorgánum bírálta Donald Trump amerikai elnök kedd este Washingtonban bejelentett döntését, mely szerint az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben aláírt, többhatalmi szerződésből, és visszaállítja az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat.

A Der Standard című osztrák liberális napilap szerint Trump bejelentése váratlannak nem nevezhető, ám mégis drámai pillanat volt. Az amerikai elnök "elődei diplomáciájának szíve csücskét semmisítette meg" - írta az újság.

"Nyugodtan kijelenthető: búcsút mondhatunk annak az elvárásnak, hogy egy amerikai elnök mindent a lehető legkisebb részletekig átgondol és megtervez, mielőtt egy ilyen fontos biztonságpolitikai döntést hoz" - tette hozzá a Der Standard.

A Der Kurier című független osztrák lap rámutatott, hogy Trump döntése a keményvonalasok malmára hajthatja a vizet Iránban, és semmivé válhatnak az elmúlt évek erőfeszítései.

"Lehet, hogy egy észak-koreai Mickyegér-diktátor behódol Trump erőpolitizálásának. Azonban valószínűleg egyedül ő gondolja úgy, hogy ez Teheránt is befolyásolja majd" - írta a lap.

A Kronen Zeitung című osztrák napilap azt hangoztatta, hogy az atomalku felmondása "a fehér házi keményvonalasoknak csupán az első lépése a valódi céljuk felé vezető úton, amely nem más, mint a rezsimváltás Iránban".

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című konzervatív svájci napilap szerdai számában azt hangsúlyozta: "semmi sem utal rá, hogy Trump komolyan eltervezte volna a következő napot".

"Hogy akar az Egyesült Államok hiteles ígéreteket tenni a következő hetekben esedékes csúcstalálkozón Észak-Koreával, ha épp az imént szegte meg az Iránnak adott szavát?" - tette fel a kérdést az NZZ.

"Trump negatív döntése az iráni reformerek veresége, és ajándék a keményvonalasoknak" - írta szerdai számában a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap.

Az atomalku zátonyra futása "gyengíti a nehéz gazdasági helyzet miatt bukdácsoló kormányt, a radikális nacionalisták pedig nem riadnak majd vissza attól, hogy ezt kihasználják" - fűzte hozzá az újság.

A Lidové noviny című konzervatív cseh napilap eközben azt emelte ki, hogy Trump valamivel több mint egyéves elnöksége alatt hátraarcok sorozatát hajtotta végre, nem utolsósorban Irán esetében. Az újság rámutatott, hogy az amerikai elnök olyan emberekkel veszi körül magát, akiknek nézetei egyeznek az övéivel. Ilyen az új nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton, illetve Mike Pompeo külügyminiszter is, akik szerint "Irán minden rossz eredője a Közel-Keleten" - írta a lap.

A Corriere della Sera című olasz napilap leszögezte: "Hibás elképzelés valamit úgy szétrombolni, hogy közben nincs jó alternatíva."

Trump és tanácsadói számára "elsőbbséget élvez, hogy tönkretegyék mindazt, amit elődje, Barack Obama" felépített - tette hozzá a lap.

"A Fehér Ház Izrael támogatta vezetője lépésével egy nehezen begyógyuló sebet tépett fel hagyományos európai szövetségeseinél" - hívta fel a figyelmet a Corriere della Sera.

A londoni The Times című konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az iráni rezsim szélsőséges tagjai sohasem tartották sokra az atomalkut. Trump lépése nekik kedvez, és "partvonalra sodorja a józanabb tárgyalópartnereket" a megállapodás esetleges újratárgyalásánál.

"Vakmerőnek és a legnagyobb valószínűséggel az ellenkező hatást kiváltónak" nevezte Trump lépését vezércikkében a The Washington Post című liberális amerikai napilap.

Az amerikai elnök növelte egy konfliktus kockázatát - írta az újság.

"Szaúd-Arábia és Izrael vélhetőleg abban reménykedik, hogy Trump döntése újra összeütközéshez vezet a Közel-Keleten az Egyesült Államok és ellenségük, Irán között" - folytatta a sajtóorgánum. "Az elnök gyakran hangoztatta, hogy nem akar több háborút a Közel-Keleten; döntése növelte a háború valószínűségét."

Trump eddig csak azt mutatta meg, hogyan tud egyezményeket szétzúzni - írta a The New York Times című liberális amerikai napilap. "Teljesen hiányzik belőle az új megállapodások kötéséhez szükséges mélyreható politikai elképzelés vagy a stratégiai előrelátás és a türelem" - vélte az újság.

A Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági napilap aláhúzta, hogy Trump döntésével "megnyílt a lehetőség, hogy Irán jobb egyezséget kössön, ha tényleg le akar mondani az atomfegyverekről".

Az elnök előtt álló kihívás az, hogy "felépítsen egy stratégiát, és szövetségeket kössön, amelyekkel mindaddig visszatarthatja Iránt, amíg az el nem fogadja a fontos korlátozásokat, amelyeket Barack Obama ódzkodott rögzíteni" - írta a WSJ.

A La Croix című francia katolikus napilap érthetetlennek nevezte az amerikai elnök magatartását annak fényében, hogy néhány hét múlva találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump "egyfelől megbélyegzi Iránt, amely hajlandóságot mutatott arra, hogy röviddel az atomfegyver kifejlesztése előtt megálljt parancsoljon magának. Másfelől nem zárja ki, hogy egy olyan állammal rázzon kezet, amely nemrég megszerezte ezt a fegyvert" - mutatott rá a lap.



 

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Rétvári: ez a nyár a hajózásról szól a Dunakanyarban
    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának arlamenti államtitkár, KDNP-s országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy volt olyan nap, amikor 3800-an utaztak ezeken a hajókon. Idén nyáron már több mint 50 ezren választották ezt a lehetőséget.
  • Rendkívüli alkalmakkor mérettetik meg minden nemzet
    Rendkívüli alkalmakkor mérettetik meg minden nemzet - hangsúlyozta a kormányszóvivő kedden Budapesten, az augusztus 20-i nemzeti ünnep előtti sajtótájékoztatón.
  • Sétálóidőn az örök emberi értékek égető hiányáról
    Az olvasók egy része továbbra is megmaradt homo morálisnak, akit az erkölcs, az istenhit, élet és halál, vagy éppen a szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettség vezérel. Nyilván ők keresik ezeket az értékeket az irodalomban. Nekik tehát bízvást ajánlhatom a kötet olyan novelláit, mint például a Mennybemenetel, A repedés vagy az Úton, amelyekben a talmi cinizmus helyett a mai társadalomról, az örök emberi értékekről vagy azok égető hiányáról van szó.
MTI Hírfelhasználó