Pompeónál tesz látogatást Szijjártó
Amerikai vállalatok vezetőivel egyeztet Szijjártó Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai vállalati vezetőkkel egyeztet New Yorkban és Washingtonban.
2018. május 30. 10:39

A tárcavezető megbeszéléseiről az MTI-nek elmondta: találkozott a világ vezetői közé tartozó, íz- és illatanyagokat gyártó amerikai vállalat, az International Flavours & Fragrances (IFF) vezetőivel. A cég Budapesten hozza létre a globális pénzügyi szolgáltató központját, amelyben 160 jól képzett magyar munkatárs számára biztosítanak munkalehetőséget – közölte.

Közlése szerint a vállalat az egyik piacvezető az ágazatában, és összesen 7300 embernek ad munkát, nemrégiben pedig egy olyan izraeli céget vásárolt fel, amelynek már voltak magyarországi kereskedelmi partnerei, így a globális pénzügyi szolgáltató központ Magyarországra hozatala tovább erősíti a cég jelenlétét az országban.

Megjegyezte: a lépés egyúttal tovább erősíti a szolgáltató központok piacán betöltött magyar pozíciót is, hiszen ezzel együtt már több mint 110 szolgáltató központ lesz Magyarországon, és ezek összesen több mint 46 ezer magyar, alapvetően több idegen nyelvet beszélő, jól képzett, diplomás fiatalnak „biztosítják az otthon maradás lehetőségét”.

Szijjártó Péter kitért rá: szerdán összeül az amerikai-magyar üzleti tanács (USHBC), amelyben 14 Magyarországon érdekeltséggel rendelkező amerikai vállalat van. Többek között az ő beruházásaiknak is köszönhetően ma már a második legerősebb beruházói közösséget Magyarországon az amerikai cégek alkotják: 1700 vállalat több mint 100 ezer magyar embernek ad munkát – mutatott rá.

Együttműködési megállapodást kötöttek

Közölte: a legtöbb stratégiai partner – 12 amerikai vállalat – is közülük kerül ki, a számuk pedig pénteken eggyel növekszik. Szerdán találkoznak ugyanis az ExxonMobil vezetőivel, ez a cég Magyarországon egy 1600 fős szolgáltató központot tart fenn, amely számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői feladatokat végez a cég európai, közel-keleti és afrikai tevékenysége számára.

A külügyminiszter beszámolt arról, hogy a vállalattal stratégiai együttműködési megállapodást kötnek pénteken, ami jelentős szerepet játszhat Magyarország jövőbeli energiadiverzifikációjában, hiszen a Fekete-tengernél lévő romániai földgázmező gázkitermelési jogával ez az amerikai cég rendelkezik, és amennyiben megindul az ottani gázkitermelés néhány éven belül, akkor az Magyarországnak valós, új energiabeszerzési forrást jelenthet, mert a leendő szállítási kapacitásokat magyar cégek kötötték le 2022 és 2037 között.

Tárgyalnak az Itron vezetőivel

A tárcavezető arról is beszélt, hogy szintén tárgyalnak az Itron vezetőivel, ez a cég az új, smart korszak egyik vezető vállalatává vált a világgazdaságban az energiafogyasztást mérő leolvasások digitalizációjával. Az energiafelhasználás hatékonyabbá tételét tekintve ez a világpiac egyik vezető vállalata, amely Budapesten hozott létre kutatás-fejlesztési központot, ahova folyamatosan veszi fel a magyar fiatalokat – magyarázta.

Szijjártó Péter azt is elmondta: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stratégiai, politikai és felülvizsgálati részlegének igazgatójával is találkoznak. „A magyar gazdaság a dimenzióváltás állapotában van”, és a világgazdaság is átlép a tradicionálisból az innovatív korszakába” – vélekedett.

Úgy látja, a magyar gazdaság rendkívül nyitott, ezért különösen nagy hatással van rá ez a világgazdasági átalakulás, de a magyar kormány által hozott gazdaságpolitikai intézkedések és a legalacsonyabb európai adók bevezetése nyomán Magyarország folyamatosan ér el sikereket az átállásban az új világgazdasági korszakra, hiszen egyre több, az innovatív korszakban vezető szerepet betöltő vállalat választja Magyarországot az új technológiákat kifejlesztő helyszínné – fogalmazott.

A külügyminiszter közölte: tárgyalnak arról is, hogy az IMF egyik intézménye, az International Financial Corporation (IFC) megújítsa az együttműködését Magyarországgal egy újabb vagyonkezelői alap elindítására, aminek nyomán Magyarország a világ több országában is fontos külgazdasági pozíciókat szerezhet.

Pompeónál tesz látogatást Szijjártó

Csaknem hat éve először kerülhet ma sor hivatalos különtalálkozóra Washingtonban az amerikai és a magyar diplomácia irányítója között. Charles Gati Orbán-kritikus politológus és – magyar ügyekben legalábbis – az amerikai politika egyik formálója azon kesereg: ha így javulnak a kétoldalú politikai kapcsolatok, már csak egy Trump–Orbán-találkozó van hátra. A liberális oldal ezt nem szeretné: szerintük Washingtonnak nem megbékítenie kellene a magyar kormányt, hanem példát statuálnia.

Ma Washingtonban tanácskozik Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter amerikai hivatali kollégájával, Mike Pompeóval – közölte tegnap Menczer Tamás külügyi helyettes államtitkár a távirati irodával.

„A tárgyalás napirendjén a kétoldalú kapcsolatok, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint korunk és a régióink kihívásai szerepelnek”, közölte. Legutóbb 2012 októberében, azaz csaknem hat éve került sor amerikai–magyar külügyminiszteri találkozóra, amikor is Hillary Clinton Martonyi Jánost fogadta.

Ezt követően több vitás ügy árnyékolta be a kétoldalú kapcsolatokat, mint például az André Goodfriend egykori amerikai ügyvivő nevéhez fűződő kitiltási lista, majd a CEU vagy a Soros-szervezetek ügye.

Noha a hazánkkal kapcsolatos washingtoni aggályok nem váltak köddé – erről tanúskodtak nemrég az azóta jóváhagyott budapesti nagykövetjelölt, David Cornstein szenátusi meghallgatásán elhangzottak –, az utóbbi időben a politikai párbeszéd is kezd felzárkózni a katonai és gazdasági téren egyébként is jó kapcsolatokhoz. Erre utal, hogy jól alakultak Szijjártó Péter megbeszélései Wess Mitchell Európáért felelős helyettes államtitkárral.

E poszt betöltője az amerikai–magyar kapcsolatok kapuőre: ha ez az illetékes nem akarja, felsőbb szinten nem épülnek a kapcsolatok. Márpedig a virtigli Orbán-ellenes Victoria Nuland, Mitchell elődje nem akarta.

A Trump-adminisztráción belüli mostani elmozdulás pánikot vált ki a liberális oldalon. „Elvtelen amerikai fordulat Orbán kegyeiért” – írta hétfőn a Népszava, a The Washington Post minapi cikkét ismertetve, amelynek Charles Gati, Orbán-ellenes amerikai politológus, Kelet-Európa-szakértő, és Heather Conley, a Bush-elnökség kelet-európai ügyekért felelős államtitkára a társszerzői.

Szerintük ijesztő tendencia, hogy két hete John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban fogadta Megyesy Jenőt, Orbán Viktor főtanácsadóját, most pedig Szijjártó találkozhat Pompeóval.

Már csak az hiányzik – írják –, hogy Donald Trump elnök is fogadja majd Orbánt, akiről megjegyzik: első európai kormányfőként támogatta Trumpot és gratulált neki választási győzelméhez. Legutóbb 2009-ben, Bajnai Gordon személyében járt magyar kormányfő a Fehér Házban, de csak John Biden alelnök fogadta, Barack Obama nem. Az említett cikk azt állítja: ahogy a 30-as években sem működött a megbékítés (azaz a Nyugat Hitlerrel kapcsolatos politikája, amit a Népszava valamiért „csitítgatásnak” fordít), úgy ma sem lesz kifizetődő.

A szerzők szerint Orbán megrendszabályozása áldozatul esik annak a fordulatnak, hogy a Trump-kormány szerint az Obama-féle megközelítés nem vált be, ezért mást kell kipróbálni. Állítólag decemberben az amerikai nemzetbiztonsági tanács egyik bizottsága jutott erre a következtetésre.

Gati és Conley a nyugati típusú demokrácia hívei, „akik Budapesten jelentős többségben vannak, vidéken pedig kisebbségben”, azt várják Washingtontól: tartsa életben a reményüket.

MTI - Magyar Idők
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Karácsony végül igent mondott a vb-re
    A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az atlétikai világbajnokság körül egyetértés alakult ki, ám a szuperkórház megépítése, a Liget-projekt egyes elemei és az állatkerti biodóm megépítése körül maradtak bizonytalanságok.
  • A déli határ Európa utolsó védvonala
    Magyarország készül a békés karácsonyra, a boldog új esztendőre. De a déli határaink közelében százezernyi életerős, harcedzett, dühös férfi gyülekezik.
  • Orbán: Nem engedjük, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit
    A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően.
MTI Hírfelhasználó