Klímaváltozás és a humanitárius jog
Radikális változások a migrációban
A nemzetközi jog értelmében ma csak a háború vagy üldöztetés miatt országukból elmenekülők jogosultak menekültstátuszra.
2018. május 21. 10:28

A jelenleg hatályos genfi konvenció szerint menekültnek számít, aki származási országában kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak van kitéve faji, vallási, politikai okokból, nemzeti hovatartozása vagy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartózása miatt. Ha ezt a meghatározást kiterjesztik az ökológiai okokból menekülőkre, Európa soha nem tapasztalt humanitárius katasztrófával nézhet szembe.

A New York Times egyik írásában rögzíti, hogy jelenleg több mint 65 millióan menekülnek, ők már elhagyták lakóhelyüket. Közöttük 25 millió olyan menekült, illetve menedékkérő van, aki saját országán kívül él. E szám azonban nem tartalmazza az éghajlatváltozás miatt távozó embereket.

 

Afrikai migránsok a Granada délspanyol tartománybeli Motril kikötőjében (MTI/EPA/Miguel Paquet)

A nemzetközi jog értelmében ma csak a háború vagy üldöztetés miatt országukból elmenekülők jogosultak menekültstátuszra. Az éghajlatváltozás miatt távozni kényszerülő emberek – vagy azok, akiknek életét az éghajlatváltozás megnehezítette – nem jogosultak rá. A jog egyáltalán nem nyújt számukra védelmet, csupán akkor, ha bizonyítják, hogy háborús övezetből menekülnek, vagy üldöztetésnek lennének kitéve, ha hazatérnek.

A cikk szerint a menekültek támogatói attól tartanak, hogy amennyiben az 1951. évi menekültügyi egyezményt újratárgyalásra nyitják meg, a különböző országok politikusai a mostani védelmet is gyengíteni próbálják majd. Ez magában foglalná például a Trump-adminisztrációt, amely nyolc ország esetében az onnan érkezőket – közöttük a szíriai és jemeni háborús menekülteket – elzárta az Egyesült Államokban való teljes bejutástól.

Az ENSZ adatai szerint 2015-ben 244 millió ember élt más országban, mint ahol született, ami 41 százalékos növekedést mutat 2000. évi 173 millióhoz képest → a 71 milliós migránstöbbletből 57 millió (81%) áramlott magas jövedelmű országokba, ráadásul Európában a legmagasabb a bevándorlók száma, azonban az emberek körülbelül fele a kontinensen belül váltott országot. (2000-ben összesen 56 millió bevándorló élt európai országokban, ma már mintegy 80 millió.)

Az elmúlt két évben egy tudományos és érdekképviseleti csoport célként tűzött ki egy teljesen új szerződést, új kategóriákkal a lakóhelyüket – többek között az éghajlatváltozás pusztításai miatt – elhagyni kényszerültek számára. Michael W. Doyle, a Columbiai Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal, joggal és politikatudománnyal foglalkozó Intézetének egyetemi tanára (aki a Globális Kormányzás Központot irányítja az egyetem jogi karán) egy új szerződés megfogalmazásán dolgozik.

Doyle nem várja, hogy hamarosan új szerződést fogadnak el, de ahhoz ragaszkodna, hogy az erre irányuló párbeszéd megkezdődjön, mivel egyre növekvő rekordszámban hagyják el emberek a hazájukat, hontalanná válva, de gyakran mindenféle jogi státusz nélkül maradva.

A nemzetközi viták megindulását mindenesetre jól jelzi, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet már két szélesebb kategóriára osztja a környezeti migráció érintettjeit. Eszerint valakik csak időlegesen kényszerülnek elhagyni lakóhelyüket (környezeti katasztrófák, pl. hurrikán, földrengés miatt), míg mások a jövőben egyre fokozódó környezeti válságok miatt lesznek kénytelenek elvándorolni.

Klímaapokalipszis: százmilliók indulhatnak útnak a „klímaháborúk” miatt?

Az Egyesült Államok Haditengerészeti Elemzések Központjának Katonai Tanácsadó Testülete 2014-ben kiadott egy jelentést, amely szerint az éghajlatváltozás a Közel-Keleten és Afrikában – elsősorban a víz- és élelmiszerkészletek eltűnésével – fokozza majd a regionális és etnikai feszültségeket. Egyes szakértői vélemények szerint a Szíriából megindult menekültáradat is részben a klímaváltozás miatt következett be, és egy 2006-ban jelentkező, hosszan tartó szárazság lehetett a kiváltó ok.

Solomon M. Hsiang, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora egy olyan kutatásukról számolt be, amely arra jutott, hogy az általuk vizsgált térségekben bekövetkező szokatlan hőmérséklet-emelkedés több mint 50 százalékkal növeli meg az erőszakos fellépések, pl. a helyi háborúk számát. A tanulmány előrejelzése szerint amennyiben 2050-ig bekövetkezik a 2-4 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, úgy az globális szinten 8–16 százalékkal fogja megnövelni az erőszakos bűnesetek számát.

Az ENSZ Egyetem Környezeti és Emberi Biztonság Intézete szerint 2050-re 50 és 200 millió között lehet azoknak az embereknek a száma, akik a klímaváltozás miatt otthonaik elhagyására kényszerülnek. Sokak szerint azonban akár kétmilliárd is lehet azoknak a száma, akik klímamenekültként várnak majd tömeges áttelepítésekre.

Napjainkban a globális népesség 40 százaléka számára jelent komoly nehézséget a vízhez való hozzáférés, több mint egymilliárd ember pedig nem is képes biztonságos ivóvízhez jutni, elsősorban a természetes vizek szennyezettsége következtében. Több szakértő nem látja kizártnak, hogy még ebben az évszázadban háborúk törnek ki a vízért, amely értékesebb lesz az aranynál is.

Példaként említhető, hogy a Csendes-óceánban található (egy Egyenlítő mentén elhelyezkedő) 110 ezer lakosú Kiribati Köztársaság a Föld egyik olyan országa, amely a klímaváltozás hatásaira leginkább érzékeny; a vezetés már azon gondolkodik, hogy hová lehet majd kimenekíteni a lakosságot, így potenciális menedékként már megvásároltak egy 6000 hektárnyi területet az 1600 kilométerre fekvő Fidzsi-szigeteken. (Az ország gazdaságilag is megsemmisül: az emelkedő tengerszint erősíti a part menti eróziót, a sós tengervíz beszivárog az édesvíztároló rétegekbe, a mezőgazdaság és a halászat lehetőségei csökkennek stb.)

Afrikai bevándorlók a Földközi-tengeren (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Újfajta migrációs okok – küszöbön a drámai változás

A háborúk mellett a jövedelemegyenlőtlenség és az ökológiai problémák is egyre markánsabban érvényesülnek a népvándorlási hullámok vonatkozásában, szintén az ENSZ adatai szerint a világ 1/8 része él extrémen szegény körülmények között, közel 800 millióan nem jutnak elegendő élelemhez. Csaknem kétmilliárd embert érint a vízhiány, és ez a szám egyre növekszik; 1998-ban 36 országot érintett a probléma, míg 2011-ben már 41-et. Igazolható tehát Áder János államfő azon tézise, amely szerint e körben „közös 21. századi jövőnk legfontosabb kérdéséről van szó”.

Megjegyzendő, hogy tényleges vízhiányról akkor beszélünk, ha az adott területen élő emberek a rendelkezésre álló vízfolyások legalább 75 százalékát hasznosítják; az ilyen (elsősorban száraz, arid) területeken a kiaknázható édesvíz mennyisége nincs arányban a növekedő népességszámmal – ennek megfelelően Észak-Afrika területének 96 százaléka vízhiányosnak tekinthető.

Szintén fontos fejlemény lehet a fentiek kapcsán a globális éghajlati fordulópont: az az időpont, ami után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést, nem lehet megállítani a gleccserek olvadását, és kontrollálni a tengerszint-emelkedést (vagyis a szén-dioxidot és a többi üvegházhatású gázt a levegőből kivonva sem tudnánk már megelőzni az ökológiai katasztrófákat). 2015-re jelentős ivóvíztartalékok fogytak el a világ számos pontján, és James Hansen, a NASA egyik űrkutató-intézetének vezetője 2015-re tette a fordulópontot (mások 2017-re vagy 2020-ra).

A leírtak nyomán talán nem meglepő, hogy 2013 és 2016 közepe között összesen 550 ezer afrikai migráns érkezett az EU területére, és a jövőben egyre nagyobb utánpótlás érkezhet innen – az osztrák katonai nemzetbiztonsági szolgálat 2017 eleji becslései szerint Európa újabb bevándorlási hullám előtt áll, és 2020-ig akár 15 millió migráns is érkezhet Afrikából, elsősorban Nigériából, Kongóból, Szudánból és Etiópiából (főleg ökológiai problémák, munkanélküliség, jövedelemproblémák miatt).

Bár a származási országokat pénzügyileg érdemes támogatni az EU-ból, az ökológiai folyamatok egy része már visszafordíthatatlan, és Európa demográfiai jövőképe is egyértelműen drámainak tűnik a kutatók szerint a következő évtizedekben.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

alaptorvenyblog.hu
megmondó
Az őáltaluk Európába csábított migránsokkal legyenek boldogok saját határaikon belül.
  • Néhány szó Lovas Istvánnak
    Mindig ugyanaz volt és maradt, kőkeményen nemzeti és kőkeményen radikális. Átlátta a brüsszeli politikát, átlátta az amerikai politikát, mindent átlátott.
  • Az ügynökhálózat mérgezi a civil világot
    Most nincs diktatúra, így a társadalom védtelen a külföldről felbérelt ügynökök ellen. Az ügynökök ügyködhetnek. Zavartalanul, jó pénzért.
  • Szeszélyes évszakok
    Európa, az európai demokrácia néhány nap alatt megmutatta, hogy mire képes. Mi az hogy, nagyon is.
  • Tévedésből adták Merkel kezébe a szöveget
    A kancellár azonban felolvasás közben sem vette észre, ez nem az ő szövege, ez valami tudományos civil találkozó előszavának készült.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI