Együtt kell képviselni szabadságtörekvéseinket
Ha a 21. századi világpolitikában Közép-Európa nem akar gyengének bizonyulni, ha egyenrangú szereplője kíván lenni az európai jövő alakításának, akkor szabadságtörekvéseinket együttesen kell képviselnünk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken az Országházban.
2018. május 25. 16:08

A házelnök a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Kelet- és Közép-Európa Kutatásáért és Képzéséért Alapítvány által Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981 címmel rendezett nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében kijelentette: Közép-Európa 20. század második felében lezajlott rendszerellenes szabadságharcainak egész Európa számára is van érvényes üzenetük.

"A valóság tagadására és a nemzeti önrendelkezés igényének elfojtására épülő politikai berendezkedések tartósan nem életképesek, mert nem lehet a népeket hosszú ideig a hazugság elfogadására és a nemzeti önazonosság feladására kényszeríteni, mert az ilyen élet nem emberhez méltó" - fogalmazott.

Kövér László kifejtette: a történelmi sorsközösség nekünk, magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek és szlovákoknak, azaz a visegrádi népek nemzeteinek évszázadok óta megadatik. Ez az egyre pontosabban felismert és tudatosuló sorsközösség mindannyiunkat megkülönböztet Európában, és együttműködésünk fennmaradása és erősödése esetén mindannyiunk érdekérvényesítési erejét gyarapíthatja - mutatott rá. Hozzátette: nem véletlen, hogy Európán belül és kívül egyaránt vannak, akik ellenérdekeltek a térség népeinek együttműködésében.

A házelnök felidézte: nem volt ez másként a 20. század második felében sem, akkor is léteztek Európán belüli és kívüli politikai erők, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy Közép-Európa országai ne adhassák össze erejüket, ne teremthessenek alternatívát azzal az uralmi szerkezettel szemben, amelyet 1947 után kétpólusú világrendnek neveztek.

Emlékeztetett: 1956-ban, 1968-ban, 1980-ban és 1981-ben Közép-Európa nemzetei három kísérletet tettek arra, hogy kitörjenek ebből a rendszerből, hogy "életüket az ideológiák helyett ismét a valóságra alapozva szervezhessék újra, a nemzeti öntudatuk, önbecsülésük és önrendelkezésük szerint".

Kövér László úgy vélte, e fordulópontok a mai közép-európai politikai osztálynak is izgalmas kérdést jelentenek, mert felvetődik, hogy történelmileg lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni, azaz az előttünk álló időkben "ismét eluralhatja-e életünket az idegen fegyverek árnyékában szárba szökkenő valóságtagadó ideológia és a nemzeti elvet tagadó internacionalizmus" vagy talán szupranacionalizmus.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a történelem nem ért véget, a 20. századi régi uralmi ideológiákat, nyelvezeteket és technikákat újak váltják fel, a kétpólusú világrend realitását az egypólusú világrend víziója váltja fel, a "nemzetközi békeharc" nyomába a "terrorellenes nemzetközi harc" lép, az "osztályharcból" "korrupció elleni harc" lesz, a marxista dialektika pedig átadja helyét a politikai korrektségnek. De a lényeg a nemzetközi politikában ugyanaz marad: törekvés arra, hogy az erősek maguk alá rendeljék a gyengébbeket - magyarázta.

Úgy látja, ezért ha a 21. századi világpolitikában Közép-Európa nem akar gyengének bizonyulni, ha nem elégszik meg azzal a komfortfokozat-emelkedéssel, amelyet "egy keleti birodalom nyugati határvidékéből a transzatlanti birodalom keleti perifériájává történő előrelépés" hozott magával, ha egyenrangú szereplője kíván lenni az európai jövő alakításának, akkor szabadság-törekvéseinket együttesen kell képviselnünk.

Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Sipos Ildikó, a Szlovák Intézet igazgatója és Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója (b-j) a Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981 című konferencián az Országház Vadásztermében 2018. május 25-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta: a függetlenségért folytatott küzdelem egy váltófutáshoz hasonló, amelyben a lengyelek több generációja vett részt. A korábbi példaképek nélkül lehetetlen lett volna a kommunizmus elleni küzdelmet folytatni - vélekedett.

Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója közölte: a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) mérföldköveit vizsgálhatják most meg, azt, hogy annak idején miért alakultak ki a szabadságért küzdő mozgalmak.

Sipos Ildikó, a Szlovák Intézet igazgatója kifejtette: 1968 üzenete a szabadságról ma is aktuális, bár az az európai világ, amelyben ma élünk, nem hasonlítható össze a korábbi időszakokkal, hiszen most megvan az szabadság, amelyre annyira vágytunk.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a legfontosabb feladat megmutatni közös szabadságküzdelmeinket, a közös történelmi gyökereinkben rejlő erőnket a fiatal generációknak és Nyugat-Európának egyaránt.
   

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó