Nem árt a demokráciának a szigorítás
A vádakkal ellentétben nem árt a demokráciának a külföldről finanszírozott civil szervezetekre vonatkozó magyarországi szabályozás szigorítása - hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico honlapján megjelent pénteki olvasói levelében.
2018. május 18. 16:35

A szóvivő a brüsszeli híroldal keddi cikkére reagált, miszerint a mai Magyarországon "veszélyes tevékenységnek" számít egy független nem-kormányzati szervezet (NGO) működtetése.
Rámutatott: az írás szerzője, aki a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz tartozó European Policy Institute munkatársa, abban a tévedésben van, hogy "nélkülük és ideológiától vezérelt, Soros György által finanszírozott szervezeteik nélkül a civil társadalom megszűnik létezni".

"A civil társadalom azonban nem egyenlő a Nyílt Társadalom Alapítványok alatt működő NGO-k hálózatával. A magyarországi civil társadalom, amely több mint 60 ezer szervezetet foglal magában, jóval több ennél, és a Soros által pénzelt csoportok nélkül is jól van" - közölte a kormányszóvivő.

Az Európai Unió külső határain fekvő államként Magyarország nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a migrációt, s ezért az ezen az érzékeny területen aktív, külföldi finanszírozású csoportokra szigorúbb szabályoknak és átláthatósági követelményeknek kell vonatkozniuk - emelte ki a szóvivő, aki szerint "a tények szándékos torzítása, ha ezt olyan drákói intézkedésekként festik le, amelyek nyomán a rendőrség majd rajtaüthet a törvényt betartó szervezeteken".

Kovács Zoltán rámutatott, hogy miközben az Egyesült Államokban csaknem két éve arról szól a közbeszéd, hogy egy külföldi ország beavatkozott az elnökválasztásba, meglepő, hogy még vannak, akik megbotránkoznak azon, hogy bizonyos államokban szigorúbb szabályokat írnak elő azon csoportok számára, amelyek szinte kizárólag külföldi finanszírozásból végzik a politika befolyásolását célzó tevékenységüket.

Végezetül aláhúzta: a szerző állításával ellentétben Orbán Viktor kormányfő demokráciáról alkotott víziója egy egyértelmű és összefüggő elgondolásban gyökerezik, egy 21. századi kereszténydemokráciában, mely talán szemben áll a Nyílt Társadalom Alapítványok világnézetével, de azzal ellentétben széles választói támogatást tudhat maga mögött.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Elkészült a koronavírus ellenszere?
    Korai fázisban adagolva a Japánban törzskönyvezett Avigan nevű, favipiravir összetevőjű gyógyszer alkalmasnak látszik arra, hogy eltüntesse az új típusú koronavírust a garat- és orrváladékból – közölte a gyógyszer hazai klinikai vizsgálatát koordináló konzorciumot vezető Pécsi Tudományegyetem (PTE) vasárnap az MTI-vel.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
MTI Hírfelhasználó