Belzebub és társai
A házelnök nyugodt és kiegyensúlyozott munkára számító optimizmusa lehet, hogy egy kissé ingatag.
2018. május 27. 03:08

Nyugodt, kiegyensúlyozott törvényhozói munkára számít a következő parlamenti ciklusban a kemény és mindig karcosan fogalmazó házelnök. Az utóbbi napok fejleményei alapján nem egészen osztanám ezt az optimista és kevésbé karcos véleményt.

A nyugodtsághoz és kiegyensúlyozottsághoz nyugodt és kiegyensúlyozott emberek és uram’ bocsá pártok kellenek. Itten aztán minden van bőven, csak nyugodtság és kiegyensúlyozottság nincs.

A választás alapján az új ciklusban hétpárti lesz a parlament. Hét párt hét frakciója próbál nekifeszülni az újabb négy évnek az ország felvirágoztatásáért.

Mielőtt óceáni mélységekbe lemerülve elemeznénk a legutóbbi ellenzéki fejlemények történéseit, nem árt elmélázni a szereplők, az önmegvalósításért küzdő szereplők névjegyein. Mert az már maga a tragédia.

A Demokratikus Koalíció a szó politikai értelmében soha nem volt koalíció, most is egyedül indult. Az pedig, hogy mennyire demokratikus Belzebub vezérével, hisztérika alelnökével, gyűlölettől foszforeszkáló újdonsült szóvivő képviselőjétől, vagy épp a nagy hazafi brüsszeli EP-nagyokosától, könnyen eldönthető.

A Párbeszéd nevű alakzat - régi nevén Párbeszéd Magyarországért - bizonyára az egész társadalommal akart beszélni, mostanra öt emberrel sem képes, fel is robbant az összetákolt frakció.

Szintén éteri magaslatokra tört és már-már a gesamstkunst egyvelege az Együtt - Korszakváltók Pártja. Na jó, nem jutottak be. De azért egyedül indultak, mint Együtt. És semmiféle korszakváltást nem csináltak, igaz, nem is vázolták fel, hogy ez mit takar. Pártként pedig csupán politológiai értelemben léteznek. Együtt - Korszakváltók Pártja háromból három nulla.

Ezekhez képest öreg róka a Lehet Más a Politika. Azt évek alatt bebizonyította, hogy nem lehet más, de mostanában mintha ezt cáfolná. Az alapító, a régen lemondott és kilépett alapító már szégyelli, hogy megalapította, még a nevét is. Aztán az elhagyottak hol benzinkútnál egyeztettek septiben az ország legfontosabb dolgairól a választások előtt, hol összeverekedtek, naná hogy a párt etikai bizottsága előtt, hol pedig eddigi, de ma már egyre zavarosabb főalakjuk még az esküt sem képes letenni az országgyűlésben. Tényleg lehet, hogy lehet más.

És akkor mit mondjunk az egykori zászlóshajóról, az MSZP-ről? Se nem hajó, se nem zászló. Felfogadtak és miniszterelnök-jelöltté tettek egy idegen és amatőr nyeretlen kétévest, bár lehet, hogy jól tették, hiszen a legbalosabb politológusok és elemzők is halkan bevallották, hogy nélküle még a parlamenti küszöb sem lett volna garantált.

És akkor mit mondjunk a Jobbikról? Tény, hogy a többi párt zsenialitása miatt ők lettek a legnagyobb parlamenti ellenzék, de mivel ország- és világmegváltó terveik nem sikerültek, ettől most nem annyira boldogok. Sőt. A szakadni vagy nem szakadni hamleti kérdés borús árnya lebeg felettük még egy ideig.

A házelnök nyugodt és kiegyensúlyozott munkára számító optimizmusa lehet, hogy egy kissé ingatag.

Különösen akkor, ha az első parlamenti hét eseményeit nézzük. Mutatis mutandis, fiatalság bolondság - puffogtathatnánk a közhelyeket, de felesleges.

Emlékezzünk egy régi fotóra, az Antall-kormány eskütételén a sok száz meghatott és elegánsan felöltözött képviselő mellett ott álltak a parlamenti karéjban néhányan farmerdzsekiben, farmernadrágban, fülbevalóval. És ők ma az ország vezető politikusai. Felnőttek, mint fiatalok és felnőttek a feladathoz, mint politikusok.

De abban mi a fiatalság és bolondság, hogy egy tornacipős nyikhaj letegezi a miniszterelnököt és a képviselőket? És abban mi a fiatalság (?) és bolondság, hogy a DK, amelynek frakcióvezetője egy volt miniszterelnök, gúnyt űz a parlamenti esküből? És abban mi a fiatalság és bolondság, hogy tűzről pattant amazonjuk látványcirkusznak nevezi a ceremóniát? Nem felejtjük, hogy a kampányban a Demokratikus Koalíció és nagytekintélyű intellektuális holdudvarának legfőbb szellemi terméke az volt, hogy Orbán (Putyin), vagy Európa. De ebben a fenenagy szellemiségben valahogy elfelejtették, hogy a legrégebbi európai demokrácia, az angol az királyság. Sőt, a legvadabban liberális Hollandia is az. És ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van, ahol pedig királyság van, ott királyság van. És ott viselkedni is kell. Vagy legalábbis megpróbálni, mert ez így illik.

Eufémizmus lenne azt mondani, hogy romokban az ellenzék. Atomjaira hullott és nem sok elemző van, aki látná ebből a gödörből a kiutat. Lenin elvtárssal kérdezhetnénk, hogy mi a teendő.

De nem kérdezzük. Pedig lenne néhány megoldás. A legfontosabb, hogy a milliárdos DK-vezér, a magyar politika Belzebúbja kiszállhatna már végleg a buliból. Önként és dalolva. A Jobbik, ha van öt perce nem magával foglalkozni, támogathatná a nemzeti kormányt. A csalódott hölgy, a virtuális Szél-kormány feje többet lehetne a családjával. A Párbeszéd nevet változtathatna, de minek. Az MSZP szintúgy. Az Együtt szintúgy. De ezeknek sincs sok értelme.

De annak talán igen, hogy Fodor Gábor legalább egyszer az életben elkezdhetne valamit dolgozni.

 

  

(szék)
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Orbán: Európa a nemzetek hazája
    Európa a nemzetek hazája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott ünnepi beszédében. Úgy fogalmazott: akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak.
  • A hétköznapok adta helytállás dicsősége
    Erich Lessing, Burghardt Ferenc, Fényes Tamás, Tóth László, Horling Róbert, Munk Tamás és Mező Sándor felbecsülhetetlen értékű kortörténeti felvételei az MTVA archívumának válogatásában.
  • A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt
    A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri '56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.
MTI Hírfelhasználó