Magyarország szintet léphet
Dömötör Csaba szerint az alaptörvény módosításával, a Stop, Soros! törvénycsomaggal még vastagabb politikai páncélzatot alakít ki a negyedik Orbán-kormány az illegális bevándorlás és a betelepítési tervek ellen. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Magyar Időknek adott interjúban az új kormány kapcsán már korszakról beszélt, amelyben minden generáció megtalálhatja a helyét és szerepét. Az ellenzékről úgy fogalmazott: pár hét alatt előadták egy politikai szappanopera fél évadját.
2018. május 19. 19:04

– A miniszterek eskütételével hivatalba lépett a negyedik Orbán-kormány, tehát kezdődhet az újabb négyéves munka. Mik lesznek a kabinet első lépései?

– Az új kormány megalakulásával az Országgyűlés rövidesen tárgyalhatja a Stop, Soros! törvénycsomagot és a kvótaellenes alaptörvény-módosítást is. Az áprilisi választás egyértelmű üzenete, hogy a magyarok számára elsődleges a biztonság. Ez az üzenet a kormányt is kötelezi. Alapvető nemzeti érdek az, hogy azok a külföldről pénzelt aktivistacsoportok, amelyek az illegális bevándorlást segítik, felhagyjanak ezzel a tevékenységgel. Minden ellenkező állítással szemben ez a vita nem a civilekről szól, hanem egy jól beazonosítható külföldi beavatkozási kísérletről. Arról, hogy a magyar állam nem hagyhatja szó nélkül, hogy gyengítik az ország védelmi képességeit.

– Milyen jelentősége lesz annak, ha az Országgyűlés elfogadja az említett két előterjesztést?

– Azt szeretnénk, hogy még vastagabb politikai páncélzatunk legyen az illegális bevándorlás, így különösen a betelepítési tervek ellen. A sürgősséget indokolja, hogy Brüsszelben még a 2019-es európai parlamenti választás előtt véglegesíteni akarják a bevándorlók kötelező szétosztási rendszerét.

– Milyen anyagokból ötvözik ezt a bizonyos páncélzatot? Lehet már tudni, milyen elemekkel bővülnek, keményednek a korábban a parlament által már tárgyalt törvénycsomagok?

– Zajlanak az egyeztetések, az a cél, hogy az új jogszabályok kellően szigorúak legyenek. A kormány nemsokára ennek részleteiről is tájékoztatást ad majd.

– Bármit is tartalmaznak majd a javaslatok, minden bizonnyal hangos ellenkezést váltanak ki a hazai ellenzék és a nemzetközi szervezetek részéről. Készülnek a viszonválaszokra?

– Sajnos sok uniós politikus próbálja figyelmen kívül hagyni az április 8-i választás végeredményét. Folytatódik a boszorkányüldözés, amelynek egyik színtere az Európai Parlament LIBE-bizottsága. Újra Magyarországot elítélő állásfoglaláson dolgoznak. Ugyanazok a politikusok pörögnek ezen, akik az elmúlt években is ezt tették. A LIBE-bizottságban olyan ügyeket is felhoznak, amelyeket már régen lezártunk az Európai Bizottsággal. A magyar törvények sokszorosan kiállták az idő és a demokrácia próbáját. Jól tudjuk, hogy ezek a támadások mire mennek ki: elítélő jelentésekkel, jogi és pénzügyi zsarolással akarják megtörni Magyarországot, hogy végül mégis fogadja el a betelepítési tervet. Na, amíg ez a kormány van hivatalban, ilyen nem lesz.

– A bírálatok nem csak a baloldali, liberális politikai oldalról érkeznek, olykor a Fidesszel szövetséges Európai Néppárt (EPP) vezetői is kemény szavakkal illetik a magyar kormányt.

– Egy ideje nyilvánvaló, hogy a migráció kérdése az Európai Néppártot is megosztja. Tágabb összefüggésben nézve a néppárti közösségben is egyre markánsabb a globalizáció versus nemzetállamokról szóló vita. Fontos az EPP-vel való együttműködés, ugyanakkor a nemzeti érdekek képviselete még ennél is fontosabb. Több évig dolgoztam Brüsszelben a Fidesz-delegációnál, és az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének is voltam elnöke korábban. Már akkor is egyértelmű volt, hogy az EPP egy sokszínű közösség, sokféle politikai árnyalattal. Mi azt gondoljuk, hogy az EPP akkor lehet tartósan sikeres, ha a jövőben is azon értékekre épít, amelyek alapján ezt a szövetséget létrehozták. Nem szabad hallgatni a baloldali szirénhangokra, az európai politikát továbbra is nemzetállami alapokon kell tartani.

– Számolnak a kilépés vagy kizárás lehetőségével?

– Nem számítunk erre, sőt. Szerintem a korábbiakhoz képest is jobban odafigyelnek a magyarok véleményére. Már most tudjuk, hogy az Európai Néppárt a biztonsági kérdéseket helyezi majd előtérbe az uniós választási kampányában. Ez fontos fejlemény, amihez a Fidesz következetes kiállása is hozzájárulhatott.

– Ez az elmozdulás előrevetítheti a változást az európai kereszténydemokrata pártok migrá­ciós politikájában?

– Ha megnézzük az elmúlt időszak európai választásait, azt látjuk, hogy mindenhol a nemzeti identitás és a migráció kérdése a fő téma. Még akkor is, ha sokan dolgoznak azon, hogy ezt eltagadják. És ha a választások eredményeit nézzük, komoly árat fizetnek azok a pártok, amelyek nem veszik figyelembe a migráció kockázatait vagy az állampolgárok azon igényét, hogy megőrizzék saját kultúrájukat. Ez a kereszténydemokrata irányzat erősödését vetíti előre.

– A nemzetközi kihívásoknak szerepük van abban, hogy változtatnak a kormány „agyközpontjának” szerkezetén?

– A kormány szervezeti felépítésének mindig az aktuális feladatokhoz kell igazodnia. Az új szerkezet tükrözi a fő célokat, amelyek közül a legfontosabb a biztonság és a nemzeti identitás megerősítése, a versenyképesség növelése és a teljes foglalkoztatottság. A kabinetrendszer átalakítása is ezeket a célokat szolgálja. Abban azonban nincs semmilyen változás, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, vagyis ő határozza meg a fő politikai irányvonalakat.

– A Miniszterelnöki Kabinetirodának milyen feladatai lesznek az új felállásban?

– A mi minisztériumunk – ez a nevéből is egyértelmű – a miniszterelnök munkáját segíti. Ezen túl van egy speciális feladatunk, az, hogy egyetértési pontokat keressünk a kormány és az állampolgárok között. Több ilyen is létrejött az elmúlt időszakban. Ma egyetértés van a „segély helyett munka” elvében és abban is, hogy a gyermeket nevelő családokat minden eszközzel támogatni kell. Emellett több konzultáció és egy népszavazás is megerősítette a kormányt abban, hogy fellépjen az illegális bevándorlás ellen.

– A következő időszakban milyen témakörökben keresik majd az emberek egyetértését?

– Erről az új kormánynak kell majd döntenie. Amint arról Rogán Antal miniszter a bizottsági meghallgatásán már beszélt, a demográfia és a családpolitika egy lehetséges témája a megerősített párbeszédnek.

Az európai politikát továbbra is nemzetállami alapokon kell tartani Fotó: Mirkó István

– Új szakterületekkel is bővül a kabinetiroda feladatköre. Miért éppen a turizmus és az e-közigazgatás került a tárcához?

– A turizmusra nem csak gazdasági sikerágazatként tekintünk – 2010 óta közel ötven százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma –, hanem a hazaszeretet egyik fő terepének is tartjuk. Magyarország egy jó hely, büszkeségre okot adó kulturális értékekkel és természeti kincsekkel. Szeretnénk, ha ezt minél többen tudnák a világban. Ehhez több minisztérium összehangolt munkájára lesz szükség. Ugyanez érvényes az e-közigazgatásra is. Itt az a cél, hogy minél több ügyet lehessen interneten intézni. A belügyminisztérium rengeteg informatikai fejlesztést hajtott végre az elmúlt években, most az a cél, hogy ennek hasznát minél több magyar ember érezze. Tehát az e-ügyintézés felhasználóbarát oldalát szeretnénk erősíteni. Nem kevesebb az ambíciónk, mint hogy Európa első öt országa közt legyünk a digitális szolgáltatások terén.

– Említette, hogy a kormány folyamatosan egyetértési pontokat keres az állampolgárokkal, Kövér László, az Országgyűlés elnöke legutóbbi interjújában egy stratégiai, nemzetpolitikai kérdésekben pártokon felül álló nemzeti minimum szükségességéről beszélt. Van erre esély?

– Az ellenzék hozzáállása nem sok reményre ad okot, de mégis törekednünk kell arra, hogy legalább az alapvető kérdésekben egyetértsünk. Ezek közé tartozik a korábban említett biztonság és a családtámogatások ügye mellett a nemzetpolitika, a nemzet újraegyesítése is. Ebben komoly eredményeket értünk el. Kevesen gondoltuk 2004-et követően, hogy eljöhet az idő, amikor több mint egymillió új magyar állampolgárt köszönthetünk. A határon túli magas választási részvétel is azt bizonyítja, hogy a magyar egység nagyobb, mint korábban bármikor. Köszönet jár minden külhoni magyarnak, aki részt vett az áprilisi választáson. Felemelő dolog, hogy az Országgyűlésben őket is képviselhetjük majd. December 5-e emléke halványul.

– Ha már szóba került: az ellenzék várható politikai stratégiája kapcsán mire számítanak, mennyiben változhat a választás előttihez képest?

– Az ellenzéknek a feje búbja sem látszik ki a káoszból. Kilépések, lemondások, titkos hangfelvételek és verekedések. Szörnyű állapot ez. Röpke pár hét alatt előadták egy politikai szappanopera fél évadját. Továbbra sem látszik, hogy ha rajtuk múlna, milyen irányba vinnék az országot. Egyvalami azonban jól látszik: a szembenézés totális hiánya a választási vereség okai­val. A szembenézés elmaradt, ehelyett inkább a választókat sértegetik, aminek legmélyebb bugyra a „vidékizés”. Az ellenzéki gondolattalanság abból is látszott az elmúlt években, ahogy az Országgyűlésben viselkednek. Nagyon sokszor kellett Kövér László házelnök tekintélye ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni az Országgyűlés méltóságát. Ilyen körülmények között továbbra sem túlzás azt állítani, hogy Magyarország ennél azért jobb ellenzéket érdemel.

– Aktualitás, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd újdonsült parlamenti képviselője első felszólalásában letegezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Mi a véleménye erről?

– Tordai Bence súlyosan összekeveri a lazaságot a faragatlansággal. Tornacipőszerű dologban átvenni a parlamenti mandátumot nem fiatalosságot jelent, hanem szerepzavart, de leginkább az érdemi mondanivaló hiányát. A parlamenti trollkodásokkal az ellenzék nem a kormányt és a kormánypártokat sérti meg, hanem a magyar választókat.

– Az előző ciklussal ellentétben most országgyűlési képviselői mandátummal is rendelkezik. Jelent ez valamilyen pluszmotivációt, felelősséget személy szerint önnek?

– A kormány képviseletében már eddig is részt vettem a parlamenti vitákban, de a képviselői szerep valóban új számomra. Nagy megtiszteltetés ez. Aki járt már a Parlamentben, tudja, hogy ez az épület a puszta tekintélyével is nagy felelősséget helyez a benne dolgozók vállára. Mivel továbbra is parlamenti államtitkárként dolgozom majd, valószínűleg sok politikai párbajban veszek részt hétfőnként. Állunk elébe, az elmúlt hetekben kicsit már hiányzott is.

– Apropó, fiatal generáció! Hogyan lehet őket a polgári, keresztény, konzervatív politikának megnyerni?

– Én is hallom a fiatal szavazókkal kapcsolatos ellenzéki állításokat, de a helyzet az, hogy a fiatalok közel negyven százaléka szavazott a Fideszre. Ezzel az aránnyal sok európai párt kiegyezne. Másfelől, nagyon sok kormányzati intézkedés érintette kedvezően a legfiatalabb generációkat. Öt százalékra csökkent a net áfája, 35 év alatt ingyenes lett a nyelvvizsga, húsz év alatt pedig a KRESZ-vizsga. Az uniós trendekkel ellentétben nálunk a fiatalkori munkanélküliség is jócskán csökkent. Arról már nem is beszélve, hogy a családot alapító fiatalok soha nem látott mértékű kedvezményeket kapnak, és elindult az otthonteremtési program is. Tehát nincs ok a szégyenkezésre, ettől függetlenül szerintem is tovább kell erősíteni a fiatalokkal való párbeszédet, meg kell találni ennek a legjobb színtereit. Más megközelítésben azt gondolom, hogy április 8-án eldőlt, hogy amiben vagyunk, az már egy korszak, reményeink szerint felívelő. És a korszakoknak az a jellemzőjük, hogy minden generáció megtalálja benne a helyét és szerepét. Európa egészét többféle válság gyötri, de nem túlzás azt mondanunk, hogy idehaza mintha összeállna a kép. Minden esélyünk megvan arra, hogy Magyarország szintet lépjen. A polgári közösség politikusaként – és most már háromlányos büszke apaként – nagy kedvvel veszek majd részt a munkában.

magyaridok.hu
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó