Amerikai–magyar párbeszéd Ukrajnáról
Magyarország azt szeretné, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar ember biztonságban, jogbiztonságban élhessen, és az ukránok ne sértsék meg a nemzetközi és kétoldalú kötelezettségeiket.
2018. május 24. 10:20

A mély és régóta fennálló amerikai–magyar kapcsolatok megnyilvánulásaként értékelte a washingtoni külügyminisztérium Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Wess Mitchell, a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárának tegnapi találkozóját.

Mitchell személyében az amerikai külügyi tárca egyik jelentős képviselője érkezett Budapestre, ahol többek között a biztonsági együttműködés elmélyítéséről, az energiadiverzifikáció növeléséről és az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás fontosságáról tárgyalt a magyar diplomácia vezetőjével.

 

Wess Mitchell külügyi államtitkár és a magyar külügyminiszter a NATO-ról is egyeztetett Fotó: MTI

A találkozót követően Szijjártó Péter elmondta: a washingtoni külügyi államtitkárral megerősítették Magyarország és az Egyesült Államok stratégiai partnerségét és szövetségét. A miniszter a gazdasági, védelmi és energetikai kérdések mellett az ENSZ beharangozott reformjáról is szólt.

Mint mondta, hazánk és az USA között szoros az együttműködés az ENSZ reformjával kapcsolatban is, egyetértenek ugyanis abban, hogy a világszervezet intézményeit modernizálni, eljárásait gyorsabbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni.

Emlékeztetett: Washington viszonylag hamar kilépett a globális migrációs csomagról szóló tárgyalásokból, ami azt jelzi, hogy az amerikaiak sem teljesen elégedettek a folyamatokkal. Mitchell egyébként régóta foglalkozik a közép-európai politikai és gazdasági örténésekkel, külügyi államtitkárként pedig nem titkolt célja, hogy a régió nagyobb szerepet kaphasson az Egyesült Államok globális stratégiájában.

A diplomata korábban a Center for European Policy Analysis (CEPA), a Közép- és Kelet-Európa tanulmányozásának szentelt amerikai kutatóközpont vezetője volt.

Sajtóértesülések szerint a tegnapi megbeszélésen Szijjártó Péter és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter május végére tervezett washingtoni találkozója is szóba került. A diplomáciai látogatás tényét a magyar külügyminisztérium eddig nem erősítette meg.

Stratégiai partnernek tekinti egymást a két ország Fotó: MTI

A washingtoni vizit mindenesetre nagy jelentőségű volna: Magyarország és az Egyesült Államok között 2012 óta nem volt példa külügyminiszteri szintű találkozóra. Akkor Hillary Clinton fogadta Washingtonban Martonyi János egykori külügyi tárcavezetőt.

Hazánk nem a balhéban érdekelt

Magyarország nagyra becsüli az Egyesült Államok segítségét abban, hogy megoldódjon a kisebbségek jogait sértő jogszabályok elfogadása miatt Ukrajnával kialakult konfliktus – mondta Szijjártó Péter tegnap Budapesten újságíróknak, miután Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral tárgyalt.

A külgazdasági és külügyminiszter – közlése szerint – egyúttal arra emlékeztette tárgyalópartnerét: Magyarország „nem a balhéban érdekelt”, hanem a konfliktus megoldásában. – Magyarország azt szeretné, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar ember biztonságban, jogbiztonságban élhessen, és az ukránok ne sértsék meg a nemzetközi és kétoldalú kötelezettségeiket – hangoztatta a tárcavezető. Kiemelte: szeretnék, ha a júliusi NATO-csúcsig megoldódna ez a kérdés, ennek érdekében jövő kedden találkozik Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel.

Szijjártó a magyar kormány által elfogadott, új Ukrajna-politikát sürgető memorandumra is kitért. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök a ­NATO-főtitkárnak és a tagországok miniszterelnökeinek is elküldte a dokumentumot, amelyben összefoglalta az ukrajnai folyamatokat és a kisebbségi jogsértéseket, valamint kezdeményezte, hogy Ukrajna mentesítse a ­NATO-tagállamokhoz tartozó kisebbségeket a kisebbségek jogai­nak korlátozására vonatkozó törvények végrehajtása alól.

A memorandumban a kormány azt is megállapította: a NATO, az EU, az IMF, a Világbank és számos állam által nyújtott, soha nem látott politikai és pénzügyi támogatás ellenére az ukrán kormányból hiányzik a politikai akarat és kapacitás a megkövetelt alapvető, az ország gazdasági, politikai és társadalmi rendszerének átalakítását célzó reformok végrehajtásához. „Ukrajna biztonsági kihívást jelentett szomszédai számára, beleértve Magyarországot is” – fogalmaztak.

magyaridok.hu
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Deglobalizáció
    A korforduló, amelyben benne élünk, a liberalizmus kríziséből fakad. Minden, ami ma korszerű, a liberalizmus különböző mértékű és mélységű tagadásán alapul.
  • A magyarok nagy többsége elutasítja az illegális bevándorlást
    A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt.
  • Hogy jutottak el a britek idáig?
    Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását.
MTI Hírfelhasználó