A brüsszeli politika elsődleges célpontjává váltunk
A migráció kapcsán hangoztatott meghatározó véleményük miatt a budapesti és a varsói vezetést egyaránt politikai támadások érik az Európai Unióban, vélik szakértők. A kontinens közvéleménye azonban változóban van a bevándorlás megítélését tekintve, ami a várakozások szerint a jövőre felálló új Európai Parlament összetételében is érzékelhető lesz majd.
2018. május 15. 11:54

Két ország egységének kifejeződése volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő varsói találkozója, mondta Farkas Örs, politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés mellett a migráció kérdése jelentette a találkozó legfontosabb témáját.

Az ez ügyben képviselt álláspontjuk miatt Magyarország és Lengyelország a brüsszeli politika elsődleges célpontjává vált, fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett: Brüsszelben már idén le szeretnék zárni a kötelező kvótákra vonatkozó vitát. Farkas Örs úgy látja, hogy Budapest és Varsó nem fogja elfogadni a tervet, ha a régóta hangoztatott álláspontjukkal szembeni eredménnyel zárulna a folyamat.

A politológus szerint éppen ezért folytat politikailag motivált nyomásgyakorlást Brüsszel Lengyelország és Magyarország ellen a bizottság eljárás, valamint az Európai Parlament LIBE-bizottságának vizsgálata miatt. A legfontosabb eszköznek ezekkel szemben a vétót tartja, hiszen ezáltal a különálló folyamatokban Varsó és Budapest egyaránt tudja védeni a másik felet.

Az Európát sújtó migrációs nyomás minden tagállamot érint, mutatott rá a szakértő, és idézte a magyar miniszterelnök hétfői beszédét, miszerint Lengyelország és Magyarország jövője is közös, nem csak a múltja.

Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy Varsó és Budapest egyaránt erős Európában érdekelt. Ez a fajta gondolkodásmód, amely az Unió kialakulásakor meghatározó volt, a keresztény, erős régiókra épülő egységről szólt hangsúlyozta Farkas Örs. Az Európai Egyesült Államok gondolata fel sem merült, tette hozzá. Úgy véli, a mostani vita tétje a szuverenitás elvesztése vagy megőrzése. Mint fogalmazott, Magyarország és Lengyelország a saját függetlenségéért küzd.

Kitért arra is, hogy az európai politika átalakulóban van, és osztja azokat a véleményeket, miszerint érdemes lenne megvárni a jövő évi európai parlamenti választásokat, hogy az újonnan felálló testület döntsön a szövetség előtt álló kérdésekben.

A LIBE-jelentés kapcsán megjegyezte, hogy a készítői között olyan jogászok szerepelnek, akik a TASZ-hoz és a Magyar Helsinki Bizottsághoz köthetőek, ami meglátása szerint alátámasztja, hogy politikai akció zajlik Magyarország ellen, de ugyanez igaz a lengyelekre is, a velük szemben a hetes cikkely alapján zajló eljárásra.

Szorosabb gazdasági együttműködés kell a V4-ek között

Bár a régió tagállami a legfontosabb politikai kérdés, a migráció tekintetében egyetértenek, gazdasági szempontból egymás versenytársai vagyunk, mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Rámutatott, hogy ugyanazokat a nyugati nagybefektetőket próbálják becsábítani, pedig ha infrastrukturálisan és kereskedelmi szempontból is szorosabb együttműködésre törekednénk, valamint a termelékenység is nagyobb lenne, akkor komoly versenyelőnye származna az egész régiónak. Emlékeztetett: Kelet-Közép-Európában találhatók az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő gazdaságai.

A régió megerősítése kapcsán fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a közlekedési útvonalak kelet-nyugati irányban kiválóan össze vannak kötve, de észak-dél irányban már jóval gyérebb az úthálózat. Meglátása szerint óriási, de hosszútávon megtérülő befektetéssel össze kellene kötni a régió nagyvárosait, ezáltal a közlekedési és szállítmányozási útvonalak is lerövidülnek. Példaként említette a Ruhr-vidéket és Belgium keleti részét, ahol a fejlett infrastruktúra miatt szinte nem is számít a távolság.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sétál a varsói Lazienki parkban 2018. május 14-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Elfogadhatatlan az uniós források csökkentése

A Magyarország és Lengyelország között lévő modernkori együttműködés – amelynek keretet ad a visegrádi együttműködés is – nagy sikereket érhet el, és az egész Európai Unió jövőjére meghatározó szerepet gyakorolhat, mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

A szakértő hozzáfűzte, nem véletlenül támadják a visegrádi négyeket, hiszen erősödnek, a régebbi, a nagyobb tagállamok súlya pedig ezzel párhuzamosan csökken. Hangoztatta, hogy a V4-es országokat az elmúlt évek migrációs krízise és az őket külön-külön érő vádak is egységbe kovácsolták, mert számíthattak egymásra.

Kitért az uniós költségvetési forrásokra is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy teljesen értelmetlen lenne más területről elvenni a pénzt – például a mezőgazdasági vagy a kohéziós támogatásokat csökkenteni – azért, hogy meglegyen a migráció kezeléséhez szükséges többlet.

Hozzátette, a V4-ek ebben a témában is egyetértenek, és nyilatkozatuk szerint hajlandóak többet fizetni a közösbe. Ők azt mondják, hogy meg kell emelni a befizetéseket, és ezt a határvédelemre kell fordítani, a brüsszeli elit azonban „szétosztási mechanizmusokra” használná a gazdaságfejlesztéstől elvett forrásokat – mondta Kovács István.

hirado.hu - MTI - Kossuth Rádió 180 perc
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó