Dárdák és pajzsok..!
Ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem! – tisztelte meg a Jobbik újdondász képviselője első felszólalásával a parlamentet. Az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd sem bizonyult sokkal szerényebbnek. Igaz, e klasszikus ellenzéki műfajban a Fidesz és a KDNP is porondra lépett.
2018. június 7. 14:54

Az új Országgyűlés megalakulása óta először hangoztak el interpellációk a Parlamentben. Kedvelt, főszereplést kínáló műfaj. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból, szolidan stilizálva tallóztunk.

 

 

”A lopott pénz visszajár, ugye?”

 

JAKAB  PÉTER, ( Jobbik): - Bevallom őszintén, egy kicsit meg vagyok szeppenve, na, nem azért, mert ez az első parlamenti felszólalásom, hanem azért, mert isten bizony, ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem! (Moraj és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Jaj! - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.  Elnök: Képviselő Úr! Ahhoz képest, hogy ez az első hozzászólása, feltűnő modortalanságról és ostobaságról tett tanúbizonyságot, úgyhogy moderálja magát.  Ön, miután megválasztott képviselő, köteles tiszteletben tartani nemcsak azoknak a választóknak a méltóságát, akik önt ideküldték - bizonyára ők sem tévedésből tették ezt, hanem jól megfontolták azt, legalábbis remélem -, hanem azoknak a képviselőknek és az ő szavazóiknak a méltóságát is, akiket szintén ugyanolyan jogon küldtek ebbe a parlamentbe, mint önt. Úgyhogy legyen szíves, válogassa meg a szavait, mert nem a kocsmában van a jobbikos haverjai között, hanem képviselőtársai között, és tisztelje meg őket, meg a választókat, akik mögöttük állnak, világos? Különben megvonom öntől a szót, csak azért, hogy tudja, mire számíthat…)

JAKAB PÉTER: - Köszönöm szépen a kioktatást Kövér elvtársnak. Természetesen, akinek nem inge, az ne vegye magára! (Moraj és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból, többek között Szászfalvi László: Mondjad, mit akarsz!)  Most persze gondolhatják azt, hogy ez az én problémám, hogy nekem most önök előtt kell beszélni, ilyen emberek előtt, de ez az ország problémája, mert pontosan a mérhetetlen korrupció az, ami miatt ma ebben az országban nem jut pénz bérekre, nem jut pénz arra, hogy aki minőségi munkát végez, az minőségi fizetést is kapjon, és ne kelljen azon gondolkodnia, hogy hó közepén a rezsit fizeti ki vagy az élelmiszert.

- Persze, nem mindenkinek vannak ám ilyen filléres gondjai, nagyon jól tudjuk. Mészáros Lőrinc, akit nagyon sokan csak Orbán Viktor vagyonkezelőjeként tartanak számon, a tavalyi évben 160 milliárd forinttal lett gazdagabb. Ez azt jelenti, hogy ez az ember, az éles elméjű, naponta 440 millió forintot keresett. Ha ez így folytatódik, 2024-re Mészáros Lőrinc lesz a világ leggazdagabb embere; a magyar meg a legcsóróbb, mert hiába dolgozik a magyar éjt nappallá téve, ha a Mészáros-félék zsebre vágják a pénzüket, ha elveszik a pénzüket. Elveszik akkor, amikor többszörös áron építenek utakat. Elveszik akkor, amikor offshore cégekbe viszik ki a vagyonukat, hogy még adózniuk se kelljen. Elveszik az emberek pénzét akkor, amikor tönkreteszik a konkurens kis- és középvállalkozásokat, csak azért, mert ők nem jó barátai Orbán Viktornak. És legfőképp elveszik az emberek pénzét akkor, amikor éhbérért dolgoztatják őket!

- Tudják önök, hogy mennyiből kell megélnie annak, aki a példa kedvéért, mondjuk, a borsodi egészségügyi ellátásban dolgozik? Tudják, mennyiből kell megélnie? 90 ezer forintból nettó, havi 90-ből! Mészáros Lőrinc ezt a pénzt 18 másodperc alatt keresi meg, jobban mondva 18 másodperc alatt veszi el ezt a pénzt azoktól, akik valóban megdolgoztak ezért a pénzért!

- Önök szerint ez rendben van így? Önök szerint ez így igazságos? Önök szerint igazságos az, hogy Mészáros Lőrinc 18 másodpercnyi felcsúti szotyolázása egy dögunalmas meccsen egyenértékű egy borsodi egészségügyi dolgozó egy hónapnyi kőkemény munkájával? Szerintem ez piszkosul nem igazságos!

- 2010 óta a Fidesz, óvatos becslések szerint, csak a túlárazott közbeszerzéseken keresztül 1 millió forintot vett ki minden magyar dolgozó zsebéből: 1 milliót vettek ki a tanár, az ápoló, a takarító, a sofőr, a kőműves és még sokak zsebéből! A kérdésem nagyon egyszerű:

- Mikor adják vissza?

- Mikor adják vissza az embereknek azt a pénzt, amit elloptak tőlük?

- Mert a lopott pénz visszajár, ugye?

***

 TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Engedjen meg nekem két jó tanácsot, ha elfogadja tőlem, akit hatszor választottak meg közvetlenül országgyűlési képviselőnek míg eddig önt egyetlenegyszer sem. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

- Az első tanácsom az, hogy a leírt interpelláció szövegét kell a házszabály szerint elmondani a parlamentben, és nem azt, ami az eszébe jut. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Megy papír nélkül is! ) Tehát az első tanácsom az, hogy tartsa be a házszabályt. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Így van!) A második tanácsom politikai: azt javaslom önnek, hogy amikor korrupcióról beszél, bűnözésről beszél, akkor előbb keresse fel volt pártelnökét, Vona Gábort, és őt kérdezze ki arról, hogy mit is csinált a Jobbik az elmúlt választási kampányban. Kérdezze ki arról, hogy milyen szerződést kötött Simicska Lajossal annak érdekében, hogy pártja politikai előnyökhöz jusson a kampány során. Hogyan jutottak el addig, hogy az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozást állapított meg az önök pártja tekintetében, ami jelentős terhet fog jelenteni, hiszen megcsapolták az államkasszát, és ez a pénz - így van, ahogy ön mondja - visszajár, és ezt a Jobbiknak vissza kell majd fizetni az államkasszába. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Lopott pénz! - Taps a kormánypártok soraiból.)

- Képviselő Úr! Az ön felszólalása sok mindenre rávilágít a Jobbikban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból...) Arra is például, hogy az önök politikája nem változott, az önök politikája vádaskodásról, rágalmazásról szól, miközben önök nem számolnak el az Országgyűlés nyilvánossága előtt. A Jobbik éppen a bukott politikájához - mert hát mégiscsak megbukott az önök politikája, már nincs pártelnökük, illetve már van az új, már választottak újat, mégis arról beszélnek, hogy a Jobbik hogyan fog kettéválni… (Z. Kárpát Dániel: Magatokért aggódj! Zaj.)

- Tehát a Jobbik politikájához kerestek éppen ilyen embereket, mint ön, aki fel tudja vállalni a bukott politikát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)  De ha ön szembe tudna nézni saját pártjának korrupciós ügyeivel, akkor például szembe kellene nézni a Kovács Béla-üggyel, aki ellen - , de - a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat, vesztegetésgyanúba keveredett, költségvetési csalás, kémkedés, hamis magánokirat felhalmozása miatt. (Zaj a Jobbik padsoriban, az elnök csenget. Z. Kárpát Dániel: Mennyibe kerül a benzin Mezőkövesden?) lehet elégedetlenkedni De nézzük meg azt is, hogy mit mondott önökről szintén volt alelnökük, Szegedi Csanád: úgy nyilatkozott, hogy a Jobbikban iráni, török és orosz üzletemberek pénze is van. De folytathatjuk tovább: szintén egy volt alelnökük - a mai nap híre -, Toroczkai László mondja azt, hogy az önök pártja a megszűnt Együtt pártját is támogatni kívánta anyagilag. (Z. Kárpát Dániel: Ufómagazint is olvasol? - Derültség a Jobbik soraiban.)

- Úgy gondolom, hogy először önmagukkal kell elszámolni, és ha nem tudnak a bukott politikájukkal leszámolni, akkor az Országgyűlés, illetve a szavazópolgárok fogják kimondani önökről majd újra a véleményt. Megdöbbentő, hogy az első felszólalásukban bebizonyították azt, hogy nem tudnak máshogy politizálni, csak úgy, hogy tények nélkül másokat rágalmazni és korrupcióval vádolni - miközben önök azok! (Felzúdulás  a jobbik frakcióban, taps a kormánypártok soraiban..)

***

JAKAB PÉTER: - Államtitkár Úr! Ez a válasz önhöz is méltatlan volt! Lényegében nem is válaszolt! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem is kérdeztél!) Tehát nem válaszolt arra, hogy mikor kívánják a Mészáros Lőrinc által vagy Orbán Viktor strómanja által összeharácsolt pénzt visszaadni azoknak az embereknek, akiktől elvették. Lánczi András, az önök szellemi holdudvarának az egyik vezetője mondta azt nem is olyan rég, hogy amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy erről a politikai útról nem kívánnak a jövőben sem letérni! (Felzúdulás a Fidesz padspraiban.)

- Államtitkár úr, az ön válasza vagy nem válasza azt üzeni, hogy Magyarországon továbbra sem az fog boldogulni, ha önökön múlik, aki tehetséges, aki szorgalmas, hanem az fog boldogulni, aki jól fekszik Mészárosnál, Rogánnál, Semjénnél meg a többi fideszes léhűtőnél, akik a nép pénzéből helikoptereznek, urizálnak, vadászgatnak, miközben a nép meg nyomorog! (Zaj. Közbeszólások, az elnök csenget.) Az önök főnöke, Orbán Viktor azt mondta, hogy új keresztény demokráciát fog építeni. Lopott pénzből milyen, Istennek tetsző keresztény demokráciát akarnak építeni, mert ilyet nem lehet megtenni! (Taps a Jobbik soraiból.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

 

”A legszegényebbeket még a téli rezsicsökkentésből is kihagyják?”

 

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Az Ormánságban, Baranya megyében több mint 40 településen az ott lakó emberek nem kapták meg a 12 ezer forintos úgynevezett rezsicsökkentést. Nagyon sok olyan település van ott az Ormánságban, ahol a gázt ugyan bevezették évekkel ezelőtt, de az emberek a szegénységük révén nem tudtak rácsatlakozni a bevezetett gázra. Szeretném megemlíteni Besence falut, ahol 14 évvel ezelőtt bevezették a településre a gázszolgáltatást, de a falu egyetlenegy lakója nem gondolta azt, hogy erre rá kell csatlakozni, annál is inkább, mert a fával való tüzelés lényegesen olcsóbb volt. Ugyanakkor megszületett két olyan kormányhatározat is, amelyre szeretnék hivatkozni, és teszem ezt azért, mert az az államtitkár, illetve miniszter volt felelős a végrehajtásáért, akit éppen interpellálok. Az egyik ilyen intézkedés volt az 1072/2018. (III. 9.) kormányhatározat, amely a téli rezsicsökkentés kiterjesztése érdekében szükséges intézkedésekről szól, a másik pedig a kiépített gázhálózattal nem rendelkező települések esetében a téli rezsicsökkentés kiterjesztéséről szóló kormányhatározat, amely arról rendelkezett, hogy ezeken a településeken a fával fűtő háztartásokhoz is eljusson a 12 ezer forintos állami támogatás.Éppen ebből adódóan tartom szükségesnek az alábbi kérdéseket feltenni:

- Miért bünteti a kormány azon, közel 40 településen lakó embereket, akik kimaradtak a téli rezsicsökkentésből?

- Felmérték-e már, hányan maradtak ki ebből a téli rezsicsökkentésből?

- Mikor fogják nekik odaadni a nekik is járó 12 ezer forintos támogatást?

-  Miért bünteti a kormány azon, közel 40 településen lakó embereket, akik kimaradtak a téli rezsicsökkentésből?

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy  mindazok a közterhek, amelyek minden háztartást, minden magyar családot érintenek, a lehető legkisebb mértékben terheljék a családi költségvetést. Ezért döntött így annak idején a kormány, hogy minden olyan közszolgáltatásnak az árát megvizsgáljuk és olyan keretek közé szorítsuk, amely a lakók számára, a lakással, ingatlannal rendelkezők számára, illetve a bérlakásban élők számára kifizethető. A vezetékes közművek, illetve a hulladékszállítással kapcsolatban mind tulajdonosi szerkezetátalakítás keretében, mind pedig az árszabályozás keretén belül a kormányzat arra törekedett, hogy a lakók által fizetendő rezsi csökkenjen, szinten tartható legyen, ugyanakkor működőképesek maradjanak ezek a szolgáltatások, fenntartásuk továbbra is biztosítható legyen.

- Vitathatatlan, hogy vannak olyan közszolgáltatások, amelyek nem jutnak el minden háztartásba. Ez lehet kényszerű vagy lehet egy választott folyamat. Valóban vannak olyan ingatlanok és vannak olyan települések, ahová a közszolgáltatások, konkrétan a vezetékes gáz például nem jutott el. Figyelemre méltó és fontos jelzés, hogy ha van olyan település, ahol egyébként különböző támogatásokkal kiépül egy hálózat, de a lakók ezt nem használják fel, akkor szabad-e ilyen fejlesztéseket végrehajtani, vagy ezt a pénzt más értelmes fejlesztésekre kell fordítani. Mindenesetre most van egy adott helyzet, amit kezelni kell.

- A téli rezsicsökkentésről szóló kormányhatározat lényege az volt, hogy a vezetékes gázzal, illetve a távfűtéssel rendelkezők esetében a számlákban 12 ezer forint kerül jóváírásra. A kormány döntött arról, hogy a szociális tüzelőanyag keretét egymilliárd forinttal megemeli. Ezt az 1 milliárd forintot a kormány döntésének megfelelően a Belügyminisztérium az önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta. Felhasználására a következő fűtési szezon végéig van lehetőségük. Tehát elég hosszú a határidő, amíg az önkormányzatok ezzel elszámolnak.

- Természetesen a kormány továbbra is foglalkozik a télirezsi-csökkentés hatásaival és annak körülményeivel, éppen ezért nem olyan régen született egy határozat, amely kimondta, hogy az a 279 település, ahol egyáltalán nincs a településen kiépített vezetékes gázhálózat, az önkormányzatok közreműködésével biztosítjuk a rezsicsökkentéshez szükséges forrásokat, és ezt szeptember 30-ig kell majd a településeknek a lakossághoz kijuttatni. Jelen pillanatban is folyik annak a vizsgálata, hogy a télirezsi-csökkentés milyen módon bővíthető tovább azokban a háztartásokban, ahol nem feltétlenül egyértelmű, hogy milyen fűtőanyaggal fűtenek, illetve hogyan történik a téli fűtés megoldása. A célunk az, hogy mindenki megelégedésére történjen a rezsicsökkentés lebonyolítása. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KORÓZS LAJOS: - Nem tudom elfogadni. államtitkár úr válaszát! Lehet, hogy nem voltam elég világos. Az a probléma, hogy a faluba bekötötték a gázt, de a házakhoz az nem jutott el, mert az emberek olyan szegények, hogy fölmérték a helyzetüket, és azt mondták, hogy ők inkább fával fűtenek, mintsem a drága gázzal. Tehát egyrészről nem kaphatnak támogatást azért, mert a falujukba be van vezetve a gáz, másrészről pedig nem kaphatnak támogatást azért, mert fával fűtenek. Tehát erre a problémára kellett volna megoldást találni, de államtitkár úr csak annyit válaszolt, hogy egy újabb kormányhatározatot készítenek elő. Ebből viszont nem derült ki, hogy ezeknek az embereknek - 40 falut érintő problémáról van szó - lesz-e államitámogatás-kifizetés vagy nem lesz államitámogatás-kifizetés. Én azt vettem ki elnök úr szavukból, hogy felejtsék el, nem fognak az égvilágon semmit kapni! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

 

”A választás tisztaságáról!”

 

ARATÓ GERGELY, (DK): - Tisztelt Ház! Az idei országgyűlési választást az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet választási megfigyelői előzetes jelentésükben tisztességtelennek minősítették. Nem véletlenül. (Németh Szilárd István: Nem igaz! Hazudsz!)

- A legfontosabbakat emelném ki. Olyan törvény alapján tartották meg ezt a választást, amit egyoldalúan fogadott el a parlament kormánypárti többsége, és amely számos ponton nyújtott előnyöket a kormánypártoknak. Egyoldalú és hazug közmédiát hoztak létre, és strómanjaikon keresztül felvásárolták a piaci elektronikus és nyomtatott média nagy részét is, és ezen keresztül is a választási hazugságaikat terjesztették!

- A törvény bőséges lehetőséget biztosított az ellenzéket megosztó kamupártoknak, akik egyes hírek és jelek szerint a Fidesz tevőleges támogatását is élvezték ahhoz, hogy összeszedjék az elinduláshoz szükséges ajánlásokat. Az ellenzék hirdetéseit törvényileg korlátozták, közben a kormány az elmúlt években sok tíz milliárd forintot költött arra, hogy a Fidesz választási ígéreteit sulykolja hazug hirdetéseiben. A levélszavazás szabályainak meghatározásánál számos kiskaput hagytak, ami a levélszavazás esetében több lehetőséget is nyújt a választási csalásra, a választási joggal való visszaélésre. Ugyanakkor viszont korlátozták, adminisztratíve lehetetlenné vagy nehézzé tették a külföldön munkát vállaló magyarok vagy akár a lakóhelyüktől távol szavazó magyarok szavazati jogának gyakorlását. És mindeközben még arra sem voltak képesek, hogy működtessék a parlamenti választásról beszámoló informatikai rendszert. Bár nyilvánvaló volt, hogy ez a rendszer nem felel meg a terhelésnek, ennek ellenére üzembe helyzeték, és ezzel azt érték el, hogy a nap jelentős részében nem lehetett figyelemmel kísérni a választást, illetve a fellebbezéshez, a jogorvoslathoz szükséges adatok jelentős része később sem állt rendelkezésre.

- Összességében azt kell mondanom tehát, hogy számos olyan jel van, ami ezt a választást tisztességtelenné, nem fairré teszi. Kérdezem államtitkár urat:

- Ön elfogadná-e ennek a szavazásnak az eredményét?

- Azt is szeretném megkérdezni - mert látom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr nem vállalta a felelősséget, hiszen nem kívánt válaszolni az interpellációra -, hogy ön vállalja-e a felelősséget azért, hogy ez a választás ilyen botrányos módon zajlott le?

 ***

DR. VÖLNER PÁL, (Igazságügyi minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Több mint hat hónapon keresztül tárgyalta az Országgyűlés a választási eljárásról szóló törvényt, tehát az, hogy ez egy elhamarkodott és módosításoktól mentes elfogadás lett volna, nem állja meg a helyét.

- Az Alkotmánybíróság 2005-ben állapította meg egy határozatában, hogy a választókerületi határokat módosítani kell, amelyre 2007 júniusáig adott határidőt. Ezt az akkori szociálliberális kormányzat elmulasztotta, tehát egy alkotmánybírósági döntésnek is eleget tett a kormánytöbbség, amikor ezeket a kérdéseket is orvosolta és törvényi szinten szabályozta. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Magyarország vonatkozásában elfogadott határozata is elismeri, hogy a kormány eleget tett a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság kívánalmainak, tehát maga a választási törvény megállja a nemzetközi próbát is.

- Ami a kamupártokat illeti: emlékszem én egy olyan televíziós felvételre, ahol ön Zuschlag Jánossal  volt együtt látható, tehát ismeri Zuschlag Jánost. Nos, sajtóinformációk szerint Zuschlag János és hat társa ellen bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, mert 2017 őszén egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából szedtek ki adatokat, hogy így gyűjtsenek lehetséges kamupártok részére ajánlásokat a választásokra. Tehát ajánlom figyelmébe a korábbi kapcsolatainak az aktivizálását, ha ezen a területen mélyreható ismereteket akar szerezni, mert ott van a közelben az információ forrása a gyakorló elkövető személyében.

- Ami a további kérdéseket illeti: a választói névjegyzékből a törvény 267. § a) pontja alapján a levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített. Talán elkerülte képviselő úr figyelmét ez a szabályozás. Tehát fogalmilag kizárt, hogy valaki kétféle formában tudjon szavazni egy választáson. A Nemzeti Választási Iroda elnöke erre külön kitért az Országgyűlés alakuló ülésén tett beszámolójában. Képviselő úr azonban ezen nem vett részt, erről mi nem tehetünk természetesen, de javasolhatom mulasztás pótlására a beszámoló áttekintését, hogy ne csak az én előadásomra kelljen hagyatkoznia.

 - A választással kapcsolatban azonban egy súlyos jogalkalmazói tévedés mellett valóban nem szabad elmenni. Az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, így egy parlamenti mandátumot pont a Fidesz-KDNP-pártszövetség és annak választói veszítettek el. Talán ez is elkerülte képviselő úr figyelmét az elmúlt hetek vitái során. Úgyhogy összességében azt tudom válaszolni: a választási eljárásról szóló törvény és valamennyi jogszabály megfelel az európai normáknak, ezért vállalható az a választási eredmény, amit a választók döntő többségének akarata alkotott meg itt, az Országgyűlésben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

ARATÓ GERGELY: - Államtitkár Úr! Ugye, ön vitatta, hogy az EBESZ-jelentés mit állapított meg. Azt állapították meg, hogy a megfélemlítés légköre, az idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és átláthatatlan kampányfinanszírozás korlátozta az igazi politikai viták jelentőségét. Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy nem tisztességes a választás. Ami az ön egyetlen konkrét válaszát illeti, hiszen a legtöbb kérdés elől kitért, arra vonatkozott, hogy ugyan valóban a törvény előírja azt, hogy azt a határon túli magyar szavazót, aki Magyarországon lakcímet létesít, törölni kell a határon túli levélszavazói névjegyzékből, csak éppen, mivel ez a névjegyzék nem nyilvános, ezért senki sem tudja ezt ellenőrizni. El kéne hinnünk önöknek azt, hogy nem csalnak a választásokon, de ez nehezemre esik! Sajnálom, hogy államtitkár úr a felelősséget nem vállalta! (Taps a DK soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

 

”Hogyan védi meg a kormány a magyar családokat a kilakoltatástól?”

 

DEMETER MÁRTA, (LMP): - Államtitkár Úr! Szimbolikus és egyben nagyon szomorú, hogy itt, az újonnan megalakult parlamentben az első interpellációmat pont egy olyan cinikus döntésükkel kapcsolatban kell feltegyem, mint amilyen az a döntés, hogy a kilakoltatási moratóriumot április 30-ig határozták csupán meg, mert önöknek csak a választásokig volt fontos az, hogy mi lesz az emberekkel. Most már nem érdekli önöket az, hogy mi lesz azzal a közel százezer emberrel, akiket most már utcára tehetnek, és nem védi őket semmi!

- Államtitkár Úr! A mi dolgunk az a parlamentben, hogy az érintettek ügyét idehozzuk, és az ő hangjukon szólaljunk meg. Ez az, amire a következő években használni fogjuk a Parlament falai között ezt a platformot: elmondjuk, mégis mi az a magyar valóság, amivel a legtöbb ember szembesül nap mint nap. Nagyon úgy tűnik a kormányzati cselekvésből, hogy önök ezzel nem szembesülnek!

- A bizonytalanság és a félelem most már mindenhol megjelenik, és szeretnénk, ha itt és most az Országgyűlésben válaszolnának azoknak az embereknek, akik kilakoltatás előtt állnak: mit tesznek a megmentésük érdekében? Csak remélni tudjuk, hogy nem egy hasonló cinikus döntést fognak hozni. A kőbányai Bihari utcában egy olyan épületet ítélt a fideszes vezetés lebontásra, amelynek a felújítására korábban 700 millió forintot fordítottak, ráadásul az ott lakók egyébként minden megtakarításukat arra fordították, hogy ezt a szociális bérlakástömböt jó állapotban tartsák, a számlájukat mindig időben megfizették. Sokszor találkoztunk velük, figyelemfelhívó akciókat szerveztek ők maguk és mi is. Higgyék el, minden propagandalejáratással szemben tisztességes emberekről van szó, olyan kisgyermekes családokról és beteg emberekről, akik most kilakoltatás előtt állnak.

- Államtitkár Úr! A 700 milliós felújítás után a fideszes önkormányzat állapította meg, hogy a ház életveszélyes. Azóta egyébként ezt elhárították, az épület jelenleg felújításra vár, így akarják a lakókat kilakoltatni, elhelyezés nélkül. Mi benyújtottunk határozati javaslatot az önkormányzathoz is, de természetesen ott süket fülekre talált. Az önkormányzat nem vállalta, hogy cserelakást biztosítson ezeknek az embereknek. Pedig ők nem hibáztak semmiben, csak a lakhatási jogukkal próbáltak meg élni, egyébként azzal, amit önök nem raktak be az Alaptörvénybe mint alapvető jogot! Tehát arra várom a választ:

- Tudják-e a Bihari utcai lakóknak biztosítani, hogy nem veszítik el a lakhatásukat?

- Tudják-e vállalni a felelősséget azért, hogy a már elindított kilakoltatásokat felfüggesztik?

- És tudnak-e arra választ adni nekik, hogy meglesz-e az a kormányzati akarat, amivel megfelelő elhelyezést biztosítanak?

***

DR. VÖLNER PÁL, (Igazságügyi minisztérium államtitkára): - Képviselő asszony konkrétan a Bihari utcai lakók ügyében érdeklődött, de nyilvánvalóan a kilakoltatások, amiről beszélnek, a végrehajtási eljárások egészének fogalomkörébe tartoznak. Gyakorlatilag sikerült április 30-ig meghosszabbítanunk azt a korábban rövidebb ideig érvényes kilakoltatási moratóriumot, végrehajtási moratóriumot, ami fennállt. Ugyanakkor szeretném azt is tájékoztatásul elmondani, hogy önök nagyon azonos módon használják a végrehajtás és a kilakoltatás fogalmakat, holott gyakorlatilag a végrehajtási esetek száma és a kilakoltatások száma nincs közvetlen összefüggésben egymással. A kilakoltatások száma elenyésző a végrehajtási ügyek egészéhez képest. Hiszen van, amikor az adós önként teljesít, van, amikor más ingatlana is van, és csak kivételes esetekben kerül sor arra, hogy hatósági közreműködést igénybe véve kelljen kiüríteni egy-egy ingatlant.

- Amit el tudunk mondani a 2010 óta eltelt időszakról, az mindenképpen kiemelendő, hogy egyrészt a devizahitelesek tekintetében emberek százezreit sikerült abből a helyzetből kihoznunk, ami veszélyeztette a lakhatásukat. Sikerült a Nemzeti Eszközkezelőt létrehoznunk, amely 35 ezer lakást mentett meg az adósok számára úgy, hogy a lakhatásuk továbbra is megoldottnak tekinthető. A végrehajtási eljárásoknál 100 százalékban határoztuk meg azt az értéket, amelyen végrehajtható egy-egy ingatlan.

- De visszatérve azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzati tulajdonban állnak és szociális bérlakások, a kőbányai Bihari utcai lakások kapcsán is tájékoztatom: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, az úgynevezett lakástörvény a határozott és a határozatlan időre kötött bérleti szerződések felmondásának jogkövetkezményeit eltérően szabályozza. Az új Ptk. hatálybalépésével a rendes és a rendkívüli felmondás szabályai közeledtek egymáshoz, azonban ezeket a szabályokat kizárólag 2014. március 15-én vagy az ezt követően létrejövő bérleti jogviszonyokban lehet alkalmazni.

- Az épület lebontása miatti felmondás az önkormányzat lakásgazdálkodása, illetve életveszély miatt építésügyi hatóság döntése alapján is felmerülhet, mindkettő a rendes felmondás esetkörébe tartozik. A bérlők lakhatásának védelme érdekében a lakástörvény 26. § (7) bekezdése szerint a határozatlan időre szóló, szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés felmondása még megfelelő cserelakás felajánlása esetén is korlátozott. Felmondás jogszerűségének megállapítását, illetve az önkéntes teljesítés hiányában a felmondás jogkövetkezményei foganatosításának elrendelését a felek a bíróságtól kérhetik.

- Esetünkben ha az önkormányzat lakásügyben hozott határozatának végrehajtását kezdeményezi, akkor figyelemmel kell lenni a kilakoltatási moratóriumra, kivéve abban az esetben, ha önkényesen elfoglalt lakás kiürítését kezdeményezi. Az érintett adósoknak van lehetőségük jogi tanácsadásért a területileg illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulni, amennyiben a törvényben foglalt feltételeknek megfelelnek. Az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése is indokolt lehet, hiszen segítséget nyújthatnak akár az ellátás, akár az étkezés tekintetében.

- Remélem, sikerült képviselő asszonynak a jogszabályi környezetet feltárnom ebben az ügyben, és remélem, hogy tudnak élni a felkínált segítséggel ezeknél a szolgálatoknál az érintettek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

DEMETER MÁRTA: - Államtitkár Úr! Itt nem olcsó jogászkodásra van szükség, én is el tudom olvasni a jogszabályokat. (Balla György: Meg is kellene érteni!) Egyébként a lakók is elolvasták a jogszabályokat. Itt pusztán arról van szó, hogy ha ezek nem nyújtanak megfelelő garanciát, akkor ezeket igenis meg kell változtatni. Ez semmi máson nem múlik, mint kormányzati akaraton és kormányzati szándékon. Ez érdekelt volna, hogy megvan-e? Többször nyújtottunk be törvénymódosítási javaslatot és egy komplex törvénycsomagot is, amit kétszer is lesöpört a kormány. A Város Mindenkié csoport is megfogalmazta, hogy mik azok a módosítások, amelyeket ha végrehajtanak, még több garanciális elemet lehetne adni, hogy bizonyos önkormányzatok egyébként ne játszhassák ki még csak véletlenül se a szabályokat, és ne hivatkozhassanak mindenféle kiskapukra. Nagyon sok embert kijátszanak, nagyon sok emberrel tudatosan kötnek határozott idejű szerződést csak azért, hogy kipaterolhassák őket!

- Államtitkár úr, gondolják át! Olyan családokról van szó, akiknek kisgyermekük van, beteg emberekről van szó, akik utcára kerülhetnek. Senki nem érdemli meg ezt, és  hozzá kell tegyem, hogy bárki bármikor kerülhet ilyen helyzetbe, akár betegség miatt, akár a munkahelye elvesztése miatt. Cselekedjenek az ügyben! (Taps az LMP frakcióban.)

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta

 

”Miért ködösít a kormány? Miért nem hajlandók eltörölni a veszteséges letelepedési kötvényprogramot?”

 

DR. MELLÁR TAMÁS, (Párbeszéd): - Képviselőtársaim! Mint ismeretes, Lázár János korábbi kancelláriaminiszter a 2016. október 27-én tartott kormányinfón beszélt először arról, hogy a kormány visszavonja a letelepedési kötvények rendszerét. Pár hónappal később, 2017 januárjában az Államadósság Kezelő Központ sajtóközleményben jelentette be, hogy az ÁKK lezárja a letelepedési kötvények ügyét. A kötvények árusítása ugyan a választást megelőző évben valóban szünetelt, ám Lázár János korábbi szavaival ellentétben szó sem volt igazi visszavonásról, hiszen a jogszabályi változás nem történt meg. 

- Az elmúlt napokban az Államadósság Kezelő Központ a G7 internetes portálnak kiadta a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatokat, amelyekből pontosan kiderült az, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. A szakértői számítások szerint az adatokból  az bizonyosodott be, hogy óriási anyagi károkat okozott a magyar lakosságnak a letelepedésikötvény-program: mindösszesen 17,5 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők, vagyis minden magyar állampolgárnak 1800 forintjába került a Fidesz sajátos bevándorláspolitikája. Ezzel szemben az Országgyűlés Gazdasági bizottsága által kijelölt, kötvényeket árusító offshore cégek 156 milliárd forintos haszonra tettek szert.

- Államtitkár Úr! A jelenlegi helyzet tehát az, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 35/A. §-a a mai napig tartalmazza a konstrukció részletszabályait, a kormány tehát nem csinált mást, mint a választási időszakra jegelte ezt a konstrukciót, hogy azután majd valamikor, egy megfelelő választási eredmény után folytatódjon. Mindezek alapján, azt gondolom, elég nyilvánvalóak a  kérdések:

- Miért hagyta a kormány, hogy évekig működjön a veszteséges program, miközben a piacokról sokkal kedvezőbb források álltak rendelkezésre az államadósság finanszírozására?

- Miért nem hajlandó a kormány törvényt módosítani és jogi értelemben is megszüntetni a programot?

- Tervezik-e átvilágítani a kötvényt árusító offshore cégeket, fontolgatják-e esetleg különadó bevezetését ezekre a vállalkozásokra?

***

 TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár):  - Képviselő Úr! Kérdezem: ha most ön szeretne letelepedési kötvényt jegyezni, illetve nem ön, mondjuk, egy külföldi ismerőse, tudna-e jegyezni? A válaszom az, hogy nem tudna jegyezni. Azért nem tudna jegyezni, mert egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, jogszabály ezt nem teszi lehetővé, ez valószínűleg önnek a figyelmét elkerülte! Igaz, ez nem törvény, csak miniszteri rendelet, de ugyanolyan rendelet: megtiltja és nem teszi lehetővé! Mind a mai napig 2017. március 31. után nem lehetett beadni ilyen kérelmet, nincs ma magyar letelepedési kötvény jegyzésére lehetőség. Azt gondolom, ez a kérdés már nem kérdés!

- A másik kérdés, amit ön úgy fogalmaz meg, hogy veszteséges volt-e ez a magyar államnak, összegeket is állít. Nagyon érdekes, hogy egy gazdasági portál számításaira hivatkozik. Ha egyébként megfigyeljük ezt a gazdasági portált, én amit olvastam tőlük, a kormányról, a kormány intézkedéseiről még jót nem írtak. Tehát nem vádolom őket azzal, hogy politikailag hol állnak és hogy mi a céljuk, de én nem találtam olyan írást, amely tényszerűen azt, amit a Fidesz-kormány az elmúlt nyolc évben csinált, egyszer is elismerte volna.

- Képviselő Úr! Ön erre a portálra hivatkozik, ennek a számítására. Egyébként, ha szakmailag is megnézi ön mint neves közgazdászprofesszor, akkor észrevehette volna, ezek a szakmai számítások arról szólnak, hogy egy kétéves kötvényhozamot hasonlít egy ötéves kötvényhozamhoz, magyarul: az almát hasonlítja a körtéhez! Ilyen számításokra nem lehet hivatkozni, és most ne haragudjon, különösen nem lehet hivatkozni a Statisztikai Hivatal volt elnökének! Ha ön a hivatali munkáját a Fidesz-kormány alatt így végezte volna, hogy gazdasági portál számításait, becsléseit teszi hivatalossá, akkor azt gondolom, az ön munkája hiteltelen lett volna…Tehát most ott tartunk, hogy ön szerint a letelepedési kötvény veszteséges, én viszont bebizonyítottam, hogy nem… (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. MELLÁR TAMÁS: - Azt gondolom, hogy ezt az egész letelepedésikötvény-ügyet nem alacsonyabb rendű jogszabályban, hanem törvényileg kellene rendezni, tehát akkor lennék nyugodtabb, ha ez törvényileg vissza lenne vonva.

- Az pedig, hogy a G7 portálról szedtem az alapadatokat, kétségkívül igaz, de ez egyáltalán nem befolyásolja azt a tényt, hogy ebben a konstrukcióban benne van az, hogy garantálja ez a kötvénykonstrukció azt, hogy minimum 2 százalékos hozamot ad akkor is egyébként, ha a piacról ennél olcsóbban lehet beszerezni a forrásokat. Valójában az elmúlt években ez történt, és a veszteség innen származik!

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110  igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

 

”Milyen változásokat hoz a 2018-as év a családok életében?”

 

HARRACH PÉTER, (KDNP): - Államtitkár Asszony! Az első számú nemzeti sorskérdéshez, a demográfiai helyzethez kapcsolódó családpolitikáról szeretném kérdezni. 2010-ben azt tapasztalta a polgári kormány, hogy a helyzet meglehetősen siralmas, mélyponton volt a családalapítási és a gyermekvállalási kedv, magas volt a terhességmegszakítások száma, ezért a kormány a családokat állította előtérbe.

- A családról mint értékhordozó és értékteremtő alapegységről szólt Magyarország új Alaptörvényében is: „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.”  Új családtámogatási rendszert vezetett be, illetve erősített meg. Ennek pillére a családi adókedvezmény volt,  melyek révén 2018-tól már továbbfejlesztve, a kétgyermekes családok havi 35 ezer forintot, a háromgyerekesek pedig 99 ezer forintot takaríthatnak meg. A kormány visszaállította a hároméves gyest, a gyed emelése mellett pedig a diplomásgyedet is bevezette. 2018-ban már közel 2000 milliárd forintot fordított a kormány családtámogatásra.

- Egyik legfontosabb eleme a családpolitikának a munka és a család összeegyeztetése. Erre szolgált például a gyed extra, a munkahelyvédelmi akcióterv, és sokat segített a családokon a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése is. Bevezettük, illetve megerősítettük az ingyenes gyermekétkeztetést és az ingyenes iskolai tankönyvellátást. Nagy lépés volt a CSOK bevezetése is, amely 75 ezer családot érintett. Kérdezem államtitkár asszonyt:

- Milyen intézkedések történnek majd az új kormányzat részéről a családok számára, illetve a családok éve keretében elindult intézkedéseknek milyen eredményei láthatók eddig?

***

NOVÁK KATALIN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Frakcióvezető Úr! Valóban, sok szó esett ma már a demográfiai kérdésekről, a demográfiai kihívásokról, illetve az ebben elért eredményekről is és az előttünk álló kihívásokról is. Talán érdemes éppen ezért visszatekintenünk arra, hogy milyen örökséget kaptunk és hogy milyen rossz döntések következménye is volt az a demográfiai helyzet, amelyet mi 2010-ben megörököltünk. 2006. január 1-jével megszűnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, megszűnt az egy- és kétgyermekes családok adókedvezménye. A három- és többgyermekesek adókedvezménye is lecsökkent. Ma egy háromgyermekes család havonta százezer forintot tud megtakarítani adókedvezmény formájában, ez akkor négyezer forint volt gyermekenként. Eltörölték a harmadik évi gyest is. Egyes esetekben a gyed időtartamát még két évre is csökkentették, sőt a szocpolt is eltörölték, tehát csupa olyan döntés született a 2010-et megelőző időszakban, amelyek a családok ellen szóltak és a családtámogatásokat lerombolták.

- Ehhez képest 2010-ben családbarát fordulatot hirdettünk. 2010 óta minden döntésünk a családok érdekeit szolgálja. Ezt mutatja az is, hogy a családok támogatására fordított előirányzat GDP-arányosan 3,5 százalékról 4,7 százalékra növekedett, 1000 milliárd forintról 2000 milliárd forintra, tehát duplájára tudtuk emelni a családoknak nyújtott támogatásokat. Visszaállítottuk a gyes harmadik évét, a családi adókedvezményt, sőt bevezettük a gyed extrát, tehát ma már lehet a gyermekvállalás mellett akár 8 órában is dolgozni. A frissdiplomások vagy az egyetemi hallgatók is gyermeket vállalhatnak és gyedre mehetnek. Munkahelyvédelmi akciót is bevezettünk. Az első házasok adókedvezményét és a gyerekek számára az ingyenes étkezést is be vezettünk. Két és félszer annyian étkeznek ma ingyenesen, mint korábban. Az ingyenes tankönyvet az első kilenc évfolyamra kiterjesztettük. Ez több mint egymillió gyermeket érint Magyarországon. A bölcsődei rendszert is fejlesztettük, aminek köszönhetően soha még arányaiban annyi bölcsődei férőhely nem volt Magyarországon, amennyi most van.

- Frakcióvezető Úr! 2018 a családok éve. Azt jelenti, hogy még több figyelem irányul a családokra, még több támogatás és rengeteg olyan program, amely kifejezetten a generációk összefogásáról szól, a pici gyerekektől a nagyszülőkig megszólítja az egész családot. Az idei év eredménye az is, hogy ismételten emeltük a kétgyermekesek családi adókedvezményét, most már 35 ezer forintot takaríthatnak meg havonta. Jövőre ez újra emelkedik 40 ezer forintra, illetve a diákhitel esetében lehetővé tettük azt is, hogy ha az édesanyának van diákhitele, akkor a gyermekvárás esetén felfüggesztjük, részben vagy teljesen elengedjük a diákhitel törlesztését. Ugyanez igaz a jelzáloghitelekre is. A nagycsaládoknál harmadik gyermek érkezése esetén a jelzáloghiteleket gyermekenként 1-1 millió forinttal elengedjük. Az otthonteremtési programot is bővítettük, a feltételeket is egyszerűsítettük.

- Kiemelnék még ma, a nemzeti összetartozás napján egy fontos elemet: ez a Köldökzsinór-program, amely arról szól, hogy azokat a gyermekeket is anyasági támogatásban, illetve babakötvényben részesítjük, akik a határainkon kívül születnek. Ezt fogjuk folytatni 2018 második felében és 2019-ben is, hiszen a célunk egy családbarát ország megteremtése. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

HARRACH PÉTER:- Államtitkár asszony válasza megnyugtatott: a családpolitika jó kezekben van, folytatódni fog az a folyamat, ami már nyolc éve tart, és a magyar családok helyzete tovább fog javulni a következő négy évben is. Elfogadom a válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

”Kinek az érdekében befolyásolják a bíróságok ítélkezését Magyarországon?”

 

DR. VITÁNYI ISTVÁN, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Ha ebben a zajban hallja, amit mondok, akkor jó lesz. A bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére, amely alkotmányos alapelvet az Alaptörvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény is deklarál. Amennyiben tehát valamely személy vagy szervezet a bírói függetlenséget veszélyezteti, az magatartásával súlyosan szembemegy a jogállamisággal, azt is mondhatjuk, hogy teljesen érzéketlen a demokrácia alapértékei iránt. (Folyamatos zaj.)

- Államtitkár Úr! Amint a közelmúltban kiderült, a Soros-hálózat egyik legaktívabb lobbiszervezete, a Helsinki Bizottság több száz bíró és igazságügyi alkalmazott számára tartott úgynevezett érzékenyítő tréningeket az elmúlt években. Mint ismert, a Soros Györgyhöz köthető Helsinki Bizottság a migráció egyik legnagyobb magyarországi támogatója, ennek megfelelően jogászai és szakértői előadásaik során a bírákat a bevándorlókkal szembeni pozitív diszkrimináció alkalmazására kívánták érzékenyíteni. A tréningeket a szervezethez köthető jogászok és általuk szakértőnek nevezett személyek tartották, akiknek célja, hogy a büntetőügyekben a migráns személy pozitív elbírálásban részesüljön.

- Államtitkár Úr! - A bírói függetlenséget különösen sérti az a helyzet, amikor a tárgyalóteremben, a konkrét büntetőügyekben találkozik egymással az érzékenyítésen részt vett bíró és a tréninget tartó ügyvéd. Világossá vált, hogy a Soros-hálózat tehát nemcsak jogsegéllyel, hanem a bírók befolyásolásával is segíti a migránsok Európába történő bevándorlását, ez pedig szembemegy a magyar emberek és a magyar kormány akaratával, és fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot is! Mindezek alapján kérdezem:

- Mit tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy elejét vegye a hasonló kezdeményezéseknek, és így megőrizze az igazságszolgáltatás függetlenségét?

***

DR. VÖLNER PÁL, (Igazságügyi minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el, hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel - így szól ma Magyarországon a bírói eskü szövege. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak és azok megtartatásának biztosítania kell azt, hogy a bírák a döntéseiket a bírói esküjükben foglaltak szerint kizárólag legjobb szakmai meggyőződésük és saját lelkiismeretük alapján hozhassák meg. Az igazságszolgáltatás jogállami működésének feltétele, hogy valamennyi alkotmányos alapelv érvényesüljön. Ezen alapelvek között kiemelt helye van a bírói függetlenségnek, de ugyanilyen lényeges a többi elv, például hogy az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának, az igazságszolgáltatás egységének, a jogorvoslati jogosultságnak vagy az ártatlanság vélelmének elve is érvényre jusson.

- Képviselőtársaim! A bírói függetlenség akkor biztosított, ha a bírák mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthetnek az ügyekben. Az ítélkezés során a bíró személyében is független, ezt biztosítják azok a jogszabályi garanciák, amelyek értelmében az ügy bírája felmentéssel, elmozdítással vagy áthelyezéssel nem távolítható el. A jogelméletben a bírói függetlenség biztosításának célját szokás úgy meghatározni, hogy más hatalmi ágaknak, elsősorban a végrehajtó hatalomnak ne legyen lehetősége beavatkozni az igazságszolgáltatás folyamataiba. A függetlenséget ugyanakkor minden oldalról biztosítania kell. A bírót nem befolyásolhatják sem a felek rokonai a bírósági folyosón, sem a sajtó részéről érkező nyomás, sem a gazdálkodó vagy civil szervezetek érdekei vagy - mint az ebben az esetben is mutatkozik - gyakorlatilag olyan hálózatoknak a befolyási kísérletei, amelyek a bírók gondolkodásmódját akarják befolyásolni, nem konkrét ügyben, nem konkrét eljárásban, de az ügyek bizonyos csoportjára meghatározottan. A kormány és az Országgyűlés feladata abban áll, hogy megteremtse a jogszabályi garanciákat annak megvalósulása érdekében, hogy a bírókat ne lehessen más oldalakról befolyás alá vonni, biztosítsa az igazságszolgáltatás törvényes működését, vagyis azt, hogy a független bírák magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.

- Képviselőtársaim! Az Országos Bírósági Hivatal május 28-ai sajtóközleménye is rámutatott arra, hogy az utóbbi időben előfordult, miszerint egyes szervezetek az általuk elnyert európai uniós pályázatokban anélkül vállalták a bírák képzését, anélkül, hogy erről előzetesen egyeztettek volna az Országos Bírósági Hivatallal. Ezek a különböző, magukat civilnek mondó szervezetek által szervezett úgynevezett érzékenyítő tréningek súlyos kockázatot jelenthetnek a bírói függetlenség megőrzése szempontjából, hiszen nem kizárt, hogy amit tudásmegosztásnak hívnak, az valójában súlyos befolyásolási kísérletet jelent. A bírói integritás kerül veszélybe!

- Kiemelendően fontos társadalmi érdek, hogy mind a bíróság, mind a végrehajtó hatalom szabályozza és védje integritását! Megnyugtató ezért a bírósági szervezet azon törekvése, amely arra irányul, hogy a tanulságokat levonja, és a jövőben fokozottan ügyeljen arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak. Főleg olyan szervezeteknek, amelyek a törvényalkotási folyamattal szembemenve folyamatosan akarják más érdekek mentén szabályozni például a migráció kérdését! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. VITÁNYI ISTVÁN:  - Köszönöm, államtitkár úr válaszát elfogadom. Kérem, hogy az igazságügyi kormányzat tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a bírói függetlenség ne szenvedjen csorbát! (Moraj az ellenzék soraiban, taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
  • Az ellenzék mélységes kútjai
    Ehhez elég volt a török államfő látogatása és máris kiderült, hogy milyen fantasztikus rejtett szellemi tartalék van a magyar ellenzékben.
  • Kilépett a parlamentből… vagyis…
    Noha a Flaszterparaszt szellemi variabútorzata meglehetősen szerény: egy Lenin-képből és egy szalmazsákból áll, ezt variálja.
  • Szónok a térről
    A mai magyar baloldali ellenzéket meg a klasszikus retorikai alapfogalmakat és művelőiket persze nem illő összevegyíteni.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI