A miniszterelnök az egész társadalomhoz szólt
Tizenkét évre szóló politikai programot vázolt beszédében Orbán Viktor, aki negyedszer tette le csütörtökön a miniszterelnöki esküt a Parlamentben. Az M1 Szemtől szembe című műsorában Kiszelly Zoltán és Deák Dániel a miniszterelnök beszédét elemezte.
2018. május 11. 10:10

A nagyívű beszéd átível a parlamenti ciklusokon, ami azért fontos, mert vannak olyan szakpolitikák, amelyeket nem négyévente kell változtatni – fejtette ki Kiszelly Zoltán a miniszterelnök beszédével kapcsolatban. A politológus úgy látja, vannak olyan kérdések, amelyeket sokáig kell egy irányba vinni, ilyen például az egészségügy, a családok támogatása, az oktatási rendszer, vagy éppen az egészségügy helyzete.

Hozzátette, immár nyolc éve egy irányba megy az ország: sikerült kikerülni az adócsapdából, és most kezdődik az építkezés időszaka.

Orbán Viktor felvázolta a kihívásokat is

Deák Dániel szerint a miniszterelnök az egész társadalomhoz szólt, és azon túl, hogy az ország belpolitikai helyzetével foglalkozott, felvázolta a kihívásokat, és az Európai Uniónak is üzent Orbán Viktor. A Figyelő főmunkatársa emlékeztetett: már korábban is szóba került az, hogy olyan szakpolitikusok vezetnek minisztériumokat, akik a szakmájukban megbecsültek, azt mutatja, hogy komoly szakpolitikai döntésekre lehet számítani.

„Olyan szakpolitikai kérdések lesznek meghozva, amelyek nem egy kormányzati ciklusra vannak méretezve, hanem sokkal hosszabb távra tekintenek, és ezért nagyon fontos, hogy – mivel szakminiszterek, szakpolitikusok lesznek ezeknek a tárcáknak az élén –, Orbán Viktor azt akarja, hogy ezek a viták, ezek kérdések ne az aktuálpolitika mocsarába ragadjanak, hanem sokkal inkább hosszú távú víziók határozzák meg azokat a változtatásokat, átalakításokat, amelyek ezeket a területeket érintik” – magyarázta a politológus.

Óriási lépést teszünk előre

Kiszelly Zoltán azt is megemlítette, hogy a miniszterelnök immár nem illiberális államról, hanem keresztény demokráciáról beszélt. Megjegyezte, a múlt század történelmét tekintve, a második világháború utáni újjáépítésben Nyugat-Európában a kereszténydemokrata politikusok pont egy patrióta gazdaságpolitikával tudták Nyugat-Európát a romokból újjáépíteni, egy jóléti társadalom felé vezetni.

„Ha beszélgetünk ma németekkel, osztrákokkal, vagy franciákkal, azt mondják, hogy az egy aranykor volt” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, ha nem is élünk majd talán úgy, mint az osztrákok, de egy óriási, érezhető lépést teszünk előre, és úgy látja, Orbán Viktor víziója, hogy a következő tizenkét évben hogyan tudjuk uniós segítséggel és az ország erőforrásaival ezt a nagy lépést megtenni.

Az ellenzéki pártok nem tisztelik a választók akaratát

Azzal kapcsolatban, hogy a DK az MSZP és az LMP nem jelent meg csütörtökön a Parlamentben, Deák Dániel úgy vélekedett: az ellenzéki pártok nem tisztelik, hogy a kormánypártok április 8-án nagyon komoly felhatalmazást kaptak a választóktól. A Figyelő főmunkatársa szerint a pártoknak el kellene gondolkodni politikájuk megváltoztatásán, így azon is, hogy semmilyen konszenzusba nem hajlandók belemenni még annak ellenére sem, hogy társadalmi elvárás, hogy együttműködjenek bizonyos nemzeti sorskérdésekben a kormánypártokkal.

Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepélyes eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. Balra Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető ügyvezető miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető ügyvezető miniszter, Trócsányi László ügyvezető igazságügyi miniszter, Pintér Sándor ügyvezető belügyminiszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások ügyvezető minisztere (b-j).
MTI Fotó: Kovács Tamás

„Hiszen itt nem arról van szó, hogy melyik pártnak hogyan nő a támogatottsága, az a kérdés – ahogy Orbán Viktor is mondta beszédében –, hogy száz év múlva Magyarország fennmarad-e” – jelentette ki Deák Dániel, hozzátéve: ez nem annak a kérdése, hogy az MSZP-nek mi a véleménye, hanem ez egy össztársadalmi törekvés, amiben a balliberális pártoknak, a Jobbikon át, mindenkinek együtt kellene működnie.

A miniszterelnök beszédében kitért Magyarország az unión belül elfoglalt helyzetére is. Deák Dániel ezzel kapcsolatban kifejtette, az ország mindig is nagyhatalmak szorításában volt, és ez a történelmi hagyomány a mai napig nem szakadt meg.

Közép-Európai programot is hirdetett a miniszterelnök

Hozzátette, erre utalt a miniszterelnök is: a térségben komoly szövetséget kell kialakítani, az úthálózatok fejlesztésétől kezdve a gazdasági együttműködésig. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem említette meg a V4-eket, úgy fogalmazott: a V4-eken túlmutató együttműködésre van szükség.

„Ez a térség, a Kárpát-medence országai vannak olyan erősek közösen, akik szembe tudnak szállni Németországgal, Oroszországgal, Kínával, Törökországgal és egyenlő súllyal tudják képviselni az érdekeiket” – fejtette ki.

Továbbá kiemelte, a miniszterelnök egy közép-európai programot is hirdetett. Deák Dániel hangsúlyozta, Orbán Viktornak mindig is fontos volt a közép-európai együttműködés, és a politológus szerint arra kell felkészülni, hogy ebben a kormányzati ciklusban ez még hangsúlyosabb lesz, hiszen csak így lehet felvenni a harcot Angela Merkellel vagy Emmanuel Macronnal, akik továbbra is szeretnék létrehozni az Európai Egyesült Államokat.

Arról is beszélt, hogy a migráció a továbbiakban is meghatározó téma lesz az unión belüli politizálásban, hiszen a migrációs nyomás tovább erősödik, a jó idő hatására sokkal korábban jönnek tömegek az unió külső határán, mint korábban, továbbá uniós csúcsokon fognak dönteni a kötelező betelepítési kvótákról.

Orbán Viktor a nemzetközi térben is kiemelt szerepet szán Magyarországnak

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint Orbán Viktor kormányfő a nemzetközi térben is kiemelt szerepet szán Magyarországnak.

Szánthó Miklós az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában értékelte az újra miniszterelnökké választott Orbán Viktor csütörtöki parlamenti beszédét.

Az elemző szerint nagy ívű és nagy nemzetközi kitekintéssel bíró beszédet mondott a miniszterelnök. Az általa elmondottak azt jelzik, Orbán Viktor nemcsak a belpolitikai problémák megoldásán gondolkodik, hanem Magyarországnak az Európai Unióban, a nemzetközi térben is kiemelt szerepet szán - közölte.
 
Szánthó Miklós szerint emiatt az ellenzék "frusztrációja" még inkább fokozódni fog.

Ugyanis - mint mondta - a belpolitikai csatározásokhoz szokott ellenzék egy olyan Magyarország történetében is "nagy kaliberű" miniszterelnökkel áll szemben, aki nemzetközi szinten is kiemelt szerepre törekszik.

Orbán Viktort - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők csütörtökön.

 

Politológusok véleménye:

Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont-csoport, vezető elemző:

– A kormányfő nem egyszerűen cikluskezdő, hanem korszakértelmező beszédet mondott. Az elhangzott értékek, a felvázolt világkép és sokrétű feladatkatalógus alapján minden esélye megvan, hogy az elhangzottak a 2014-es tusnádfürdői előadáshoz hasonló ismertségre és nemzetközi visszhangra találjanak. A liberális demokráciával szembeállított kereszténydemokrata identitás közérthetően fogalmazza meg az érdekük miatt migrációbarát globalista elitekkel szembeni politika alapvetését. Ennek révén elkerülhető az „illiberális államokról” mondott gondolatok kapcsán 2014 óta tartó félreértés és félreértelmezés. A miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a keresztény demokrácia nemcsak a keresztény kultúrát fenntartó demokrácia, hanem ez az egyetlen biztosíték a szabadság védelmére. A liberális demokrácián „bütykölők” nem tudják a klasszikus szabadságelveket és szabadságjogokat garantálni, legyen szó a biztonságról vagy az antiszemitizmus megakadályozásáról. A 2030-ig tartó célkitűzések is emlékezetesek maradnak a székfoglaló beszéd kapcsán. Orbán Viktor 2010-ben csak tíz évre fogalmazott meg feladatokat, tehát nem most először jelöl ki tennivalókat több ciklusra. De az akkori terveket nagyrészt megvalósította a kabinetje, ezért szükségesek az újak, amelyek – a 2010-es egymillió új munkahelyhez hasonlóan – számonkérhető, konkrét vállalások a jólét és a versenyképesség területén.

Kiszelly Zoltán, a Századvég alapítvány politológusa:

Érdekesség, hogy Orbán Viktor a korábbi ciklusokhoz képest most először tartott nagyobb, átfogó beszédet. A konzervatív politikus hosszú távú célokról beszélt, egészen 2030-ig tartó időszakról szónokolt. A kormány egyik fontos céljaként tüntette fel, hogy egy befektetőbarát környezetet hozhasson létre hazánkban. A miniszterelnök az egész Európát érintő problémáról, a demográfiai válság és a népességcsökkenés kérdéséről is megnyilatkozott. Fontos eleme volt a beszédnek az is, hogy bejelentette: azért fog dolgozni, hogy a népességcsökkenést ne a migrációval és a bevándorlás fokozásával fordítsa a visszájára, hanem a magyar családok támogatásával és a gyermekvállalás ösztönzésével. Lényegesnek tartom azt is, hogy az illiberális államot retorikai szinten is felváltotta a kereszténydemokrácia, ami egy ideológiai alapú választás. A példa adott, a hatvanas-hetvenes és még a nyolcvanas évek Nyugat-Európájában is a kereszténydemokrata kormányok és politikusok, mint Konrad Adenauer vagy Ludwig Erhardt építették fel a jóléti államot. Hazánkban ez a kommunizmus évei miatt kimaradt. Orbán Viktor ugyanezt a típusú berendezkedést kínálja a szavazóknak. Az állampolgárok vevők a kormányfő ajánlatára, hiszen a magyar emberek szeretnek és szeretnének továbbra is biztonságban, szabadságban és jólétben élni, illetve családot alapítani.

hirado.hu - M1 - MTI
  • Európát akarják megmenteni Salviniék
    Elkezdjük ezt az utazást, amely megmenti Európát. A bürokraták és az Európát régóta irányító bankárok eltemetik az európai álmot – mondta Matteo Salvini olasz belügyminiszter a pártszövetségről. Hozzátette: azokkal szemben akarnak alternatívát képviselni, akik eddig Európát vezették.
  • Sötét játszmák az orosz kémper mögött
    A magyar jogrendszerben a kémkedés mint bűncselekményi kategória a büntetési tételét tekintve nincs jobban fenyegetve, mint egy közepes súlyú adócsalás.
  • Ötezer pályázat az összmagyarságért
    A kormány 1,6 milliárd forintot fordít a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő honfitársaink identitásának megőrzésére.
MTI Hírfelhasználó