Nem született kézzelfogható eredmény Szófiában
Véget ért az uniós állam- és kormányfők, valamint a nyugat-balkáni államok vezetőinek találkozója Szófiában, de nem született kézzelfogható eredmény. Nem határoztak meg céldátumot a térség államainak uniós csatlakozására. Pedig több szakértő is sürgetné Brüsszelt, mert ha Európa nem lép, akkor más nagyhatalmak „elfoglalhatják” a balkáni régiót. Abban azért sikerült megegyezni, hogy a bevándorlás ügyében továbbra is szorosan együttműködik az EU a Balkán országaival – közölte az M1 Híradója.
2018. május 17. 22:42

Egymás után érkeztek az európai uniós országok vezetői a bolgár fővárosban rendezett uniós csúcstalálkozóra csütörtökön. Ez alkalommal azonban nem csak az EU-tagállamok állam- és kormányfői szerepeltek a meghívottak között. A szófiai tanácskozás fő témája ugyanis a Nyugat-Balkán országainak integrációs törekvése volt. Az uniós vezetők albán, boszniai, koszovói, macedón, montenegrói és szerb partnereikkel egyeztettek a térség társadalmi-gazdasági fejlődéséről.

Magyarországot a csúcson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki a tárgyalások megkezdése előtt több kétoldalú találkozón is részt vett. Találkozott többek között Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnökkel, a holland Kereszténydemokrata Tömörülés vezetőjével, valamint a konzervatív macedón párt elnökével. A kormányfő Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyalt, akivel megállapodtak abban, hogy a jövőben intenzívebbé teszik a kétoldalú párbeszédet.

Az EU támogatja Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

A csúcson az Európai Unió képviselői egyértelműen támogatták a nyugat-balkáni régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását, a régió országai pedig elkötelezték magukat az európai integráció mellett. 

A találkozó bevallott célja volt az is, hogy az Európai Unió szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel a biztonság és a migráció területén – erről már az Európai Parlament elnöke beszélt az ülés után. Antonio Tajani úgy fogalmazott, a Törökországgal kötött megállapodás és a nyugat-balkáni államok együttműködése révén megfékezhető a migráció ezen az útvonalon. A  terrorizmus elleni elkötelezett fellépésükre is számítunk, mert  napjainkban számos dzsihadista tér vissza a Balkánra, Koszovóba és máshová is – jegyezte meg.

Változatlan maradt a céldátum

A Nyugat-Balkán országai ugyanakkor konkrét csatlakozási időpontot nem kaptak, a tanácskozáson változatlanul hagyták a korábban megadott 2025-ös céldátumot.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban éppen a folyamat gyorsítása lenne a cél. Szijjártó Péter varsói látogatásán úgy fogalmazott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket pedig az uniós és euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani. A miniszter szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság még idén nyisson meg minden tárgyalási fejezetet  Montenegróval és Szerbiával.

Az unió támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Az Európai Unió (EU) egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban csütörtökön.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését.

Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is.   
 
Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkán több olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyan képesek fellépni ezen kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít.

Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb hibrid tevékenységek ellen.

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői alapvető fontosságúnak nevezték, hogy a kapcsolatok és a lehetőségek sűrű hálója jöjjön létre a régión belül és az EU-val ahhoz, hogy népeik és gazdaságaik közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint fokozódjon a politikai stabilitás, a gazdasági jólét, továbbá a kulturális és társadalmi fejlődés.

Tusk: a térség integrációja elsődleges fontosságú az EU számára

A nyugat-balkáni országok integrációja elsődleges fontosságú az Európai Unió számára, amely a jövőben is a térség legmegbízhatóbb partnere marad - jelentette ki az Európai Tanács elnöke csütörtökön a szófiai EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó után.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az ülésen az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket a térség európai perspektívája iránt.

"Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón. "A térség szerves része Európának, és a közösségünkhöz tartozik" - tette hozzá.

Végezetül leszögezte: az összeköttetés javítását célzó, most bejelentett intézkedések nem alternatívái és nem is helyettesítői az EU bővítésének, pusztán arra szolgálnak, hogy a felek hatékonyabban használják ki az addigi időt.

Tusk az Irán ellen elrendelt amerikai szankciókról szólva aláhúzta: felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy fellépjen az európai érdekek sérülése esetén.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a brüsszeli testület péntek délelőtt aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai vállalatok számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, s amelynek értelmében nem ismerik el az amerikai büntetéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Juncker az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak egészen addig eleget kell tennie vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi.
"Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat az amerikai szankciók negatív hatásaitól. Cselekednünk kell, és ezért aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta.

Kijelentette, arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

Jean-Claude Juncker beszélt emellett az amerikai elnök által az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámokról, és hangsúlyozta, hogy az uniónak tartós mentességet kell kapnia ezek alól ahhoz, hogy kereskedelmi egyeztetések kezdődhessenek Brüsszel és Washington között. "Nem fogunk úgy tárgyalni, hogy Damoklész kardja lebeg a fejünk felett" - mondta.

Merkel: nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni

Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban.

A politikus csütörtökön Szófiában az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság 2025-ös céldátumot jelölt meg arra, hogy Szlovénia és Horvátország után a balkáni régió újabb államai csatlakozzanak a közösséghez, mert egy ország felvételét nem az idő, hanem a felkészülés előrehaladása határozza meg.

Mint mondta, nem az "időhorizont számít, hanem az, hogy mit sikerült elérni". Azt kell vizsgálni, hogy miként halad a jogállamiság érvényesítése és a korrupció elleni küzdelem, és milyenek a további keretfeltételek, például sikerül-e rendezni a határvitákat.

Horvátország és Szlovénia még mindig tárgyal a határokról, és "nem akarjuk, hogy ilyesmi a jövőben ismét előforduljon" - mondta Angela Merkel. Éppen ezért "nagyon jó hír", hogy Koszovó és Montenegró megállapodást írt alá a közös határokról, és a macedón-görög névvita rendezése is bíztatóan alakul - tette hozzá.

Kiemelte: a csúcstalálkozón megerősítették, hogy a nyugat-balkáni bővítés közös cél, és a térség valamennyi országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia - előtt "ott áll az uniós csatlakozás világos perspektívája".

Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e, hogy Montenegró és Szerbia után Albániával és Macedóniával is kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat, és erről már a következő, júniusi EU-csúcson döntsenek. Mint mondta, az előkészületek még tartanak, és nap mint nap tapasztalható előrelépés.
acedónia esetében a Görögországgal folytatott névvitának is nagy jelentősége van - jegyezte meg.
 
Rámutatott, hogy az ügyben a német kormány nem egyedül, hanem a szövetségi parlamenttel (Bundestag) együtt dönt, így ezt az egyeztetést is le kell még folytatni.

Az iráni atomprogramról kötött megállapodásról elmondta: a szófiai találkozón világossá vált, hogy az Egyesült Államok távozása ellenére
valamennyi uniós tagállam kiáll az egyezmény mellett.

A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait.

A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket "mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok", köztük Irán rakétafejlesztési programjáról - tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: "nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni" az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról, de az elképzelhető, hogy a kis-, és a közepes méretű vállalkozások esetleges költségeit és veszteségeit meg lehet téríteni.

A transzatlanti viszony másik aktuális feszültségéről, az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügyéről elmondta, hogy az állam-, és kormányfők tanácskozásán egyértelműen meghatározták a vámügyekben illetékes Európai Bizottság számára, hogy milyen álláspontot képviselhet a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon.

Az EU-nak az az álláspontja, hogy állandó mentességet kell kapnia az amerikai védővámok alól. A mentességért cserébe hajlandó egyeztetést kezdeni négy ügyről; az ipari termékek piacához való kölcsönös hozzáférésről, a közbeszerzések piacához való kölcsönös hozzáférésről, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának, értékesítésének területén folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és arról, hogy az EU és az Egyesült Államok dolgozzon ki közös álláspontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról - ismertette Angela Merkel.

Az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcsértekezletének résztvevői a szófiai Nemzeti Kultúrpalotánál (MTI/AP pool/Darko Vojinovic)

Theresa May: fenn kell tartani az iráni megállapodást

A brit miniszterelnök szerint érvényben kell tartani az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött többhatalmi egyezményt azután is, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten bejelentette az Egyesült Államok kilépését a megállapodásból.

Theresa May az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok Szófiában tartott csütörtöki csúcsértekezletén külön háromoldalú megbeszélésre ült össze Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel az amerikai lépés után előállt helyzet áttekintésére.

A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint az iráni megállapodást aláíró három nyugat-európai hatalom vezetői szófiai megbeszélésükön megerősítették, hogy változatlanul szilárdan elkötelezettek az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a közös biztonsági érdekek szempontjából fontosnak tartják a szerződésben foglaltak végrehajtását.

A három vezető megállapodott arról is, hogy a megállapodás érvényben tartásának biztosítása végett együttműködnek az egyezményben maradó többi aláíró országgal.

Theresa May szóvivőjének londoni tájékoztatása szerint a brit kormányfő, a német kancellár és a francia elnök hangsúlyozta, hogy Iránnak szintén tartania kell magát a továbbiakban is a megállapodásból eredő kötelezettségeihez.

A Downing Street beszámolója szerint a három nyugat-európai ország vezetői megerősítették, hogy változatlanul aggályosnak tartják a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó iráni programot, valamint Irán térségi aktivitását, amely megítélésük szerint egyértelműen hozzájárul a régió destabilizálásához. May, Merkel és Macron a szófiai megbeszélésen megújította elkötelezettségét e problémák kezelésére - fogalmazott csütörtöki közleményében a brit kormányfő szóvivője.

A három vezető már Trump bejelentésének napján közös közleményt adott ki arról, hogy továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására.

A múlt heti közös brit-francia-német közlemény felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy engedje a szerződés fő elemeinek további betartatását, és minden lehetséges módon törekedjék azoknak az előnyöknek a megőrzésére, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásában az Iránnal kötött szerződés elért.

A három nyugat-európai hatalom a közleményben alig burkolt megfogalmazással követelte, hogy Washington tartózkodjék a szankciók újbóli bevezetésétől, leszögezve: biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodás kilátásba helyez.

May múlt pénteken személyesen is tárgyalt Trumppal, és a telefonos megbeszélésen felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.

hirado.hu - M1 Hiradó - MTI
megmondó
Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI