Kulcskérdéssé vált a munkaerő fejlesztése
Pozitívan értékelték a friss GDP-adatokat az M1-en megszólaló közgazdászok. Fontos feladatnak nevezték ugyanakkor a jelenlegi ütem fenntarthatóságát, amit nehezít az egyre komolyabb munkaerőhiány. A jövőre nézve kulcskérdés a munkaerő fejlesztése, vélték.
2018. május 17. 09:55

A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az első negyedévben 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Csath Magdolna közgazdász az M1 Szemtől szembe című műsorában az adatokat értékelve elmondta: a piaci alapú szolgáltatások sorában elsőként a turizmust említhetjük, amely két számjegyű bővülést tudott felmutatni, de jól teljesített a kiskereskedelem és az építőipar is. Ez utóbbit két hajtóerő segítette, az uniós pályázatokból létrejövő, illetve az állami beruházások.

A vártnál nagyobb bővüléshez hozzájárult a belső fogyasztás emelkedése is, amely főként a béremeléseknek köszönhető – tette hozzá. Csath Magdolna szerint ugyanakkor az ipar, elsősorban a járműipar teljesítménye némileg elmaradt a vártnál. Ezt azonban részben a nemzetközi piac problémái is okozták.

Kulcskérdéssé vált a munkaerő fejlesztése 

Boros Imre közgazdász szerint a GDP-bővülés azért különösen pozitív, mert az ebből képződő, itthon maradó jövedelmek jóval nagyobbak, mint korábban. A szakember a műsorban ugyanakkor fontos feladatnak nevezte a jelenlegi ütem fenntarthatóságát, amit nehezít az egyre komolyabb munkaerőhiány.

Mindkét közgazdász egyetértett abban, hogy rendkívül fontos lenne a magas hozzáadott értékű ágazatok bővítése, ehhez azonban nagyon fontos lenne az oktatás, az átképzések fejlesztése, jelentős bővítése.

Egyfajta új ipari forradalom előtt állunk, egyre nagyobb teret kap a robotizáció, az informatika, szinte az egész országot át kellene képezni, hogy a magyar munkaerő tudása megfeleljen az új kihívásoknak.

Több kell az államtól 

Csath Magdolna szerint nagy lehetőségek vannak az agráriumban is, de csak akkor lehet ezt kiaknázni, ha nem csak önmagában a mezőgazdaság, hanem a hazai feldolgozó-ipar fejlesztésére is komoly energiákat fordít a kormány.

Boros Imre szerint például az államnak az eddigieknél sokkal komolyabb segítséget kellene nyújtani a piaci szervezésben, hogy például a rendkívül jó minőségű magyar élelmiszeripari termékek jóval nagyobb hatékonysággal tudjanak kikerülni a külföldi piacokra.

Nincs elég kétkezi munkaerő az iparban

Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt – írja csütörtöki számában a Magyar Idők.

„Több mint ötszáz munkavállalóját bocsátja el a napokban Gyöngyösön és Gödöllőn az egyik nemzetközi cég, mivel a munkaerőhiány miatt Magyarországról elviszi egyik termelési egységét” – mondta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Kiemelte: korábban az ország különböző pontjain működő más vállalatok egységeinél is előfordult a jelenség, többek közt Móron, Sárváron vagy Tabon.

A szakszervezeti tisztségviselő szerint az új munkaügyi kormányzatnak sürgősen tárgyalnia kell az érdekképviseletekkel a közös megoldás érdekében. Eddig két-háromezer munkavállaló állása szűnt meg a jelenség miatt, ám az elmaradt beruházások nyomán több – köztük magasabb tudást igénylő – munkahely sem jött létre.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint nagyjából félmillióra tehető a munkanélküliek, az inaktívak, valamint a közmunkások száma, az ő integrálásuk megoldást jelentene, emellett a külföldön munkát vállalók ösztönzése a hazatérésre. Átmenetileg megoldást jelenthetnek a külföldről behozott munkavállalók is – tette hozzá Dávid Ferenc, aki arra figyelmeztetett, hogy közel kétszázezer munkavállaló megy nyugdíjba az idén és jövőre, ami a jelenleginél is súlyosabbá teszi a munkaerőhiányt.

hirado.hu - M1
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Felavatták Hunyadi János zimonyi szobrát
    Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, az általa vezetett nándorfehérvári diadalt követően a béke és az újjáépítés korszaka következhetett – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vuciccsal együtt vett részt Hunyadi János szobrának felavatásán.
  • Donáth Anna az EP-ben: Ennél már nincs lejjebb
    Donáth megfontolás nélkül elhiszi azt, hogy egész Európa szerint a Fidesz patás ördög, ezért csak ki kell mondani a bűvös szót, hogy ez a képviselő „fideszes”, és máris mindenki szörnyülködve nyomja meg a NEM gombot.
  • A zöldek eltitkolnak valamit
    Akik azt állítják, hogy a klímaváltozás komolyabb fájdalom, áldozat és lemondás nélkül, jelenlegi életmódunk pusztán környezettudatos finomhangolásával megállítható, azok eltitkolnak valamit a választók elől.
MTI Hírfelhasználó