Huszonöt éve táncolnak együtt
Nagyszabású gálával ünnepelte megalakulásának huszonöt éves évfordulóját a Lakiteleki Népfőiskola Kösöntyű Néptánccsoportja a napokban.
2018. május 15. 14:34

Az együttest Lezsák Sándorné Sütő Gabriella alapította 1993 februárjában. 2013-ban elnyerte Lakitelek Közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították. A jeles évfordulóra jelent meg Táncos évtizedek képekben című kiadványuk is, mely egy-egy pillanat, élmény felvillantása az elmúlt 25 évből.

– Régi, gyermekkori álmom, a mozgás, a tánc szeretete hívta életre a csoportot, s a tudat, hogy semmit sem késő elkezdeni, minden megtanulható felnőttkorban is. 1992-ben kint jártunk a férjemmel Münchenben, az emigrációs gyűjteményünkbe anyagot gyűjteni. Tollas Tibor és felesége, Kecskési Maya volt a házigazdánk. Egyik este közösen elmentünk a Komámasszony Tánccsoport próbájára, melynek Maya is tagja volt. A néptánccsoportban harminc-, negyven-, hatvanéves lányok, asszonyok táncoltak. Ott fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne otthon is egy ilyen csoportot létrehozni. El is határoztam, hogy megszervezem. Ebben volt segítségemre Fantoly Gyula, a népművészet ifjú mestere, nívódíjas koreográfus, akivel az alapítás óta a csoport táncosai, vezetői vagyunk – mesélt a kezdetekről Lezsák Sándorné.

– A kösöntyű egy ősrégi magyar szó, amelynek jelentése kis ékszer, dísztű. Úgy gondoltuk, mi is úgy szeretnénk ebben a csoportban táncolni, tanulni és tanítani, hogy ékszerként mutassuk föl a környezetünkben élőknek a Kárpát-medencei magyar hagyományokat, kultúrát – hangsúlyozta a csoport vezetője. Elmondta, a csoportban táncolnak lakiteleki óvónők, pedagógusok, van köztük egészségügyben dolgozó, biztosítási ügynök, számítástechnikus, gimnáziumi tanulók, borász, geodéta, főkönyvelő és vállalkozó is. A Kösöntyű egy igazi közösség, mely felöleli a település húsz és hatvan év közötti nemzedékét.

– A népdal, a néptánc közösségteremtő erő, megőrzött tudás, amely táplálja mai kultúránkat. Színpadi szerepléseinken nemcsak táncban, hanem látványban is – az eredeti viseletek vagy azok alapján varrott ruhákban – igyekszünk a hagyományt közvetíteni. Táncházaink pedig alkalmat teremtenek arra, hogy a tánc visszakerüljön a földre, és az emberek ne színpadi nézőként, hanem aktívan, együtt táncolva éljék meg ezt az élményt, olyan természetesen, ahogy a szél a szél, az eső az eső – fogalmazott Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.

– Nemzeti értékeink legnagyobb kincsei a magyar népzene, néptánc. Ősi néptáncművészetünk nem múló divat, hanem nemzeti életünk szerves része és megmaradásunk egyik záloga. A magyar néptánc sokszínű, rengeteg változatban él. A tánc tudománya apáról fiúra szállt, s a tánc fennmaradása az utód képességétől függött. Ha a magyar tánckészség nem öröklődött volna, táncvilágunk talán nyomtalanul eltűnt volna. A Kösöntyű néptánccsoport célja a Kárpát-medence magyar népi kultúrájának, hagyományának hű őrzése és táncban, zenében, viseletben való folyamatos megjelenítése. Szorgos és rendszeres munkánk eredménye, hogy számos hazai és külföldi rendezvény résztvevői lehettünk. Munkánkat jelzi számtalan hazai és határon túli fellépés, 23 nyári tábor, népfőiskolai táncházak, Kárpát-medencei gyűjtőutak, közös kirándulások és az utánpótlás folyamatos nevelése – összegezte az alapító.

Sokan táncoltak a Kösöntyűben

Az együttes jelenlegi tagjai: Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, Fantoly Gyula, Sütőné Gulyás Éva, Jakobicz József, Sallainé Győri Csilla, Tamási Piroska, Gegő Zoltán, Sallai András, Kiss Barbara, Laczkó Gréta, Kovács László, Szűcs Ferenc, Szuettáné Bőszén Mária, Tábori Margit, Kasztel Antal, Szuetta Béla, Csoma Sándorné és Czinege Sándor. A néptánccsoportban 25 év alatt közel hetvenen táncoltak.

Vajda Piroska / Petőfi Népe
megmondó
Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
  • Az ellenzék mélységes kútjai
    Ehhez elég volt a török államfő látogatása és máris kiderült, hogy milyen fantasztikus rejtett szellemi tartalék van a magyar ellenzékben.
  • Kilépett a parlamentből… vagyis…
    Noha a Flaszterparaszt szellemi variabútorzata meglehetősen szerény: egy Lenin-képből és egy szalmazsákból áll, ezt variálja.
  • Szónok a térről
    A mai magyar baloldali ellenzéket meg a klasszikus retorikai alapfogalmakat és művelőiket persze nem illő összevegyíteni.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI