Tanulmányok az első választásról
Az 1990-es országgyűlési voksolásról szól a RETÖRKI új lapszáma.
2018. május 10. 09:53

Bemutatták tegnap a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) folyóiratának idei első lapszámát, amelynek témája 1990-es országgyűlési választás. A műhelybeszélgetésen részt vevő politológusok mindannyian sorsdöntő választásként emlékeztek az eseményre.

Hogyan alakult ki és milyen kompromisszumok árán véglegesedett a 1990-es választási rendszer? Mennyire hasonlítható össze mindez egy másik „rendszerváltással”, az 1945-össel? Milyen volt az első kampány? Hogyan alakult át a politika és a politikai gondolkodás az elmúlt huszonnyolc évben? – ezeket a kérdéseket járja körül a RETÖRKI, azaz a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum negyedévente megjelenő folyóirata, a Rendszerváltó Archívum idei első lapszáma. A tegnap délutáni műhelybeszélgetésen Bíró Zoltán főigazgató, irodalomtörténész elmondta, hagyományteremtő céllal szervezték a workshopot, amelyen a lapot szeretnék minél szélesebb körben megismertetni, terjeszteni.

A mostani lapszám témája az 1990-es országgyűlési választás, amely azért is sajátos, mert nem voltak előtte példák, minták – mutatott rá Bíró Zoltán. Simon János politológus visszaemlékezésében kiemelte: majdnem kétszáz párt volt regisztrálva a választás előtt egy hónappal. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) viszont 1-1,5 százalékkal vezetett az első fordulóban a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) előtt. Fricz Tamás politológus arról számolt be, hogy az 1990-es országgyűlési választás rendszerváltó választás volt, s ezt kell tudatosítanunk a mai fiatalokban is. Majd kiemelte, hogy egy 2004-es kutatás alapján világossá vált: a legnagyobb politikai elitcserét nem a rendszerváltás után, hanem csak a 2002-es választást követően hajtották végre.

Fotó: Bágya Rita

A lapszámban olvasható Dippold Pál, a Magyar Hírlap lapszerkesztője Választási aprómunka – A Népszabadság eredményértékelései 1990 áprilisában című tanulmánya, valamint lapunk publicistája, Szerencsés Károly (és néhai felesége, Földesi Margit) Választások és középosztály – Választási rendszerek az átmenet korában című írása is.

Magyar Hírlap
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó