Felháborító a nőjogi bizottság jelentése
Féligazságokkal és csúsztatásokkal telinek, ezért elfogadhatatlannak tartja az Európai Parlament nőjogi szakbizottságának a magyarországi helyzetről szóló véleményét Járóka Lívia, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A LIBE-bizottság jelentéséhez fűzött dokumentumot 18:5 arányban ma megszavazta az uniós grémium.
Utoljára frissítve: 2018. május 15. 14:32
2018. május 15. 10:31

Bírálják a magyarországi helyzetet az EP nőjogi bizottságának véleményében

Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM), amely kedden szavazta meg a véleményét a témáról.

A 18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter.

Emlékeztettek rá, hogy az ország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.
A képviselők rámutattak, hogy a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és ezáltal egyre inkább elszigetelődik. Közölték: "az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai".

Aggodalmukat fejezték ki emellett azon "retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.
A szövegben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.

A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők oktatásának és foglalkoztásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák meg.

Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyar különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolja véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikke szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Aláássák az Európai Parlament pártatlanságát

Aláássa az Európai Parlament pártatlanságát a brüsszeli törvényhozó testület Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának (FEMM) a magyarországi helyzetről szóló véleménye, amely tele van rémhírekkel, féligazságokkal, csúsztatásokkal, félremagyarázásokkal és helyenként hazugságokkal, viszont egy olyan intézkedést, előrelépést sem említ meg, amely jó példaként szolgálna – nyilatkozta a Magyar Időknek tegnap Járóka Lívia, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője a FEMM által kiadott dokumentumról, amelyet a LIBE-jelentéshez fűznek, és amelyről ma reggel szavaz a nőjogi grémium.

A politikus szerint felháborító, hogy a német szociáldemokrata párti Maria Noichl nevével fémjelzett jelentésben a családnak a magyar alaptörvényben is rögzített fogalmát szűknek, illetve elavultnak tartják, de szavai szerint azt sem indokolja semmi, hogy a különvéleményben kiemelik a nők elleni erőszakot hazánkban, és arra hivatkozva az isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására szólítják fel Magyarországot, mintha nálunk több erőszak érné a nőket az uniós átlagnál.

– Több roma szervezet szakértőjével is egyeztettem, és ez alapján kijelenthetem, hogy a dokumentum azon állítása is megalapozatlan, hogy a cigány nőknek az orvosi ellátáshoz való joga csorbulna. Más témákban is tárgyaltam szakértőkkel – kormánykritikus szervezetek részéről is –, ám a velük való konzultáció után úgy látom, hogy semmi nem támasztja alá a jelentésben foglalt bírálatokat. A dokumentumnak az a pontja pedig egyenesen képtelenség, amely szerint a migráns nők orvosi ellátáshoz való joga sérül hazánkban, mert a bevándorlóknak pusztán a státuszuk alapján semmilyen egészségügyi szolgáltatásra nincs jogosultságuk, leszámítva a sürgősségi beavatkozásokat, de ezekben az esetekben minden embernek jár az ellátás – sorolta a politikusnő.

A képviselő úgy látja, aláássák az unió pártatlanságát Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mint mondta, az abortusz tekintetében a többi uniós tagállamban hasonló a helyzet mint Magyarországon, a jelentésben mégis ósdinak bélyegzik a terhességmegszakításhoz való hozzáállásunkat. Járóka Lívia arról is beszámolt: több olyan javaslatot is benyújtott, amely ellenpéldákat hoz fel, megemlítve a jó gyakorlatokat, valamint a pozitív intézkedéseket. – A mi álláspontunkat támogatja Anna Záborská szlovákiai képviselő, aki az Európai Néppárt részéről a vélemény árnyék-jelentéstevője. Ő is módosító javaslatokat adott be, és hasonlóképpen jártak el a csehek is – közölte Járóka Lívia.

magyaridok.hu
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó