Soros megoldaná a menekültválságot
Az Európai Unió az afrikai fejlődő országoknak nyújtandó nemzetközi segélyprogrammal, egy újabb Marshall-tervvel tudná megoldani a menekültválságot, amely az egyik oka annak, hogy a közösség mára súlyos egzisztenciális válságba került – jelentette ki a magyar származású amerikai milliárdos.
2018. május 29. 22:30

Soros György arról tartott előadást, hogyan lehetne megmenteni az Európai Uniót, amelynek egzisztenciális válsága immár nem csupán szófordulat, hanem maga a rideg valóság, és ennek elhárítása érdekében az EU-nak drasztikus lépéseket kell tennie. Soros szerint a jelenlegi válsághelyzetet a menekültválság mellett a területi szétesés (Brexit) és a gazdasági növekedést gátoló megszorítási politika okozta.

A menekültválságra részletesen kitérve Soros György kiemelte, hogy a 2015-ben tetőző krízist sok olyan ország vezetője is kihasználta, amely maga alig fogadott be menekülteket. Kiemelte: Orbán Viktor egész újraválasztási kampányát arra alapozta, hogy „hamisan azzal vádolta meg” őt, muszlim bevándorlókkal akarná elárasztani Európát. A magyar miniszterelnök most egy olyan, „általa keresztény Európának nevezett” hely védelmezőjének szerepében tetszeleg, amely éppen azokat az értékeket kérdőjelezi meg, amelyekre az Európai Uniót eredetileg alapozták.

 

Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke beszél a Hogyan mentsük meg az Európai Uniót? című előadásán az Európai Tanács évenként megrendezett külkapcsolati találkozóján Párizsban 2019. május 28-án. (MTI/AP/Francois Mori)

Soros György hangsúlyozta: ő maga mindig azt szorgalmazta, hogy a menekültek szétosztása a tagállamok között teljes egészében önkéntes alapon menjen végbe. Nem lehet arra kényszeríteni az EU tagjait, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, ahogy a menekülteket sem lehet olyan országban kényszerrel letelepíteni, ahol ők nem akarnak élni – szögezte le Soros.

A menekültválság megoldásához Soros szerint sürgősen meg kellene változtatni a dublini szabályokat, amelyek jelenleg igazságtalanul nagy terhet rónak Olaszországra és más földközi-tengeri országokra. Az EU-nak természetesen védenie kell a határait, de az sértené az uniós és a nemzetközi jogszabályokat – továbbá nem is lenne reális –, hogy kizárják a politikai okokból menekülőket és a gazdasági bevándorlókat.

Az Európára nehezedő nyomást az csökkenthetné, ha – egy új Marshall-terv formájában – jelentős mértékű segítséget nyújtanának a demokratikus működésre törekvő afrikai és más fejlődő országoknak. Ennek megvalósítása jelenleg még nehezen elképzelhető, egyebek mellett amiatt, hogy becslések szerint legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente több éven keresztül ahhoz, hogy a program eredményes legyen. Ekkora összeget a tagállamok – még ha a szándék meg is lenne –képtelenek lennének előteremteni.

Soros György előadásában utalt arra, hogy javaslatot dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió milyen konstrukcióban tudna a piacról kedvezményesen hitelt felvenni egy ilyen afrikai Marshall-terv finanszírozására anélkül, hogy azzal közvetlen kötelezettségvállalást róna a tagállamokra. A javaslatról részleteket nem árult el, csak annyit, hogy a szóban forgó konstrukciót más esetekben már sikerrel használták.

Szerinte az EU megmentése érdekében fontos lenne, hogy a jövőben ötvözni tudják az uniós intézményekre jellemző „fentről lefelé” irányuló megközelítést a „lentről fölfelé” építkező kezdeményezésekkel, amelyek alakításába a választópolgárokat is be lehet vonni. Méltatta az Emmanuel Macron francia államfő által kezdeményezett társadalmi párbeszédet az EU jövőjéről.

Az üzletember arra is kitért, hogy egy többsebességes Európa helyett inkább egy többsávos Európa létrehozására kellene inkább törekedni. Ez utóbbi forgatókönyv választási lehetőségeket nyújtana a tagállamoknak ahelyett, hogy mindenkinek – sokszor akaratuk ellenére – ugyanabba az irányba kellene tartania más-más tempóban.

Soros György sajnálatosnak tartotta, hogy jelenleg az együttműködés szó negatívan cseng az unión belül, és a tagállamok inkább megőrizni szeretnék a szuverenitásukat mintsem abból még nagyobb részt feladni. Viszont ha az együttműködésnek érezhetően pozitív hozadékai lennének, akkor a tagállamok hozzáállása javulhatna, és bizonyos célkitűzésekben mindenki kész lenne részt venni.

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít
    Figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel.
  • A nép uralma
    Amikor a szemünk láttára hullik szét a nyugatias demokrácia, egyre sürgetőbb lenne elgondolkodnunk, hogy vajon mi jöhet az összeomlás után.
  • Új lendületet kaphatnak a horvát-magyar kapcsolatok
    Orbán Viktor gratuláló levelet írt Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökének a párt választási győzelméhez; írásában jelezte: készen áll a Közép-Európa megerősítését célzó stratégiai párbeszéd folytatására - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
MTI Hírfelhasználó