Ma van a csíksomlyói búcsú napja
Legyen nekem a Te igéd szerint
Május 19-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón.
2018. május 19. 09:56

A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsen a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte.

A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje.

 

Széki népviseletet viselő búcsújárók zöld ágat érintenek a kegyszoborhoz a csíksomlyói templomban a hagyománynak megfelelően (MTI-fotó: Asztalos Zoltán)

Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől, és védőbevonattal is ellátták.

1567-ben volt az első búcsú

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni.

Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, s miután Szűz Mária segítségét kérte, győzelmet aratott a fejedelem serege felett a Tolvajos-hágón. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek.

Az új templom

A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott basilica minor (kisebb bazilika) rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén tartanak.

Magyarok a Nyeregben - Harisnyás székely férfiak búcsús menetben, zászlókkal a csíksomlyói hegynyeregbe tartanak a katolikus főpapi szentmisére (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)

A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek.

Magyarországról több különvonat, az úgynevezett Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, valamint a Boldogasszony zarándokvonat szállítja a zarándokokat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja.

A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányából közelíti meg a mise helyszínét.

Labarum és mézeskalács

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a Labarumot, a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelképet, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A harminc kilogrammos tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli a magasba, ami nem kis teljesítmény.

Amikor a Labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise.

Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón (MTI-fotó: Veres Nándor)

A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek, a gyerekeknek szánt búcsúfia közül az egykor kultikus eledelként számontartott mézeskalács a legnépszerűbb.

Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Legyen nekem a Te igéd szerint.” Az ünnepi szentmisén, amelyet a Duna Televízió, az Erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapja is közvetít, a szentbeszédet Marian Adam Waligóra pálos szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kegyhely és kolostor házfőnöke mondja.

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Magyarország az EU átlagánál jobban teljesít
    A kötelezettségszegési eljárásokban hazánk jobban teljesít, mint az uniós átlag, ugyanis gyorsabban sikerül megoldanunk azokat – derül ki az igazságügyi miniszter szombati Facebook-bejegyzéséből. Varga Judit pontról pontra cáfol egy napokban megjelent álhírt, amely ismét hazánkat igyekszik lejáratni.
  • A digitális diktatúra magasabb fokozatba kapcsol
    Azt hiszed, ami most megy a Facebookon, az cenzúra? Úgy érzed, hogy elnyomják a jobboldali tartalmakat a közösségi médiában? Pedig a valódi digitális diktatúra még csak most következik.
  • Újabb hírhamisítási botrányba futhatott bele az MSZP
    Egyre több jel mutat arra, hogy az MSZP pártközpontjából irányított Hírklikk.hu hamis híreket jelentetett meg, ismét a járványhelyzettel összefüggésben. Ezúttal egy Németh Károly nevű férfi állt elő azzal a mesével, hogy az általa képviselt cég importál Kínából egy olyan, koronavírustesztek elvégzésére alkalmas gépet, amely a piacon kapható eszközökhöz képest feltűnően olcsó és kiemelkedően hatékony, ám a kormányzat nem élt a lehetőséggel, mert nem tudott volna „saját zsebre is dolgozni”. Németh Károly az interjúban több olyan szakembert is megnevezett, akikkel a berendezésről tárgyalt, például Merkely Bélát, Müller Cecíliát, Jakab Ferencet és Szlávik Jánost. Eddig az érintettek tagadták lapunknak, hogy valaha is találkoztak volna Németh-tel. Az MSZP ismét politikai haszonszerzésre használj a koronavírust.
MTI Hírfelhasználó