Semjén: A Trianonra adott válaszok az életet jelentik
A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy "Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak hétfőn, a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.
2018. június 4. 23:16

Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen "túléltük, itt vagyunk".

A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, "a magyarságot megölik" azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett.

A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös összetartozás napi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: "a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak".

Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, melyek közül "Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz".

Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok - Románia és Ukrajna kivételével - mind kisebbek, mint hazánk.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak rendezett megemlékezésen a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban 2018. június 4-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

"Túléltük Trianont és hiszünk abban, hogy megmaradunk" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért. Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitás megőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Takaró Mihály irodalomtörténész közölte, hogy a jelenlévők közül szinte mindenki Magyarországról jött volna Trianon előtt, tehát máig hat az akkori döntés. Úgy vélte, ahhoz, hogy valaki jó magyar legyen, ma már nem kell fegyvert fogni, ököllel verni a falat, de van néhány teendő: törvényes párkapcsolatot, gyermekeket kell vállalni, fel kell nevelni és magyar iskolába járatni őket. Mert "aki magyarul ír, olvas, gondolkodik, ismeri a kultúra minden szegletét, annak a magyarság nem gúnya, hanem bőr, vagyis levehetetlen" - jelentette ki.    

Potápi Árpád János: a veszteségre és a sikerre is emlékezni kell

A mai ésszel felfoghatatlan trianoni veszteség mellett arra is emlékezni kell a nemzeti összetartozás napján, hogy "az akkori és a mai Magyarország is meg tudott kapaszkodni", talpra tudott állni - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Potápi Árpád János célként említette, hogy a vesztes 20. század után az „erősödő, büszke magyarság” a 21. század nyertese legyen.

Kiemelte: 2010 és 2014 között megszülettek „a magyarságot a lelkületében megerősítő” jogszabályok, a következő törvényhozási ciklusban pedig megkezdődtek azok a programok, amelyek a külhoni magyarság szülőföldjén boldogulását támogatják.

A Kossuth rádió 180 perc című műsorában az államtitkár elmondta: az alapvetően vidéki környezetben élő magyarság elsősorban mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai vállalkozásait támogató programokra a Vajdaságban 60, Kárpátalján 32 milliárd forintot fordítottak, de nyújtanak támogatást a Mezőségben, a Felvidéken és kisebb kerettel a Muravidéken és Horvátországban is.

A Parlamentben is megemlékeztek 1920. június 4-ről

Kövér László az Országgyűlés elnöke a hétfői parlamenti ülés nyitányaként megemlékezett arról, hogy 98 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést.

Úgy fogalmazott: a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenítésre ítélték.

„Meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a 21. században jövőt építeni nem lehet” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Trianonban hárommillió embert fosztottak meg a jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni szülőföldjén.

„Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön” – tette hozzá.

Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül, az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget. Európa azonban nem a nemzeti érdekek felszámolásával, hanem azok harmonizálása révén tud talpon maradni – hangoztatta.

„Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén” – zárta szavait Kövér László.

Varga Mihály: Trianon terhét akkor tudjuk levetni ha hiszünk a magyarság jövőjében

Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében - jelentette ki Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a főváros III. kerületében, hétfőn tartott megemlékezésen.

Minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy minden tekintetben emelkedő nemzetté váljuk – közölte a terület fideszes országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter.

Hozzátette: ezért a 21. században is erősítenünk kell a magyarság összetartozását és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját – mondta.

Arra emlékezünk, hogy 1920 június 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot, ami elveszítette területének kétharmadát és több mint 3,3 millió magyart taszított kisebbségi létbe – idézte fel.

Úgy fogalmazott, hogy a trianoni döntés áldozattá tett minden magyart. Azokat is akik az anyaországban maradtak és azokat is, akik a határon kívül rekedtek és azóta is keserű árnyat vet ránk – mondta.

Ugyanakkor – folytatta – van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság.

A magyarok ismét felismerték, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet – fogalmazott.

Ebben a helyzetben Magyarország új kormánya továbbra is, a 2010-ben kijelölt úton jár. A magyarság egészének érdekeit szolgáló, a korábbinál gyökeresen más értékeket valló politikát folytat. Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik. Teljesíti a magyar történelem által rá rótt feladatot, az egybetartozó nemzet ismételt összekötését – sorolta.

Ezért mindig kiemelt figyelmet fordítanak a külhoni magyarságra – tette hozzá.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: miközben Magyarország az elmúlt években komoly gazdasági sikereket ért el, olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek már nemzeti létünket is veszélyeztetik.

Ezért a kormány határozottan ellenáll a külső diktátumnak és ellenzi Brüsszel migrációs politikáját. Ugyanis tudják, hogy a korlátlan migráció romba dönti a nemzetállamokat.

„Erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk” – mondta Varga Mihály.

Az összetartozásba vetett hit tartotta meg a hazájuktól elszakított magyarokat

A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását – mutatott rá.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség című konferenciáján, amelyet nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak az Akvárium Klubban 2018. június 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ezt szem előtt tartva döntött úgy 2010-ben az Országgyűlés, hogy június 4-én többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Így fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt a parlament – idézte fel, jelezve: a törvény értelmében immár nyolc éve ezen a napon, a nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását.

„Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” – jelentette ki az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. Elkötelezettek abban, hogy ezt a munkát folytassák és újabbnál újabb területeken nyissanak a külhoni magyarság felé – mondta.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: „életerőre van szükségünk”.

Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarság számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben.

Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek – hangoztatta az államtitkár.

Ezért szól az idei év Magyarországon és a külhonban is a magyar családokról: a külhoni magyar családok évében közvetlenül, és az őket támogató környezet megerősítésén keresztül is támogatjuk a magyar családokat – tette hozzá.

Az államtitkár köszöntője után Nemzet és közösség címmel konferenciát tartottak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében.

Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: a magyar nemzetpolitika tevékenysége egyfajta válasz Trianonra.

A tanácskozáson történészek és jogászok tekintették át a korszak történéseit.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Orbán Viktor: a jövőt magyar nyelven írják

A miniszterelnök hivatalos közösségi oldalán posztolt egy bejegyzést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.

Orbán Viktor az Anna and the Barbies nevű együttes Márti dala című számát, illetve az abból készült klipet ajánlotta követői figyelmébe.

Nemzeti összetartozás napja. A jövőt magyar nyelven írják – olvasható a kormányfő facebook-oldalán.

A vitézi rendek képviselői bevonulnak a Szent Korona másolatával a hősök napja, a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából tartott nemzeti ökumenikus megemlékezésen a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban az V. kerületi Március 15. téren 2018. június 4-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Résztvevők vonulnak a trianoni békeszerződés aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulójára szervezett megemlékezésen a nemzeti összetartozás napján a szlovákiai Révkomáromot és Komáromot összekötő Erzsébet hídon 2018. június 4-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Résztvevők a trianoni békeszerződés aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulójára szervezett megemlékezésen a nemzeti összetartozás napján a komáromi Turul emlékműnél 2018. június 4-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

 

 
MTI
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Szellemi erőforrásaink kiaknázása
    Külföldi hungarológiai műhelyekre van szükség, hogy a még meglévő jóindulatú külföldi kutatóknak legyen hova fordulniuk, ha Magyarországról tudni akarnák az igazságot. Nem panaszkodni kell, hogy a külföldiek nem ismernek minket, hanem tenni is kellene ez ellen.
  • „Churchilli fordulat” előtt áll Boris Johnson
    A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.
MTI Hírfelhasználó