Kenedi illatot érez
2018. május 10. 23:05

Az ellenzéki pártoknak és a civileknek meg kell találniuk a békés kohabitációt – véli a Magyar Narancsnak adott interjújában Kenedi János az egykori demokratikus ellenzék tagja, aki szerint kritikus tömeggel és bizonyos törvényjavaslatokkal új politikai helyzetet lehetne teremteni.

Kenedi János az utóbbi években kevésszer szólalt meg. A Magyar Narancsnak elismerte, hogy ennek van köze a közállapotainkhoz. Akkor határozta el, hogy belekezd egy új ciklusba a készülő esszékötetéhez, amikor január 19-én az első diáktüntetést látta.

Lehengerlő volt, teljes mértékben áthatotta, és amikor meglátta, hogy olyan táblákat cipelnek a gyerekek, amelyekre az volt felírva, hogy „butulok”, és hogy „érzem, hogy szűkül az agyam”, akkor elhatározta, hogy neki itt még tennivalója van, azt a tudást, ami a fejében van, ezeknek a gyerekeknek megírja.

Kenedit először a diáktüntetés „svungja” csapta meg. Utoljára 1956. október 23-án délután érezte a társasházuk sarkán, az elemi iskolából hazafelé jövet, palatábla­krétákkal felszerelkezve. Akkor az osztálytársaival egymásnak adogatták a röpcédulákat olyan feliratokkal, hogy „ne tanítsanak oroszt”, meg hogy „ne tanuljunk oroszt”. A 61-es villamosok oldalára is ráírták a jelszavakat, a villamosvezetők buzdító mosolygásától kísérve.

Akkor érezte ezt az illatot utoljára. Akkor, kora délután még csak csendes forradalom volt, és a mostani eseményeket is annak tartja. De a forradalom illata ma is közös azzal az illattal, ami akkor szállt a levegőben. Azt kívánja, hogy ezt az állapotot, amiben benne vagyunk, egy csendes forradalommal éljük meg.

Kenedi János a forradalom illatát érzi a levegőben

magyarnarancs.hu
Címkék:
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó