Célkeresztben a kormány!
Párbajhoz hasonlatos az azonnali kérdések órája: csupa szín, csupa legenda! Legutóbbi szónoklataikat szolidan stilizálva – sértőbb bekiabálásokat udvariasan mellőzve – idézzük.
2018. június 8. 17:14

„A nemzeti összetartozást a fiatalokban is erősíteni kell!”

NACSA LŐRINC (KDNP): - 2010 októberében fogadott el határozatot  a Tisztelt Ház arról, hogy a kormány készítsen országos programot annak érdekében, hogy a magyar állam támogatásával valamennyi köznevelésben tanuló magyar fiatal legalább egyszer, eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra. Ezzel indult útjára a Határtalanul! program, ahol anyaországi hetedikesek, gimnazisták, szakiskolások tízezrei juthatnak el egy-egy elcsatolt területre. Felfedezhetik Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja vagy akár Muravidék szépségeit, és ellátogathatnak irodalmi vagy történelmi tanulmányaikból is ismert helyekre, találkozhatnak ott élő és ott tanuló, ugyancsak magyar fiatalokkal. És ezzel párhuzamosan a határon túli fiatalok is lehetőséget kapnak, hogy eljöjjenek Magyarországra.

- Kereszténydemokrata képviselőként úgy gondolom, mindannyiunk közös érdeke a hasonló kezdeményezések megvalósítása, hiszen számunkra fontos, hogy a kettős állampolgárság mellett a személyes élményeken alapuló kapcsolat legyen az összetartozás alapja. A fiataloknak az iskoláskorban kell hogy ez kialakuljon, így a felnövekvő nemzedék is felelősséget tud majd vállalni a határon túli magyar testvéreinkért.

- Államtitkár Úr! A Határtalanul pályázat rendkívül népszerű, a folyamatos egyszerűsítés, az elszámolható költségek kiterjesztése mind-mind a diákok kiutazását segíti és az iskolai adminisztrációt csökkenti. Ezért is kérdezem államtitkár urat, a program eddigi sikereit ismerve és céljaival teljes mértékben azonosulva:

- Mikortól indulhatnak az idei kirándulások, és a már lezárt pályázati fordulókban hány iskolás jelentkezett a programra?

***

SOLTÉSZ MIKLÓS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Ma egy olyan napon tette fel azt a kérdést, ami egyik oldalról fájdalom és szomorúság a magyar nemzet életében, a trianoni békediktátum 98. évfordulója kapcsán, másik oldalról pedig nyilván az elmúlt évtizedek azt mutatták, hogy bizony tenni is kell valamit, nem csak keseregni. A nemzeti összetartozás napja már 8 év óta bizonyítja, hogy a nemzet összefogását jelképező program valósult meg, amire szükség volt a nemzet életében. A kettős állampolgárság megadása, a támogatások kibővítése iskolák, szociális intézmények, egyházak esetében vagy akár gazdasági programok megvalósítása érdekében, mind-mind a helyben maradást segíti.

- A Határtalanul! program oda-vissza működik. Magyarországi diákoknak külhoni területekre való utazását,  és a diaszpórában élő magyarság Magyarországra való utaztatását segíti. Éppen ezért mindenképp öröm kimondani: az eddigi tapasztalatok alapján, amelyeket most már 2013 óta tudunk magunk mögött, a kezdeti, nagyságrendileg 400 millió forintos támogatás több mint 4,2 milliárdra emelkedett.  Az elmúlt évek során, a kezdeti 12 ezer diák 2017-re 55 ezer diákra emelkedett, és 2018-ban, a Kérdésére válaszolva: idén várhatóan 66 ezer diák utazik Magyarországról külhonba, illetve érkezik hazánkba. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

 NACSA LŐRINC: - Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Jó hallani, hogy hamarosan elindulhatnak ezek a kirándulások idén is. Szerintünk is nagyon fontos ez a program és a fiataloknak ezt az összetartozás-élményt megadni, hiszen ma 98 éve történt a nemzeti tragédiánk, Trianon, amikor több millió honfitársunk került a saját hazája szomszédjába. Azóta több-kevesebb sikerrel próbálta gyógyítani az idő ezt a sebet és gyászt, de sajnálatosan és felháborító módon 2004-ben az akkori szocialista-liberális kormányzat és politika december 5-én elárulta a magyar testvéreinket.

- Szerencsére 2010-ben a Fidesz-KDNP-többség egyik első döntéseként a nemzetegyesítés is megszületett. Azóta több mint 1 millió új magyar állampolgárt üdvözölhettünk. A határon túli közösségeket azóta is egyházi, oktatási, kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásban tudtuk részesíteni. Büszkék lehetünk a nemzetünkre, elmondható, hogy a gyász után a jelenben felelősséggel tudunk munkálkodni és a jövőbe is tekinteni, hiszen itt, a Kárpát-medencében, mint tudjuk, a jövőt magyar nyelven írják!  (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

SOLTÉSZ MIKLÓS:  - Köszönöm ezt a felvetését, képviselő úr, hiszen valóban, a 2004. december 5-ei népszavazást, ami kudarc és szörnyű volt a magyar nemzet életében, főleg a határon túli nemzettestrészek életében. Talán mégiscsak gyógyította a 2010-es döntés a kettős állampolgárságról, de magáról erről a rendszerről, amit bevezettünk. Annak idején sokan irigységre apellálva taszították el a kettős állampolgárság szavazatától a magyarországi választókat, most viszont bebizonyítjuk a gyerekeknek, a fiataloknak és a felnövekvő nemzedéknek, hogy olyan nemzettársak élnek közel száz éve sokszor nagyon hátrányos helyzetben a határainkon túl, akik minden körülmények között a hitüket, magyarságukat, nyelvüket, a kultúrájukat megtartották. Biztos vagyok benne, hogy mindez szolgálni fogja a jövőben is azt, hogy a helyben maradást segítsük. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

„Mi a fontosabb: a pénz vagy a magyar emberek akarata?”

MIRKÓCZKI ÁDÁM, (Jobbik): - Miniszter Úr! Önök jó néhány éve, legalábbis a kommunikációs térben, markáns bevándorlás-ellenes politikát és retorikát folytatnak. Ezzel szemben, amiről önök nem beszélnek, ezen évek során, 2013 júniusa és 2017 júliusa között nem kevesebb, mint 20 ezer gazdag migránst engedtek be a letelepedési kötvények segítségével ebbe az országba. Ha kiindulunk a vélt vagy valós nemzetbiztonsági kockázatokból, önök ki merik-e jelenteni, hogy ezen 20 ezer ember között garantáltan nincs egy-egy Zaid Naffa vagy Ghaith Pharaon, akikről, ugye, nem kell már hosszan ecsetelni, hogy valójában milyen kockázatokat jelentenek.

- Miniszter Úr!  A Jobbiknak volt egy alaptörvény-módosítása, hogy pénzért sem jöhetnek bevándorlók, tehát a letelepedési kötvények megszüntetését is előírta volna. Önök ezt az alaptörvény-módosítást nem kevesebb, mint hét alkalommal szavazták le. Tekintettel arra, hogy most is csak felfüggesztés alatt van ez a konstrukció, okkal feltételezhető, hogy a pénz továbbra is kedves az önök számukra, és bármelyik pillanatban reaktiválhatják ezt a konstrukciót, ebben az esetben viszont meg kell önöknek is válaszolni:

- Mi a fontosabb önöknek, az ország biztonsága vagy a pénz?

***

GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő úr egy olyan program kapcsán érdeklődik, ami 15 hónapja nem létezik, tehát tavaly március óta letelepedési kötvényt senki nem vehet. Sokszor elmondtuk, hogy akkor, amikor ezt az eljárásmódot bevezettük, az ország finanszírozását, egyébként többek között az IMF-hitel visszafizetését ez a legkedvezőbb feltételek mellett tette lehetővé.

- Képviselő Úr! Mi egyértelművé tettük azt, hogy Magyarországon a bevándorlást nem támogatjuk, az illegális és ellenőrizetlen bevándorlás Európára veszélyt jelent. Egyébként e program kapcsán ez a veszély nem állt fenn, hiszen mindenki többszörösen nemzetbiztonsági ellenőrzésnek volt alávetve. De ez a program, elmondom újra, 15 hónapja nem létezik!

- Képviselő Úr! Az alkotmánymódosítást ismételten benyújtottuk. A Jobbiknak itt a lehetősége arra, hogy most másodjára sikerüljön bebizonyítani, hogy egy nemzeti ügyben képes a bevándorlással szemben állást foglalni. Szeretném emlékeztetni: Vona Gábor ugyan már nem a Jobbik elnöke, de Vona Gábor volt az, aki azt mondta, megismerve az alaptörvény-módosítás eredeti szövegét, hogy aki ezt nem támogatja, az hazaáruló. Ezután a Jobbik nem támogatta! A logikai következtetést nem akarom levonni... (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

MIRKÓCZKI ÁDÁM: - Miniszter Úr! Ezen logika mentén akkor önök hétszer is hazaárulók, mi csak egyszer, ha ez így igaz lenne, ahogy ön elmondta. De folytassuk az érdemi párbeszéddel: Ön azt mondta, hogy az ország finanszírozása miatt volt fontos ez a bizonyos konstrukció. Akkor tegyük hozzá:  olyan jól sikerült az ország finanszírozása, hogy a magyar adófizetőknek négy év alatt ez a nagyszerű konstrukció 17,5 milliárd forintos buktát jelentett, míg a foglalkoztatott offshore cégeknek egyes számítások szerint 156,2 milliárd forint hasznot.. Ami a nemzetbiztonsági átvilágítást illeti:  a kötvényesek esetén, ön is pontosan tudja, ahogy mi itt mindannyian, hogy ez pusztán nemzetközi körözési listákon való lefuttatást jelent, érdemi nemzetbiztonsági átvilágítás alá ezek az emberek nem kerülnek. Ha pedig a népakaratot vesszük figyelembe, hogy mit szólnak ehhez a letelepedési kötvényhez, amely, hozzáteszem, csak felfüggesztve van, de nem megszüntetve, akkor a nemzeti konzultációban részt vevő emberek, akikre mindig hivatkoznak, vagy a népszavazáson az önök kérdését támogató emberek, akikre mindig hivatkoznak, félre vannak vezetve! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

GULYÁS GERGELY: - Képviselő úr olyan program ellen folytat harcot, ami ma nem létezik. Ehelyett érdemes megszavazni azt az alkotmánymódosítást, amit korábban nem támogattak. Annak ellenére sem támogatták, hogy Vona Gábor ezt a magatartást hazaárulásnak minősítette. Szeretném jelezni: számunkra ez nem mérce, de eddig úgy gondoltam, hogy Vona Gábor szava a Jobbik számára legalább mérce. Ha ez így van, akkor most lehet bizonyítani! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

„Mi zajlik az EMMI-ben?”

 BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Képviselőtársak! Több mint kétezer emberét jutalmazta meg Balog Zoltán még emberi erőforrások minisztereként a választások előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz. Körülbelül 4,2 milliárd forintot fizettek ki így a dolgozóknak. Hivatalos néven a céljuttatás feltétele az volt, hogy a minisztérium teljesítse a kormányhatározatban előírt kifizetési munkaterv számait.

- Államtitkár Úr! Egyetlenegy uniós programra szeretnék kitérni: ez a rászoruló személyeket támogató operatív program, amely hátrányos helyzetű személyeket támogatott. Azt láttuk, hogy az elmúlt években csak botrány kísérte ezt a programot. Itt egy 32 milliárd forintos európai uniós programról beszélünk. Kimondottan nagyon szegény sorban lévő, hátrányos helyzetű kismamákat, 3 év alatti gyerekeket, hajléktalanokat célzott meg ez a program, és szegény sorsú nyugdíjasokat. Láss csodát, ezt a programot majdhogynem a választások előtt sikerült elindítani! Majdnem 1 milliárd forintot fizettek ki, a 32 milliárd forintból. A munkatársaknak azért fizettek személyenként majdnem 2 millió forintot, hogy felgyorsítsák az uniós programok kifizetését és a célba juttatását. Hozzáteszem: ez a program majdnem kétéves csúszással indult el.

- Államtitkár Úr! Többször láttuk a hírekben, tapasztaltam én is a választások alatt, hogy fideszes, KDNP-s képviselők ezeket az élelmiszercsomagokat úgy osztogatták kampány alatt a családoknak, hogy szó sem volt arról, hogy az Uniótól kapták, hanem a magyar kormánytól. Kérdezem:

- A keretösszeg mennyi része jutott el az érintett családokhoz ebből a programból, a 32 milliárd forintból, és folytatódni fog-e a program, mivel vége van a választásoknak?

***

DR. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): -  Képviselő Asszony! Ön azt mondta, hogy a választások előtt indult ez a program. Nos, 2016 decemberében indult a program, 2018 tavaszán voltak a választások. Négy programelem indult el folyamatosan egymás után, és örömmel számolok be önnek, hogy hogyan sikerült ezt megvalósítani, és milyen csoportoknak mit sikerült eljuttatni.

- Elsőként a hajléktalanok számára indított programban 4 ezer főnek tudunk naponta rendszeresen meleg ételt biztosítani. Ennek 4 milliárd forint a keretösszege. Itt a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal működünk együtt. Eddig, március 31-ig 1,2 millió adag meleg ételt tudtunk kiosztani. A legnagyobb rész 19 milliárd forintos, amelyből 1 milliárd egy induló program, és aztán 18 milliárd forint a nagy program. Ebben tartós élelmiszereket tudunk azoknak a családoknak adni, ahol 0-3 éves korú kisgyermek van, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Itt a nyári hónapokban ez kibővül, júliusban és augusztusban a 7-14 éves korú gyermeket nevelő, szintén nehéz sorsú családok is kaphatnak ebből a programból tartósélelmiszer-csomagot. Eddig 200 ezer csomagot osztottunk ki. Minden kiosztás az Európai Unió előírásai szerinti arculati elemekkel történt meg.

- Szintén elindult 2 milliárd forint értékben a várandós anyukák és kisgyermekes szülők számára tartós fogyasztási cikkekkel, kisgyermekek gondozásához szükséges, akár higiéniai, akár a gyermek számára fontos egyéb termékekkel, például játékokkal és egyebekkel egy program, amiben 26 ezer családnak tudunk évente egyszer egy nagyobb értékű tartósfogyasztásicikk-csomagot osztani.

- 53 ezer alacsony jövedelemmel rendelkező időskorúnak vagy megváltozott munkaképességűnek is 10 milliárd forintos keretből háromhavonta tudunk egy 10 kiló súlyú csomagot, elsősorban tartós élelmiszereket, rizst, lisztet, cukrot, lekvárt, olajat, száraz tésztát, konzervet osztani. Már eddig is 20 ezer csomag kiosztásra került. Így ment ez a program, és a következő években is így fog folytatódni! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ:  - Látom, államtitkár úr nagyon vigyázott arra, hogy ki ne ejtse a száján, hogy európai uniós támogatásból valósult meg ez a program. Amúgy, ha jól tudom, a második világháború óta nem kapott Magyarország ekkora támogatást szegények, kimondottan nagyon nehéz sorsú, hátrányos emberek megsegítésére.

- Államtitkár Úr! A kérdésem arra is vonatkozott, hogy ezek a csomagok követik-e a szezonális időszakokat, úgy osztják-e ki ezeket a csomagokat, hogy figyelembe veszik, hogy tavasz van, ősz van, nyár van, vagy nem veszik figyelembe? Azt is látjuk, hogy a beszerzési ár többszöröse az élelmiszercsomagoknak, az alapvetőélelmiszer-csomagoknak, a konzervnek, a tésztának, mint ha, mondjuk, a boltba elmegyünk és megvásároljuk. Ráadásul a kampány alatt láttuk, hogy önök ezt kampánycélra használták fel. Kimondottan vigyáztak arra, hogy az emberek ne szembesüljenek azzal, hogy ez európai uniós támogatás, hanem kormánytámogatásként, Fidesz-KDNP-támogatásként osztogatták a rászorulóknak. Ugye, ezt befejezték, államtitkár úr, és a következő időszakban úgy kapják meg az emberek, ahogy jár nekik!  (Taps az MSZP padsoraiban.)

***

DR. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Asszony! Megismétlem, mert akkor éppen beszélgetett, amikor erre a kérdésére válaszoltam. Minden esetben az Európai Unió arculati kézikönyve szerinti feltételeket biztosítjuk a csomagok kiosztásakor. Tehát semmifajta szabálytalanság nincs ebben! A többszörös ár vádját is visszautasítom! Magában tartalmazza egyébként a logisztikai költséget is. Ez az, ami többletszolgáltatás ezeknél, hiszen itt havonta, háromhavonta vagy évente ezeket a csomagokat ki kell szállítani a településekre, nyilván van, ahova csak egy-két személy számára. De ezeket mindenhol biztosítjuk.

- A szezonalitás kapcsán: itt ugye, olyan alapvető élelmiszerekről van szó, ahogy mondtam is, mint rizs, liszt, cukor, lekvár, olaj vagy a gyerekeknek tisztálkodási szerek, pelenka, amelyek szezonalitástól függetlenül minden évszakban szükségesek a családok számára. Olyan termékeket igyekeztünk összeválogatni - és itt folyamatosak a visszajelzések az érintettektől, azokat mindig beleépítjük az újabb megrendelésekbe -, amelyekre a legnagyobb igény van, és ez általában független az évszaktól, hiszen az alapvető élelmiszerek minden évszakban ugyanazok. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

„Hol a pénz?”

 VARJU LÁSZLÓ, (DK):  - Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban a sajtó olyan fejlécektől, címektől volt hangos, miszerint megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett, Magyarország megsérti a középtávú költségvetésihiány-célhoz fűződő szabályokat, megintette Magyarországot Brüsszel, kiigazító lépésekre van szükség. Ezek a mondatok arról szólnak, hogy önök az elmúlt évben lényegében választási költségvetést alkottak, és Magyarország működését olyan kockázatos helyzetbe sodorták, ami megengedhetetlen. Most az Európai Unió Bizottságának hivatalos véleménye alapján önöknek kiigazító lépéseket kell tenni. Nem pár tizedessel lett rosszabb a helyzet! Önök kétszer annyit rontottak a helyzeten, mint ami egyébként az elvárás volt. Évek óta hallgatjuk, hogy micsoda reformokat hajtottak végre, és miközben az Európai Unió forrásai ömlenek Magyarországra, eközben jóval rosszabb helyzetet teremtettek.

- Természetesen ebben a témában nem várhatjuk önöktől, hogy majd óriásplakáton hirdetik azt, hogy mi az igazság, nem várhatjuk azt, hogy majd konzultáció keretében az emberek figyelmét felhívják arra, hogy miben kell takarékoskodniuk, nem várhatjuk azt, hogy elmondják, hogy az egészségügyben, az oktatásban, miben fognak önök kevesebbet költeni, hanem ehelyett majd olyan válaszok jöhetnek, amilyet majd most öntől meghallgatunk.

- Államtitkár Úr! 2010-ben történelmi lehetőséget kapott a Fidesz. A világgazdasági válság után lehetősége teremtődött arra, hogy Magyarország igazi fejlődésnek induljon.

- Mit tesznek önök ezért?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Igen, ez a tanácsi ajánlás nem arról szól, amit ön elmondott. Nem arról szól, amit ön elmondott. Valóban felhívja az ország figyelmét, egyébként több más országét is, hogy figyeljen a költségvetési folyamataira, és ajánlásokat fogalmaz meg az ország számára, amelyekre aztán majd 2018. október 15-én a kormány reagálni fog, hogy a bizonyos szakmai szempontú ajánlásokat hogyan hajtotta végre. Azt is tudjuk, hogy az Európai Uniónak nem ez az első támadása vagy figyelemfelhívása, amit az ország ellen tesz.

- Magyarországnak az Európai Unióval szemben mindig meg kell védeni azokat a folyamatokat, amelyek hazánkban zajlanak. Hogy melyek ezek a folyamatok? Többek között az, hogy a GDP-hez mérten évről évre csökken a költségvetés hiánya. Vagy az a folyamat, hogy az államadósság mértéke évről évre csökken. (Közbeszólások az MSZP padsorából.) Nem úgy, mint az önök idejében,: úgy emlékszem, hogy akkor ezek a folyamatok éppen ellenkezőleg hatottak. Nyilván most nagy szószólói annak, hogy ezek a folyamatok helyükre kerüljenek. Helyükre is kerülnek, hiszen alapvetően az Európai Unióval több országnak szakmai vitája van az uniós módszertant illetően. Ennek a vitának a következménye most ez az ajánlás, én viszont s azt gondolom, hogy országunk költségvetési gazdálkodása tekintetében nem kell különösebb változásokat hozni, hiszen az a tendencia, annak az elvárásnak, hogy csökkenjen a költségvetési hiány, Magyarország alapvetően évek óta megfelel! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

VARJU LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Ön is tudja, hogy elfogadhatatlan az a válasz, amit mond, hiszen mindarról, amit az Európai Unió Bizottságától tudtunk,  meg hogy önök hogyan gazdálkodnak arról nem voltak hajlandók a magyar emberekkel beszélni. 570 000 millió forint megtakarítás szükségességéről van szó, azért, hogy önök valamennyire helyzetbe kerüljenek. Ez kétszer több, mint ma a felsőoktatás teljes költségvetése. Önöknek ezt kellene megtakarítani. Miből fogják ezt megoldani? 

- Államtitkár Úr! Ha már így, ilyen lendületesen előadja, hogy egyébként hogyan gondolkodnak, akkor például arra a kérdésre mit válaszol, hogy mennyire érintheti a kedvezményes lakásépítésre adott áfát, mennyire a magyar gazdaságot az hogy önök ilyen felelőtlenül gazdálkodtak? (Taps a DK padsoraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Az ön által felelőtlennek minősített gazdálkodás eredménye az, hogy a bevételek folyamatosan növekednek Magyarországon. Például (Varju László: Benzinár 400 forint felett! Hát persze, hogyne!) 2017-ben 600 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal növekedett a bevétel. Ez annak az eredménye, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan mérhető, és folyamatosan az Európai Unió átlaga fölött van Magyarországon. Ön felelőtlennek minősíti azt a gazdálkodást, amelynek révén a munkanélküliek száma folyamatosan csökken Magyarországon; most már csak 3,8 százalék, a munkahelyek száma pedig folyamatosan nő. Úgy emlékszem, ez az önök idején nem így volt, hiszen 12 százalékos munkanélküliséget mértek.

- Képviselő Úr! Én elfogadom, hogy ön most belekapaszkodik az Európai Unió Bizottságának ajánlásába és politikailag támadja a kormányt, azonban a valóság az, amit mi Magyarországon érzünk. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy az országunk, a gazdaság jó irányba halad! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

„Mikor utazhatunk végre korszerű, a menetrendet tartani tudó Hévvel Csepelen?”

SZABÓ SZABOLCS, (LMP): - A választókerületemhez tartozik Csepel, ahol 75 ezer ember él, és az egyik legfontosabb, sőt a legfontosabb közösségi közlekedési kapcsolatunk a belváros felé a csepeli HÉV, amely ráadásul nemcsak a csepeli lakosokat, hanem a Csepeltől délre, az agglomerációs gyűrűben élő lakosokat is kiszolgálja. A felszálló utasok száma körülbelül 50 ezer fő naponta. Tehát ez egy tényleg nagy forgalmú közlekedési eszköz. Sajnos azonban nagyon elavult, a pályához utoljára 1996 és 2000 között nyúltak hozzá, a szerelvények nagyobb része 40 évet meghaladó korú, egy másik része 50 évesnél is idősebb, múzeumba való példány. Ennek a következménye volt összességében az, hogy másfél héttel ezelőtt olyan számban estek már ki a szerelvények kerékabroncs-repedés miatt a forgalomból, hogy nagymértékben ritkítani kellett a járatokat, és sok esetben a hatkocsis szerelvények helyett csak háromkocsis szerelvények jártak. Magam is megtapasztalhattam, hogy bizony nagyon nagy a tömeg, tumultus van, egyszerűen fenntarthatatlan az a helyzet, ami most már ennél az elavult múzeumi HÉV-nél kialakult.

- Államtitkár Úr! Joggal követelik a csepeli lakosok rajtam is mint képviselőn, hogy mi fog történni. De önök vannak kormányon, úgyhogy megkérdezném:

- Mit fog tenni a kormány a csepeli lakosok közlekedésében meghatározó szerepet játszó HÉV megmentése érdekében?

- Konkrétan mikor kezdenek hozzá a pálya felújításához, és mikorra fog az elkészülni?

- Mikor fognak kiírni közbeszerzési eljárást új alacsonypadlós járművekre?

- Mikor jelennek meg ezek a vonatok?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Elkezdtük a munkát. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Nyolc éve!) Szeretném önt tájékoztatni erről. A MÁV-HÉV Zrt. ez év februárjában jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy a folyamatos műszaki vizsgálatoknál az M9a típusú járműveknél anyagfáradás és nagyobb fokú korrózió észlelhető, amelyek azonban még egyelőre azonnali sürgős beavatkozást nem igényelnek. Ettől függetlenül munkatársaink elkezdték a munkát, ugyanis ennek a vizsgálatnak vagy ezeknek a folyamatos vizsgálatoknak az eredményeképpen észlelhető volt, hogy fel kell készülni arra, mivel a járművek állapota szükségessé teszi azt, hogy járműallokációs feladatokat végezzünk el.

- Olyan feladatok állnak előttünk, és olyan munkálatokra van szükség, ami esetleg a mostani kiadott menetrendet is befolyásolja. A minisztérium ezen jelzések után elrendelte, hogy az új HÉV-jármű műszaki specifikációjának elkészítését meg kell tenni, amelyet a MÁV-HÉV Zrt. május 31-ei határidőre el is készített. Jelenleg jármű-átcsoportosításokkal biztosítható a szolgáltatás fenntartása, a szükséges azonnali járműfelújítási tevékenységet a társaság megkezdte.

- Természetesen, mivel látjuk azt, hogy ez nem elégíti ki a megfelelő közszolgáltatás ellátását, ezért elkészült a HÉV műszaki eszközparkjának megújítását tartalmazó kormányhatározat-előterjesztés is, amelyet a kormányzat nemsokára meg fog tárgyalni, és várhatóan döntés is születik. A tender megnyerésével történő szerződéskötés után várható, hogy meg fognak jelenni az új járművek a HÉV ezen vonalán.

***

SZABÓ SZABOLCS: - Államtitkár Úr! Mi Csepelen nagyon gyakran szoktuk azt hallani, hogy most már nekiállunk a munkának, most már minden elindul. Kérnék konkrét dátumokat, hogy melyik év melyik hónapban indul a munka a pályafelújításnál. Konkrétan melyik év melyik hónapjában számolhatunk azzal, hogy az új jármű megjelenik? Mert amikor reggel jövök be meg este megyek haza, akkor tőlem ezt kérdezik a választók, és valamit mondanom kellene nekik. És ha én mondom azt, hogy most már ki lesz írva a tender, rajtam röhögnek és rajtam kérik számon, hogy ne beszéljek mellé. Ezért kérem államtitkár urat, hogy konkrétumokat, ha kaphatnék, akkor megsegítené az én munkámat is. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER: - Köszönöm szépen a kérdést, képviselő úr, de ugye, nem gondolja rólam azt, hogy olyan felelőtlen vagyok, hogy olyan ígéretet teszek, amelyet nem biztos, hogy be lehet tartani, főként annak tükrében, hogy a munkálatok elején vagyunk. Most még az állapot felmérése történik és azoknak a specifikációknak a kidolgozása, amely majd a későbbi tenderkiíráshoz is szükséges, és ezt előzi meg egy kormánydöntés, amely ezeket az anyagi forrásokat és a lehetőségeket biztosítani fogja. Arra kérem önt, hogy a kormány döntését, a kormány-előterjesztést várjuk meg, és utána már valószínűleg jobban meg lehet határozni mikorra várható a HÉV-vonalnak a felújítása és járművek beszerzésének időpontja.

Tényleg ennyire fogalmatlan a kormány?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): Államtitkár Úr! A Párbeszéd évek óta amellett érvel, hogy az alapjövedelem emelése jó megoldás lenne a magyar emberek számos problémájára, hiszen hazánkban milliókat sújt a létbizonytalanság, a szegénység, a kilátástalanság, de az egyre nagyobb egyenlőtlenségek visszafogják a gazdasági fejlődést is, csökkentik a bevételeit a vállalkozásoknak, a középosztálynak, rövid távon kivándorláshoz vezetnek, hosszú távon pedig a nyugdíjrendszer összeomlásához. Ráadásként beindult a negyedik ipari forradalom, a robotizáció, aminek az az eredménye, hogy a következő egy-két évtizedben a magyar munkahelyek 54 százaléka fog megszűnni, és már ma egyik napról a másikra több mint félmillió munkást helyettesíthetnének robotokkal. Muszáj tehát olyan innovatív közpolitikai megoldásokkal is foglalkozni, mint az alapjövedelem, a robotadó, a munkaidő-csökkentés.

- Úgy tűnik, hogy ezt Palkovics miniszter úr is felismerte, ezért sajnálatos, hogy mégis mennyire tájékozatlannak bizonyult ebben a kérdésben. Most a bizottsági jegyzőkönyvből idézek, a kérdésemre azt válaszolta hogy „az alapjövedelem nem működött Magyarországon sem, azt hiszem, hogy amikor mondjuk, segélyalapú volt a támogatási rendszerünk, ez nem működött jól, az egyfajta alapjövedelem volt”. A helyzet az, hogy az alapjövedelem a legkevésbé sem a segélyek logikáját követi, éppen ellenkezőleg. A segélyeknél a munkába állással elveszti a segélyezett a korábbi támogatását, ez vezet a szegénységi csapdához, míg az alapjövedelem esetében a munkajövedelem mellett is folyósítják ezt a jogosultságot állampolgári jogon. Ez azt jelenti, hogy az alapjövedelem nem ellenösztönző a munkavállalással kapcsolatban. (Dr. Rétvári Bence: Dehogynem!) Éppen ez adja az egyik fő előnyét a segélyekkel szemben. A kérdésem államtitkár úrhoz, illetve az egész minisztériumhoz:

- Várhatjuk-e, hogy elsajátítják az alapjövedelemről és más innovatív közpolitikai megoldásokról szóló tudást, vagy továbbra is XIX-XX. századi eszközökkel próbálják megoldani a XXI. századi problémákat? 

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Könnyen válaszolhatnék most az ön által feltett kérdésre és az ön által feszegetett témára akkor, ha azt mondom, hogy rossz helyre tette a kérdését, mert ez foglalkoztatáspolitika elsősorban. Főként akkor, annak tükrében, ha igaz lenne az, amit ön mond, hogy akár még ösztönzőleg is hat az emberek munkába állására az, ha van egy alapjövedelmük. Finnországban ezt a kérdést fölvetették, be is vezették kísérletképpen az alapjövedelmet, de nem vagyok biztos benne, hogy ennek a vége pozitív előjellel fog majd megvalósulni. Nagyon komoly kérdések vetődtek föl néhány hónap után, hogy milyen eredményt hozott ez a kísérlet. Jönnek ilyen hírek, jönnek ellenkező hírek, várjuk meg a végét, hogy ennek mi lesz az eredménye, ennek a kísérletnek mi lesz az eredménye.

- Viszont egy ügyben nagyon fontos volt az fölszólalása, ugyanis tiszta beszédet hallottunk önöktől és öntől. Alapjövedelem címén a magyar adófizetők pénzéből osztogatnák az ingyen pénzt, azoknak az adófizetőknek a pénzéből, akik ezeket az adóforintokat nagyon kemény munkával keresik meg, és azt várják, hogy az ő adójukból a közszolgáltatásokat fejlesszük, az iskolákat fejlesszük, a kórházakat fejlesszük és a mindennapi környezetünket szépítsük. Ha egy kicsit messzebb megyünk ezzel a gondolattal, amit fölvetettek, akkor azt lehet mondani, az tulajdonképpen akár okozója is lehetne, ha itt Magyarországon bevezetnénk, annak a népvándorlásnak, amely egyébként Nyugat-Európa irányába megindult, hisz ingyenpénzről van szó abban az esetben, ha valaki állampolgárságot szerezne, és ez alapján jogosan igényt tarthatna erre a bizonyos alapjövedelemre. Mi viszont folyamatosan azt mondtuk, hogy munkából szeretnénk, ha az emberek jövedelmet szereznének, és ehhez tartjuk is magunkat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

TORDAI BENCE: - Finnországban még nem fejeződött be a kísérlet. Államtitkár úr viszont az állítja, hogy már kiderült, hogy az nem működik. Tévedés! Számos, több tucat országban végeztek kísérleteket, mindenhol pozitív eredménnyel járt. Ha próbálja ezt az ingyenpénzsulykolást tolni, akkor attól tartok, hogy nem jutunk egyről a kettőre, tehát a politikai propaganda meg az ostoba mantrák helyett egy kis olvasás, egy kis kutatás, egy kis utánanézés sokat használna. (Dr. Rétvári Bence: Szerényebben kellene!) És akkor talán a magyar embereket feszítő komoly társadalmi problémákra is tudnának újszerű és működő válaszokat találni. 

- Államtitkár Úr! Messziről látszik, hogy önöket csak a hatalompolitika érdekli, a közpolitika nem, a társadalompolitika, a gazdaságpolitika, a foglalkoztatáspolitika nem.. S bárcsak az lenne a helyzet, hogy a közpénzeket a közszolgáltatások fejlesztésére, az oktatásra, az egészségügyre vagy a környezetvédelemre költik! De hát az a helyzet, hogy ezeket szétlopják, és egyszerre rohasztják le a közszolgáltatásokat, és vonják ki a pénzt a szociális rendszerből vagy éppen a foglalkoztatáspolitikából!

***

CSERESNYÉS PÉTER: -  Képviselő Úr! Hogy is mondjam? Elég nagy önbizalomra vall, ha valaki azt képzeli magáról, hogy csak ő olvas, csak ő tájékozódik, és csak ő tudja az igazságot. Azt hiszem, mi már megszoktuk, hogy érdemes megvitatni dolgokat  és nem mindig önöknek vagy nem mindig nekünk van bizonyos kérdésben igazunk.

- Egyszerűen lehet látni, hogy nem fog eredményre vezetni ez a kísérlet. Nem véletlen az, hogy a finn kormányzat csak 2 ezer ember esetében egy mintaprogramként vezette be, mert volt olyan sejtésük, hogy nem biztos, hogy az eredménye jó lesz. Egyébként azt hiszem:  az, hogy ön vagy az ön pártja állít valamit, még nem azt jelenti, hogy önöknek van igaza. Volt már ilyen párt ebben a parlamentben, aztán kiderült, hogy semmiben sem volt igazuk, sőt ennek az országnak nagyon nagy kárára voltak! (Taps a kormánypártok soraiban.)

„Milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok és az általuk rendszeresen védett Soros György szervezetei a migráció elleni küzdelemben?”

BÓNA ZOLTÁN, (Fidesz): - Képviselőtársaim! A magyar kormány tiszteletben tartva a nemzeti konzultációban és a népszavazáson részt vett milliók egyértelmű, egységes véleményét, minden lehetséges fórumon minden rendelkezésre álló eszközzel felvette a küzdelmet hazánk védelmében. A 2018. áprilisi választás eredménye egyértelműen megmutatta, hogy az emberek támogatják és a folytatását várják a haza védelme érdekében tett intézkedéseknek. A kormánypártok már a migrációs válság legelején egyedül maradtak, nem számíthattak az ellenzék egyetlen pártjára sem a határaink megvédése érdekében. Az MSZP álproblémának nevezte a bevándorlást, a Jobbik szerint ez egy bukás, a kormány bevándorláspolitikájának a bukása és Gyurcsány Ferenc is büszkén hirdette, hogy elfogadja az uniós kvótát, ami mellett még aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Az LMP-s Meszerics Tamás egyenesen kijelentette, hogy pártja nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Szavaikat tettek is követték, hiszen a baloldali ellenzék 2015 novemberében nem támogatta azt a javaslatot a parlamentben, hogy hazánk megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróság előtt, a Jobbik pedig a baloldallal karöltve, az előzetes ígéretét megszegve nem támogatta a bevándorlással szembeni magasabb védelmet nyújtó alaptörvény-módosítást. Az emberek akaratával szembeni politizálásnak meglett az eredménye: a bevándorlással szembeni politikát következetesen képviselő kormánypártok elsöprő mértékű felhatalmazást kaptak a magyar emberek érdekeinek további képviseletére.

- Államtitkár Úr! Az ellenzék nem tanulva a választások eredményéből, ismét a választói akarattal szembemenve Soros György szervezeteinek védelme érdekében nem kívánja támogatni a Stop Soros törvénycsomagot és az Alaptörvény módosítását. Kérdezem tehát: 

- Milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok és az általuk rendszeresen védett Soros György szervezetei a migráció elleni küzdelemben?

***

DR. VÖLNER PÁL.  (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Hogy nehézségeket okoztak, az a 2016-os alkotmánymódosításnál látszott, amikor az ellenzéki pártok közül gyakorlatilag senki nem volt hajlandó arra, hogy az ország fokozottabb védelmét megszavazza, pedig akkor már túl voltunk a kvótanépszavazáson, tehát tudható volt, hogy a választók döntő többségének az akaratával egyező egy ilyen módosítás. Magyarország védelme érdekében tehát akciótervre van szükség, és ezt az akciótervet testesíti a Stop Soros törvénycsomag. A magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a törvénycsomag, amely büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését is.

- 2018. május 29-én nyújtotta be a kormán az Alaptörvény hetedik módosítását, amelynek legfőbb célja a nemzeti szuverenitás védelme. Tíz cikkből áll, alapvetően három témakört foglal magába, ebből az első témakör az alkotmányos önazonosság védelme és a menedékjogra vonatkozó szabályok. Ezt a módosítást az tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amelyek nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá. Ezért kiegészül a Nemzeti Hitvallás, kötelezettségként írja elő az állam szerveinek az alkotmányos önazonosság védelmét. Az európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel, Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága azonban nem korlátozható. Tiltja az idegen népesség betelepítését, és ezzel őrzi Magyarország hagyományait.

***

BÓNA ZOLTÁN: - Láthatjuk, hogy a tét óriási! Két választási lehetőség előtt állunk: beengedjük-e  a migrációval érkező, eltérő kultúrával és értékrenddel rendelkező néptömegeket, és Nyugat-Európa több államához hasonlóan mi is bevándorlóországgá válunk, ahol a bűncselekmények száma ugrásszerűen megnő, a nők ki vannak szolgáltatva a bántalmazásnak, az antiszemita incidensek mindennapossá válnak, ahol párhuzamos társadalmak épülnek ki, saját importált törvényeiket alkalmazva a befogadó országéval szemben, valamint ahol a keresztény kultúra szimbólumai állandó támadásnak vannak kitéve.

De létezik egy másik út is, amelyet Magyarország kormánya és a mögötte álló pártok képviselnek. Mi meg akarjuk tartani hazánkat szabad, független és magyar országnak! Hiszünk a nemzetállamokban, a határok védelmében, a hagyományos családi értékekben, abban, hogy elidegeníthetetlen jogunk eldönteni, hogy kivel kívánunk élni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. VÖLNER PÁL: - A Stop Soros törvénycsomag és az Alaptörvény módosításáról tartott 2018. május 30-i, múlt szerdai hétpárti egyeztetésen az ellenzék nem támogatta a kormány javaslatait, amelyek az ország biztonságát tartják elsődlegesnek. Ennek ellenére mindazon képviselők támogatására számítunk az Országgyűlésben, akiknek fontos az ország biztonsága! Mindemellett a Soros-birodalom szervezetei számtalanszor, mint ahogy most is, kinyilvánították nemtetszésüket a törvényjavaslattal összefüggésben, hiszen nem érdekük a migráció szervezésének megakadályozása, és ezáltal Magyarország védelme sem fontos számukra. A Soros-hálózat emblematikus szereplőivel az élen máris nagy erők mozdultak meg a törvénycsomag ellen, és ugyanazok a szervezetek tiltakoznak, amelyek valamilyen módon részt vesznek és érdekeltek az Európa felé irányuló migráció szervezésében.

- Képviselőtársaim! Számunkra továbbra is Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első! 

Bartha Szabó József
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Tovább tart az erőszak – ismét rendőrökre támadtak az ellenzéki tüntetők
    A Munka Törvénykönyvének módosítása ellen tüntettek csütörtök este Budapesten. A demonstráció több órán át békésen zajlott, de este a Budapesti Rendőr-főkapitányság már azt közölte: a tüntetők agresszívvé váltak, ködgyertyát dobtak a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak.
  • Szigorodhatnak a fegyelmi szabályok az Országgyűlésben
    Anarchiába hajló, eszetlen rendbontás történt szerdán az Országgyűlésben és a Parlament előtti téren – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Inforádió Aréna című műsorában csütörtök este. A házelnök úgy látja, a történtek felvetik annak igényét, hogy áttekintsék a parlamenti fegyelmi rendelkezéseket.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó