Változhat az egyházak támogatása
Kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, aki erről kinevezés előtti meghallgatásán beszélt hétfőn a parlament igazságügyi bizottságában.
2018. május 14. 21:52

Semjén kész újragondolni az szja 1 százalékok rendszerét

A kereszténydemokrata politikus példaként hozta, hogy az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez.

Mint mondta, megvan benne a nyitottság a változtatáshoz, ugyanakkor mivel az 1 százalékot jelenleg kiegészítik a teljes összegre, működhet a rendszer így is a továbbiakban.

A jelölt kiállt az állam és az egyház mellérendeltsége és a vallásszabadság mellett.

Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma. Ismertette, a közoktatásban 6-ról 13, a szociális területen 11-ről 23 százalékra nőtt ez az arány. Híve annak, hogy lakossági igény esetén az egyházak további intézményeket is átvegyenek - erősítette meg.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 270 ezer gyermek tanul hittant, az egyházak költségvetési támogatása pedig a 2010-es 24 milliárdról 55 milliárdra bővült. Emellett 80 százalékkal nőtt a kitelepülési lelkészek jövedelme, emelkednek a határon túli egyházi támogatások, a kormány számos óvodafejlesztést és programot támogatott. Utóbbiak közé sorolta a reformáció évét és a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítését.

A miniszterjelölt szólt az egyházügyi törvényről is, értékelése szerint csak az egyházalapítás kapott nagy médiafigyelmet, pedig az csak egy kis szelete volt egy jól kidolgozott jogszabálynak. Kiállt amellett, hogy külön kell választani a több száz éves egyházakat a "most kitalált vallási kísérletektől".

A DK-s Arató Gergely - egyetlen kérdezőként - az emberi jogok európai bíróságának ítéletéről, az egyházi intézmények finanszírozásáról és a svédországi vadászatáról faggatta Semjén Zsoltot.

A miniszterjelölt azt felelte: kétharmados parlamenti többséggel megnyugtatóan rendezni fogják az ítéletében foglaltakat. Felidézte: a kormány már az előző ciklusban benyújtotta a módosítást, annak elfogadásában azonban az ellenzék nem volt partner. Tárgyalásokat folytattak és nagyrészt kompromisszumra jutottak - hangoztatta.

Semjén Zsolt visszautasította, hogy az egyházi intézmények háromszor annyi finanszírozást kapnának, mint az államiak. Diszkrimináció az MSZP-SZDSZ-kormány alatt volt, most egyenlő finanszírozás van - jelentette ki.

A vadászatról szólva azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága, az ügyészség és az adóhatóság is az ő álláspontját támasztotta alá, az eseményen nem képviselői minőségében vett részt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy sem adó-, sem illetékkötelezettsége nincs - tette hozzá.
A miniszter kinevezését 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én. Mellette Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Folytatódnak a külhoni gazdaságfejlesztési programok

A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.

Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus úgy értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják "az utódállamok". A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon - hangoztatta.

Jelezte: 2009-ben 9 milliárd jutott az identitás megőrzésére, tavaly pedig már 100 milliárd feletti volt ez az összeg. Oktatási-nevelési támogatásban 250 ezer gyermek részesül - fűzte hozzá.

Kiemelte: az egyetemes magyarság akkor tartható meg, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért gondolkodnak össznemzeti paradigmában, s abban, hogy minden támogatás, ami kiterjeszthető Magyarország területén kívülre, azt terjesszék ki.

Kitért a Máért újraindítására, a  szervezet döntése a nemzeti jelentőségű intézmények meghatározása. Megemlítette a diaszpóra tanács létrehozását is.
Szólt a tematikus évekről, amelyeket az óvodákkal nyitottak, ezen intézménytípus fejlesztésére közel 40 milliárdos forrás jut. 102 új óvoda, bölcsőde létesült, és 412-t újítottak fel Kárpát-medence szerte - mutatott rá. Szólt a Kőrösi Csoma Sándor programról, az emlékévekről, amelyek szintén rendkívül sikeresek.

A magyar etnikai alapú pártok támogatásában nem kell szemérmesnek lenni - hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve: nem kell ideológiai ortodoxiára törekedni, egyetlen fontos dolog van, a magyar érdekek képviselete. Ezen pártok nélkül pedig nem lehet reális a külhoni magyarság érdekképviselete.

A honosításról szólva kiemelte: aki fel akarta venni, felvehette a magyar állampolgárságot, a diaszpórában vannak még nagyobb tartalékok. Megerősítette: aki magyar állampolgár, annak a gyermekei is azok lesznek.

A Kárpát-medencében 885 ezer kedvezményes honosítás történt és 135 ezer állampolgársági megállapítás. Összesen 1 millió 20 ezer feletti azok száma, akik állampolgárságot szerzett. 35 ezer elutasítás volt, például a nyelvtudás hiánya vagy nemzetbiztonsági okok miatt - jelezte, hozzátéve: ő enyhítene a nyelvtudás követelményén, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben írják elő. Ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, "menjen a fenébe", de aki Rahóban, a hegyek tetején, a szórványban él, annak a kis magyar nyelvtudását is meg kell becsülni - fogalmazott.  

A szavazati joggal összefüggésben elmondta: 225 ezer érvényes szavazat érkezett a külhoni magyarságtól, ami duplája a 2014-esnek. Ugyanakkor megjegyezte: hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Szerinte nem érdemes fenntartani az anyja neve adatot például, mert Magyarországon kívül ezt identifikációs adatként nem használják.

Ungár Péter (LMP), aki tanácskozási joggal volt jelen a bizottságban, azt kérdezte: a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre (NSKI) fordított adóforintokat megfelelően költötték-e el, volt-e ellenőrzés, hogy értékeli az intézet munkáját. Kíváncsi volt a marosvásárhelyi magyar gimnázium körüli jelenlegi helyzetre is.

Szávay István (Jobbik) szerint fontos lépések történtek a nemzet közjogi egyesítésében, a külhoni közösségek támogatásban. Azt a fajta bántó érzéketlenséget, ami a szocialistákat jellemezte, sikerült meghaladni. Legyenek ugyanakkor világosabban a magyar nyelvhasználathoz kötöttek a gazdasági támogatások - vetette fel. Szóvá tette, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés helyett újabb és újabb feladatokat vállaltak át az utódállamoktól. Az autonómiáról kiemelte: ezt Brüsszelben nem képviselte a kormány megfelelően. Erről szerinte nem csak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) utáni sajtótájékoztatókon kell beszélni.

ozzátette: a Máért-et nem tartja az összmagyarság fórumának, onnan önkényesen, szelektív módon rekesztettek ki szervezeteket.
Semjén Zsolt úgy reagált: az NSKI eddig nem tartozott a felügyelete alá, nem tud arról, hogy ott zajlott-e ellenőrzés.

A marosvásárhelyi gimnázium súlyos ügy, s a vérlázító az, hogy egy törvényi kötelezettség mellett abszurd vádakkal lehetetlenítik el az iskolát. Nem pusztán nemzetiségi ügyről, hanem egy súlyos vallási sérelemről is szó van.

"Az RMDSZ-nek minden támogatást megadunk. Ami rajtunk áll, megtesszük" - fogalmazott.

A külhoni vállalkozásoknál, beruházásoknál az alkalmazottak, feliratok esetében a magyar nyelvhasználat megkövetelésével egyetértett Szávay Istvánnal, mint mondta, igyekeznek üdvös pressziót folytatni.

Szólt arról, Erdélyben orvosképzésnek lennie kell, és ezért harcolni is fognak. Ugyanakkor a MOGYE nélkül az intézmény ügyében nem kívánnak lépni.

Kitért még arra is: négy politikai kabinet működik a jövőben, a nemzetpolitikai kabinetben minden minisztérium, államigazgatási egység által kifizetett forrásra rálátnak majd. Rögzítette: a direkt párhuzamosságokat nem engedik meg.

A bizottság hat kormánypárti igen és egy ellenzéki nem szavazattal támogatta Semjén Zsolt kinevezését,  aki miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.

MTI
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó