Kormány a vártán...
Zengzetes üzenetek űzték el a csendet.
2018. június 13. 12:35

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!  Szerényen stilizálva,  egy-egy alkalommal  a szolidabb zajokat, bejkiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” legutóbbi szónoklataikat.

 

 

Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát nyáron a diákjaink, és ezt hogyan támogatja a kormány?

JUHÁSZ HAJNALKA, (KDNP): - Államtitkár Úr! A nyári szünet hamarosan beköszönt, és jelentős számú diák fejezi be az iskolát, így kézenfekvő, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a diákok nyári munkavállalásának lehetőségeire. Az év közben tanuló diákok nyáron egyfelől némi jövedelmet szerezhetnek, másfelől munkatapasztalatra, a jól elvégzett munka révén pedig sikerélményre tehetnek szert. 2010 óta több mint 750 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, viszont egyes régiókban, szakmákban komoly munkaerőhiány alakult ki, amire jó megoldást kínálhat a diákok foglalkoztatása. A munkaerőpiac tárt karokkal várja a fiatal munkaerőt, a naprakész tudást és gyakorlatot fiatalon elsajátító majdani munkavállalókat hajlandóak magasabb bérrel foglalkoztatni. Arra is tudunk számos példát, hogy a cégnél töltött nyári munkát követően a diák később állandó munkavállalóként is a cégnél helyezkedik el.

- A hagyományos munkavállaláshoz hasonlóan a diákok munkaviszony keretében történő munkavállalásának körülményeit is a munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés. A szerződésnek kötelező elemként tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört, továbbá rendelkezni lehet a munkavégzés helyéről, a napi munkaidőről, illetve a munkaviszony időtartamáról. Kiegészítésként jegyzem meg, hogy a nyári szünetben már a 15. életévüket betöltött nappali tagozatos diákok is vállalhatnak munkát. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a 15 és 18 év közötti diákok esetén a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a törvényes képviselő hozzájárulását is, ellenkező esetben a munkaszerződés érvénytelen.

- A diákok számos foglalkoztatási forma között választhatnak: hagyományos munkaszerződés keretében történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belüli alkalmi munka formájában történő foglalkoztatást és az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatást. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat:

- Mire figyeljenek oda a diákok a nyári munkavállalás során?

- Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát a diákjaink, és hogyan támogatja a kormány a diákok nyári munkavállalását? 

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Ön is sok dolgot elmondott a diákok foglalkoztatásával kapcsolatban, engedje meg, hogy én is néhány dologra fölhívjam a figyelmet. Az egyik fontos tudnivaló, hogy a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legföljebb 15 napra, évente pedig legföljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony.

- Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében az iskolaszövetkezet és a diák között tagsági megállapodás jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb a mindenkori kötelező minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál. A fiatal munkavállalókat munkavégzésük során speciális törvényi garanciák is védik korukra tekintettel. Így például éjszakai munkát nem végezhetnek, rendkívüli munka nem rendelhető el számukra. Napi munkaidejük maximum 8 óra lehet, legföljebb egyheti munkaidőkeretben történő munkavégzés rendelhető el, a pihenőidejük nem osztható be egyenlőtlenül. A felsorolt garanciáknak minden foglalkoztatási jogviszonyban érvényesülni kell.

- Hangsúlyozom: az egyenlő bánásmódnak, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a diákoknál is érvényesülni kell. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy akár teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképpen meg kell kapnia a minimálbért, ami a 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 ezer, a szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimumot kell biztosítani, ami bruttó 180 500 forint.

- A kormány célzottan támogatja a diákmunkát. A Pénzügyminisztérium 2018-ban meghirdette a nyári diákmunkaprogramot 3 milliárd forintos támogatási összeggel, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak munkalehetőséget. A programnak több új eleme is van, érdemes a Pénzügyminisztérium honlapján megismerkedni ezekkel a feltételekkel. Az idén rendelkezésre álló összegből mi arra számítunk, hogy ismét 25-30 ezer diák számára biztosíthatunk munkát a nyári időszakban. A program népszerűségét jelzi, hogy tavaly 27 ezer diák vett részt benne, sokan közülük kötelező szakmai gyakorlatukat is így teljesítették. A program a béreket támogatja, az önkormányzatok esetében 100 százalékos a támogatás, ami legfeljebb 2 és fél hónapra adható, június 18. és augusztus 31. között, maximum napi 6 órás időtartamra. Összege a minimálbér, illetve a már említett garantált bárminimum időarányos részének felel meg. Így szakképzettek esetében ez 135 375 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében pedig bruttó 103 500 forint.

- Az önkormányzatoknak és a vendéglátásban, illetve mezőgazdaságban tevékenykedő cégeknek a járási hivatalokhoz kell benyújtani a felmerülő munkaerőigényüket. A diákok az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál regisztrálhatják magukat. A kormány és természetesen a Pénzügyminisztérium nagyon bízik abban, hogy a diákok foglalkoztatása ezen a nyáron még hatékonyabb lesz, mint a tavalyi évben. Ennek érdekében hirdettük meg ezt a programot, és nagyon bízunk benne, hogy sikeres lesz, és a munkáltatók és a diákok is élni tudnak vele!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

JUHÁSZ HAJNALKA: - A megfelelően szabályozott diákmunka mindenki számára előnyös, ezért államtitkár úr válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A „szabadságharcos” magyar kormány a magyar emberek pénzén szolgálja orosz barátait?

 GYÖNGYÖSI MÁRTON,  (Jobbik): - Államtitkár Úr! Amikor a kormány néhány éve elegánsan lenyúlta a Jobbik keleti diplomáciai és gazdasági nyitásra vonatkozó ötleteit, bizakodva vártuk az első eredményeket. Tettük ezt azért, mert számunkra soha nem az volt a fontos, hogy ki valósítja meg elképzeléseinket, hanem az, hogy a magyar emberek jólétét szolgáljuk programunkkal és javaslatainkkal. Sajnos hamar kiderült, hogy a kormány értelmezésében a keleti nyitás leginkább a mérsékelt diktatúrák hatalomgyakorlási módszereinek és korrupciós rendszereinek átvételére való nyitottságot jelentette. Üdítő kivételt jelenthetett volna a 2016-ban a magyar Ganz által elnyert egyiptomi vonattender, amelynek keretében a nagy múltú vállalat - az Eximbank 280 milliárd forintos hitelének segítségével - 700 vasúti kocsit gyárthatott volna le, évekre munkát adva magyar emberek százainak. Ha van gazdaságdiplomáciai siker, ezt mindenképpen annak tekintettük volna.

- Jómagam egy ideig Egyiptomban éltem, így jól tudom, milyen népszerűségnek örvendenek a magyar termékek ebben az észak-afrikai országban, és tudom, milyen értéke van a jó hírnévnek a világ azon táján. Nem csoda, hogy az egyiptomi fél egyértelműen a magyar pályázót preferálta. Noha tudjuk, hogy a kormány előszeretettel hivatkozik magyar sikerként a hazai telephellyel rendelkező külföldi vállalatok eredményeire, ezúttal egy valóban magyar vállalat kapott volna kiemelkedő lehetőséget. Éppen ezért tartom egészen hihetetlennek azt, hogy a kormány a fejlesztéshez hitelt nyújtó, állami tulajdonú Eximbankon keresztül a Ganz pályázatát megtorpedózta, és a támogatást egy orosz vállalat kezére játszotta át. Jelenleg tehát egy nagy múltú, 357 embert foglalkoztató magyar cég, amely közel száz éve van jelen Egyiptomban, nyereség helyett 475 millió forintos veszteséget termelt, miközben a magyar adófizetők pénzén működő Eximbank az orosz Transzvagonmas vállalatot támogatja, amely a Dunakeszi Járműjavítóban való részesedés vásárlásával játszhatja ki azt a feltételt, hogy a kiszállított áru magyar legyen. A magyar embereknek ismét csak az összeszerelő feladatok jutnak, valamint a kockázat, amelyet az Eximbankon keresztül most ők állnak. Államtitkár Úr!

- Mi áll annak hátterében, hogy a magát szabadságharcosnak láttató kormány, cserben hagyva egy magyar vállalatot és dolgozóit, egy ekkora üzletet orosz kézre játszott át?

- Hogyan értékeli annak egyre erősödő gyanúját, hogy a magyar kormányt külső országok zsarolják?

- Nem érzi úgy, hogy egy magyar állami vállalat segítségével tönkretenni egy megnyert üzletet és a magyar emberek zsebéből kivenni a pénzt a hazaárulás minősített kategóriája?

- Várható-e a jövőben is, hogy a magyar kormány a magyar vállalatokkal szemben külföldi érdekeket fog kiszolgálni? 

***

MAGYAR LEVENTE,  (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a Jobbik most sem cáfolta meg azt a feltételezésünket, hogy a párt helyzete, reménytelenségének mértéke egyenesen arányos a retorikájának az élességével, durvaságával. Hazaárulással vádolni ebben az esetben a magyar államot, a magyar kormányzatot, azt gondolom, ékes bizonyítéka ennek a feltételezésünknek!

- Képviselő Úr! Kezdjük az elején! Keleti nyitás. Én nem leszek attól boldogabb és a kormány sem fogja magát erősebbnek érezni magát attól, ha megcáfoljuk azt az illúziót, hogy a keleti nyitás a Jobbik ötlete lett volna, és tőlük vettük volna át. A keleti nyitás több mint hat évvel ezelőtt indult, kifejezetten sikeres külgazdasági, külpolitikai orientációja a magyar kormányzatnak. Sorolhatnám azokat a számokat, azokat a külgazdasági és politikai sikereket, amelyek alátámasztják a létjogosultságát, alátámasztják, hogy volt értelme elindítani. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt meg például a Kínából vagy Japánból Magyarországra érkező, kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselő működőtőke-beruházások aránya. De beszélhetnék azokról a kisebb országokról is, amelyek irányába a magyar külgazdaság jelentősen, nagyságrenddel tudta növelni az elmúlt években az exportját.

- Képviselő Úr! Rátérve a kérdésének az érdemére: valóban van formálódóban immár évek óta egy nagyon komoly üzlet, amely arról szól, hogy az egyiptomi vasúti részvénytársaság több száz, jelen esetben már 1400-as nagyságrendről beszélünk, új vasúti kocsit rendelne magának. Az valóban helytálló, hogy Egyiptomban kifejezetten jó neve van a magyar gépgyártásnak és azon belül a magyar vasúti szakértelemnek. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Egyiptomban a mai napig a gyorsvonatot „madzsar”-nak hívják, - nem szorul tágabb magyarázatra ez a tétel.

- Képviselő Úr! Maradjunk annyiban, hogy félretájékoztatták a képviselő urat, amikor arról tájékoztatták, hogy ez az ügylet veszélyben volna, hogy bárki is, nemhogy a magyar állam, lenyúlta volna ennek az ügyletnek a perspektíváját a Ganztól. És akkor is félretájékoztatták, amikor ennek az ügyletnek a léptékéről volt szó, hiszen az most már nagyságrenddel nagyobb, mint kezdetben tűnt. Eleinte 700 vasúti kocsi szállításáról beszélgettünk az egyiptomiakkal. Valóban, a Ganz Danubius egykor szebb napokat látott nagy magyar ipari konglomerátum egyik utolsó zászlóshajócskája, a Ganz szállította volna ezeket a vasúti kocsikat. Itt jegyezném meg: a valaha szebb napokat látott vállalat gyártotta az éppen száz éve elsüllyesztett Szent István csatahajót is több mint száz évvel ezelőtt Fiumében. Tehát innen indult ez a vállalat, aztán a rendszerváltás után a magyar ipar lejtmenetének egyik szomorú példáját produkálta.

- Mindenesetre ez a vállalat 700 vasúti kocsit szállított volna Egyiptomba, amely ügylet azonban a képviselő úr állításával szemben soha nem volt bebiztosítva, nagyon komoly konkurenciával kellett küzdeni, orosz, kínai konkurenciával. Nem kell összehasonlítani az orosz és kínai iparvállalatok méretét ezzel a kis magyar céggel. Ez az ügylet nem lett volna kivitelezhető anélkül, hogy valamelyik nagyobb vetélytárssal ne álljunk össze. Az oroszokra esett a választás, és ennek eredményeképpen, immár 1400 vasúti kocsi leszállításáról tárgyalunk az egyiptomiakkal. Ezek döntő részt Magyarországon készülnének, döntő részt magyar munkahelyeket hoznának létre, döntő részt a magyar ipari hagyományokat gazdagítanák, és a magyar ipart fejlesztenék.

- Képviselő Úr! Közel vagyunk a megállapodáshoz, legalábbis közelebb, mint valaha, és büszkék leszünk erre a sikerre, ha létrejön, mert a magyar ipar hírnevét fogja öregbíteni!  (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

GYÖNGYÖSI MÁRTON: - Államtitkár Úr! Ezt az interpellációt két héttel ezelőtt leadtam. Ahhoz képest, hogy két hetük volt gondolkodni azon, hogy mit válaszoljanak erre az igen sok konkrétummal teletűzdelt interpellációra, ahhoz képest az ön válasza igencsak gyenge volt. De az kiderült, hogy igen, a Ganz által aláírt szerződést sikerült átjátszani egy orosz vállalatnak, és az Eximbank hitele, amely a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott gyártásra szolgál átkerült orosz érdekekbe és orosz kézbe. Úgy gondolom, hogy ez a magyar nemzeti és gazdasági érdekek teljes elárulása, és ezért az önök minisztériumának és önöknek személyesen is felelni kell!  (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 115 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget, mit tesz a nők és férfiak közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében?

 DR. GURMAI ZITA,  (MSZP): - Államtitkár Úr! A nők és férfiak közötti egyenlőség az uniós jog egyik alapelve, beleértve a munka világát is. A nők és a férfiak közötti közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés gyakori többek között az alkalmazás, a munkakörülmények és az előmenetel tekintetében is, de jelentősebbek és tartósabbak a különbségek az azonos vagy azonos értékű munkáért járó bérek területén. Az európai tagállamok közösségében már a kezdetektől a jogi szabályozás szintjén is megjelent az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. A római szerződés írta először 1957-ben és a mai Unióról szóló szerződés is nagyon pontosan meghatározza ezt. Az Unió működéséről szóló szerződés megállapítja, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására, és küzd mindenfajta, nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Nemcsak az uniós jog, hanem számos nemzetközi egyezmény is kiemelten kezeli az egyenlőséget, többek között az 1967-ben elfogadott, nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, a CEDAW és annak fakultatív jegyzőkönyvei.

- A magyar Alaptörvény sajnálatos módon nem tartalmazza az „egyenlő munkáért egyenlő bér” követelményét, de a nők - mint hátrányos helyzetű társadalmi csoport - esélyegyenlőségének előmozdítását célként határozza meg. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény pedig kifejezetten a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés egyik formájaként határozza meg az azonos munka eltérő díjazását. Az egyenlőség előmozdításához a határozatba foglalt felméréseken túl az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a munkaügyi bíróságok és a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek tapasztalatain alapuló pozitív intézkedések is szükségesek.

- 2014. március 7-én az Európai Unió Bizottsága ajánlást adott ki a férfiak és nők egyenlő díjazás elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről. A szükséges intézkedésekre ajánlásokban megfogalmazott készletből maguk választanak a tagállamok, a cél közös: a bértranszparencia javítása. Államtitkár Úr!

- Miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget?

- Mit tesz a kormány a nők és férfiak közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében?

- Támogatja-e a kormány az általam benyújtott országgyűlési határozati javaslatot? 

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Írásban kicsit hosszúra sikerült az interpellációja, ezért segítek az Országgyűlésnek megérteni azt. Ön a mai napon, délelőtt 11 óra 19 perckor benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot az említett témáról. Szeretném önt tájékoztatni, hogy 2016. augusztus 15-én és 2016. november 7-én szó szerint ugyanezt a határozati javaslatot már képviselőtársai,Gúr Nándor és Korózs Lajos benyújtották az Országgyűlésnek.  (Bangóné Borbély Ildikó: Próbálkoznak, próbálkoznak!)

 - Képviselő Asszony!  Szeretném biztosítani arról, hogy a kormány elkötelezett a nők jogainak érvényesítése tekintetében, ám mindezt nem a nemeket elválasztó különbségek hangsúlyozásával teszi, hanem a közöttük lévő kiegyensúlyozott együttműködés feltételeinek megteremtésére és megerősítésére fókuszál. A kormány biztosítja a valódi esélyegyenlőséget, és mindent megtesz a nők és a férfiak közötti bérkülönbség csökkentése érdekében.

- A nemek között minden országban megfigyelhetők bérkülönbségek, ez nem sajátos magyar jelenség. Ha Magyarországon megvizsgáljuk a két nem bérei közötti eltérést, akkor megállapíthatjuk, hogy a 28 tagállam tekintetében Magyarországon  átlagnál kisebb mértékű ez az eltérés. Az Eurostat idevonatkozó jelentése alapján 2012-t követően hazánkban csökkentek a nemek közötti bérkülönbségek, s ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy a női foglalkoztatást képviselő ágazatokban, mint például a köznevelési, az egészségügyi és a szociális intézményekben dolgozóknál az utóbbi években jelentős béremelések valósultak meg.  (Arató Gergely: Ne viccelj már!) Szintén az Eurostat statisztikai jelentése alapján megállapítható, hogy a 28 tagállamban a női órakeresetek átlagosan 16,2 százalékkal maradnak el a férfiakétól, míg Magyarországon ez a szám 14 százalék. Rosszabbul áll hazánknál például Ausztria, Németország vagy az Egyesült Királyság, de az Európai Unión kívüli országok közül Norvégia és Izland is. Mindemellett szeretném hangsúlyozni: a nők foglalkoztatási helyzete komoly mértékben javult, a 2010-es kormányváltás óta a női foglalkoztatottak száma 280 ezerrel nőtt.

- Képviselő Asszony! A közszférában az illetményrendszerek semmilyen, nemek szerinti megkülönböztetést nem tartalmaznak, a versenyszférában az adott vállalkozás dönti el, hogy kit és mennyiért foglalkoztat. Elsősorban a szociális partnerek erőfeszítései vezethetnek az azonos végzettséggel, azonos beosztásban dolgozók indokolatlan bérkülönbségeinek megszüntetésére. Hangsúlyozom: a kormány e tekintetben is mindent megtesz, hogy csökkenjenek a bérkülönbségek.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. GURMAI ZITA: - Államtitkár Úr! Örülök, hogy vannak gondolatai a témával kapcsolatosan. Botrányos lenne, ha a balkezesek vagy a szemüvegesek is kevesebbet keresnének. Szerintem ez is botrány! Kétségtelen tény, hogy vannak tagállamok, ahogy ön is említette, amelyeknél Magyarország jobban áll. Azt gondolom, hogy a nők és a férfiak közötti bérkülönbség nem politikai vagy gazdasági kérdés, hanem civilizációs kérdés. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat bajait is részben ez a megkülönböztetés okozza. Azok a pályák nőiesedtek el leginkább, ahol sokkal kevesebbet keresnek, mit a férfiak. Nem tudom elfogadni a válaszát!  (Taps az MSZP soraiban.)

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 120 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Magyarország az első vagy a saját zsebük?

VARJU LÁSZLÓ,  (DK): - Államtitkár Úr! Novemberben jártak Budapesten az Európai Bizottság ellenőrei és a közbeszerzéseket vizsgáltak. Eredményét ismerjük: 34 eljárást vizsgáltak meg 1500 milliárd forint értékben, és a megállapítás eredményeként 150 milliárd forintra büntetik Magyarországot. Követelik vissza, mert önök ellopták ezt a pénzt, ezért a büntetés. Tudják, ez olyan, mint amikor a nagymama az unokája taníttatására pénzt ad az apukának, az pedig ellopja, eldorbézolja. Ne csodálkozzanak, ha a nagymama önöket megfeddi, és akár meg is bünteti.

- Államtitkár Úr! Mielőtt a jegyzetébe felírná, hogy az elmúlt nyolc évet felemlegesse, tisztelettel jelzem: 2015 és 2017 között folytatták le ezeket az eljárásokat. Önök ezzel a megoldással szennyes pénzt csináltak az Európai Unió pénzéből. Elvitték, ellopták, saját gazdálkodásukra fordították a magyaroknak küldött európai uniós pénzt. Brüsszeleztek, miközben a saját zsebüket tömték a Brüsszelből érkezett pénzzel. Önök fordították helikopterre, de most, hogy vissza kell fizetni, nem önöknek kell a helikoptereket eladni, hanem a magyar adófizetők pénzéből kell majd mindezt megtenni.

- Államtitkár Úr! A magyar közbeszerzési rendszer a korrupció miatt éppen hogy csak működőképes. Ez nem nemzeti, nem keresztény, ez egyszerű korrupció, amit csinálnak. Magyarország módszeres kifosztásával egyenlő, ami történik! Ha kifizetik ezt a büntetést, nem önöknek kell majd ezt visszafizetni, hanem a magyarok teszik ezt meg.

- Államtitkár úr és a minisztere is értesülhetett arról, hogy a Demokratikus Koalíció levélben fordult az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács vezetőihez. Képzelje: nem azt kértük, hogy ezt a pénzt tiltsák el és a magyarok ne kapják meg, hanem azt, hogy az ilyen korrupt rendszert és elhibázott közbeszerzési rendszert működtető kormánytól vegyék el, és az Európai Unió közvetlenül fordítsa a figyelmét arra, és ők osszák el. Nem azt szeretnénk, hogy a magyaroktól vegyék el, hanem önöktől, akik ezt ellopnák, ellopják!  Én azt gondolom, hogy önöknek választ kell adni arra:

- Mit fognak tenni a jövőben?

- Miért a magyarokkal fizettetik vissza ezt a pénzt, a büntetést?

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS,  (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Megszoktuk, hogy egyes európai politikusok folyamatosan áskálódnak Magyarország ellen. Teszik ezt többek közt azért, mert Magyarország kormánya olyan erős legitimitással rendelkezik, amelyet ők a maguk számára álmodni sem mernek. Azt sem veszik jó néven, ha valaki - bár most már, hála Istennek, nem vagyunk ezzel egyedül - meg akarja akadályozni önsorsrontó tervüket a migráció kapcsán, mert saját erőforrásaira akar támaszkodni, nem pedig külföldről importál embert, kultúrát, káoszt. Sajnos, ahhoz is hozzá kellett szoknunk, hogy ezek a tervek hazai támogatókkal is rendelkeznek. Méltatlan, hogy a Magyar Országgyűlésben egy olyan párttal kell vitatkoznunk, amelynek európai parlamenti képviselője munkáját évek óta az vezérli, hogy hazánk tekintélyét aláássa, és Magyarországot folyamatosan feljelentse a brüsszeli bürokratáknál. Az pedig egyenesen szánalmas, hogy önöknek mindeközben az európai uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatos alapvető fogalmakról is zavaros vagy szándékosan zavart keltő fogalmaik vannak. Az interpellációjából ugyanis kitűnik, képviselő úr, hogy nem tud vagy nem akar különbséget tenni a közbeszerzési és a pályázati eljárás között.

- De tegyük ezt most nagyvonalúan félre! Amint ön is tudja, a közbeszerzési audit célja az volt, hogy ellenőrizze az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését. Jelentéstervezetéhez - ismétlem: tervezetéhez -, amely egyelőre nem nyilvános, Magyarország észrevételeket adhat, és ezt meg is fogjuk tenni a megfelelő időben. A megismert tervezet alapján azonban már most is elmondható: politikailag motivált anyag készült, amelynek elsődleges célja Magyarország ismételt célkeresztbe állítása. Ezen nem csodálkozunk, hiszen a bevándorláspárti politikusok és szervezetek évek óta fenyegetőznek a Magyarországnak járó fejlesztési források megvonásával! Mi ezt nem fogjuk hagyni, még akkor sem, ha önök örülnének neki, mert Magyarországnak, a magyar embereknek ezek a források járnak!

- Képviselő Úr! A nemrég véget ért választási kampány is jól mutatja, hogy a demokratikusnak nevezett koalíció hányadán áll a nemzeti összetartozás és az értékek védelme terén. A DK romboló, kirekesztő és a magyar embereket egymás ellen fordítani vágyó politikájából köszönjük szépen, nem kérünk! Ez a választók világos döntése! A 2018-as országgyűlési választás eredménye vitathatatlan és elsöprő volt. A magyar emberek újra azt akarják, hogy Magyarország magyar maradjon, és ne idegen érdekek játszóterévé váljon. Ezért nem támogatjuk az önök javaslatát sem. Nem szeretnénk, hogy mások mondják meg, milyen fejlesztésekre van szüksége hazánknak. Aki szereti a hazáját, az ilyet nem is javasol, az ilyet nem csinál.

- Képviselő Úr! Magyarországot érintő kérdésekben szeretnénk mi, magyar állampolgárok döntéseket hozni! A kormány azon dolgozik, hogy a Magyarországnak járó európai uniós fejlesztési forrásokat most és a jövőben is megvédje és azokat Magyarország fejlesztésére használja, mert nekünk Magyarország az első!.  (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból. Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

VARJU LÁSZLÓ:  - Államtitkár Úr! Azok után, hogy nyilvánvaló, hogy önök inkább kisöprő munkát folytatnak az állami költségvetésből, szennyes pénzt csinálnak az Európai Unió pénzéből, ezért ez a válasz, amit ön mondott, elfogadhatatlan. A Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket a magyar emberekhez kell eljuttatni, és az általunk tett javaslat éppen ezt szolgálja. Megakadályozza azt, hogy önök ellopják, elhelikopterezzék, eldorbézolják, és a saját haverjaiknak juttassák. Önök pontosan tudják, hogy a milliárdos kormánypárti politikusok és oligarchák azok, akik ezt végzik, éppen ezért ez ellen tiltakozni kell! A Demokratikus Koalíció továbbra is Magyarország érdekeit fogja képviselni, akárhogy ragaszkodik is a Fidesz a saját zsebéhez!  (Taps a DK soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 117 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Mikor kérdezik meg a helyi embereket a bodai atomtemetőről?

 DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): - Pécsi illetőségű képviselőként egy olyan ügyről szeretnék beszélni, ami a pécsieket és a környéken élőket nagyon erőteljesen foglalkoztatja és meghatározza a jövőjüket. Köztudomású, hogy Pécs nyugati határától néhány kilométerre hosszú évek óta tervezik a nagy aktivitású nukleárishulladék-tározó, mondjuk így, atomtemető létesítését.

- Államtitkár Úr! Három évvel ezelőtt Orbán Viktor azt ígérte a pécsieknek és a környéken élőknek, hogy az ő megkérdezésük, az ő döntésük nélkül egy ilyen létesítmény nem fog megvalósulni. Most ehhez képest, a miniszterelnök úr szavait követően benyújtottunk egy törvénytervezetet, ami arról szólt volna, hogy meghatározott távolságon belül egy ilyen létesítmény kialakításakor kötelező jelleggel figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok véleményét, magyarul: az érintett testületeknek vétójoguk lenne. Ezt a törvényjavaslatunkat a miniszterelnök úr ígérete ellenére a kormánypárti többség gyakorlatilag érdemi vita nélkül lesöpörte az asztalról. Ezt követően annyit sikerült csak elérni, hogy néminemű tájékoztatásnak legalább a csírája elindult ennek a kérdésnek kapcsán, miközben milliárdokat költöttek el erre a projektre. És tudjuk azt, hogy egy ilyen beruházás esetében éppen a pénz és az idő a két legszűkösebb erőforrás. Mindezek fényében a kérdéseim:

- Tartja-e magát a kormányzat miniszterelnök elnök úrnak 2015-ben a pécsiek előtt személyesen tett ígéretéhez, és tartják-e ahhoz magukat, hogy egy ilyen beruházás nem valósulhat meg a pécsiek megkérdezése nélkül?

- Ha ehhez tartják magukat, tehát miniszterelnök urat nem hazudtolják meg, akkor ki vállalja a felelősséget az azóta kutatásokra elköltött milliárdok felhasználásáért?

- Mikor szánják rá magukat, hogy utasítsák az illetékeseket arra, hogy vizsgálják meg a lehetséges kutatási területeket társadalmi és gazdasági szempontból is? Magyarul: vizsgálják meg az emberek szempontjából, hogy az országban e nagy aktivitású hulladék tárolója számára rendelkezésre álló helyszínek közül, ilyen szempontokat is mérlegelve, melyik a legalkalmasabb helyszín?

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Történik az eljárás, zajlik a folyamat, hiszen az atomenergiáról szóló törvény rendelkezései alapján a vonatkozó európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban az Országgyűlés határozatával elfogadta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját. Rögzíti, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését Magyarországon egy stabil mélységi, geológiai formációban kialakított tárolóban kell megoldani.

- A kormány a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti programról szóló kormányhatározattal elfogadta a nemzeti politika céljainak megvalósulásáról szóló nemzeti programot, amely foglalkozik a mélységi, geológiai tároló telephelye kiválasztásának előzményeivel. Ennek keretében ismerteti a 2000-es évek elején elvégzett formációminősítő kutatást, amelynek eredményeként a telephely kiválasztására irányuló földtani kutatás - hangsúlyozom: kutatás - jelenleg a Nyugat-Mecsekben folyik. A 87,5 négyzetkilométeres területen zajló kutatásnak az a célja, hogy több szempontot figyelembe véve meghatározható legyen az a legkisebb térrész vagy térrészek, amelyekre a részletesebb vizsgálatokat kell fókuszálni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy mélységi geológiai tároló telephely kiválasztási, majd igazolási folyamata több évtizedre nyúló kutatást igényel, amelynek Magyarország még az elején jár. Amennyiben az elvégzett kutatások nagymértékben alátámasztják, hogy a bodai helyszín alkalmas lehet a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére, az Országgyűlés majdani, előzetes elvi jóváhagyását követően egy föld alatti laboratórium létesítésére lesz szükség, és az ott folytatott vizsgálatoknak kell a helyszín alkalmasságát véglegesen megállapítani.

- Képviselő Úr! A radioaktív hulladékot kezelő kft. az atomtörvényben előírt tájékoztatási feladatának eleget tett. A radioaktív hulladékot kezelő kft. kommunikációs stratégiájában szerepel, hogy a helyiek véleményéről helyi közvélemény-kutatás formájában informálódjon a térségben. Emellett tájékoztató fórumot tart, amelyet minden év szeptemberében Bodán rendeznek meg a Nyugat-mecseki Társadalmi, Információs, Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulással közösen. A radioaktív hulladékot kezelő kft. Pécs városát nyilvános közmeghallgatás keretében, további civil szervezetek meghívására is tájékoztatta már a kutatási program aktuális állásáról.

- Képviselő Úr! Az atomtörvény alapelvként rögzíti, hogy az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van. Ezért egy mély geológiai tároló lehetséges telephelyének kiválasztására irányuló kutatásnál is a biztonság szempontja lesz az elsődleges, és nem a gazdasági szempont. A vonatkozó európai uniós szabályoknak megfelelően az atomtörvény előírja, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban felhalmozott vagyon, az alapkezelői feladatok finanszírozása és az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása kivételével, csak a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyagciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozására használható fel. Ennek figyelembevételével tisztelettel kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT: - Államtitkár úr nemzetközi kötelezettségekre, szerződésekre, tapasztalatokra hivatkozott, egy nagyon fontos ilyen irányú tapasztalatra viszont nem. Sok országban folytatódik ilyen kutatás nagy aktivitású hulladéktároló egységes helyszíne kialakítása kapcsán, és egyértelmű és a legfontosabb nemzetközi tapasztalat, hogy egy ilyen helyszínt kijelölni lehetetlen az érintett lakosság tájékoztatása és hozzájárulása nélkül. Ezért beszélünk mi évek óta ezekről a kérdésekről, és remélem, hogy legalább Pécs fideszes képviselője, illetve a pécsi fideszes politikusok most figyelték ezt az államtitkári felszólalást; ők eddig ugyanis tagadták azt is, hogy bármiféle erre vonatkozó döntések születtek volna, holott felhívtuk többször a figyelmüket erre a bizonyos országgyűlési határozatra.

- Tehát ismétlem: az teljesen egyértelmű és az egyik legfontosabb nemzetközi tapasztalat, hogy az érintett lakosság beleegyezése nélkül ilyen beruházást megvalósítani nem lehet! Ezért is tartottuk nagyon fontosnak, hogy Pécsen a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy nem is fog megvalósulni a pécsiek megkérdezése nélkül ez a beruházás. Én az államtitkár úr válaszából azt szűrtem le, hogy becsapta a Fidesz és a kormány a pécsieket! Becsapta, hiszen eszük ágában sincs megkérdezni az ott élők véleményét!  (Taps az LMP soraiban.)

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Mit tesz a kormány a gyengülő forint és dráguló üzemanyagok ügyében?

BURÁNY SÁNDOR,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A gázolaj átlagára 410 forintra nőtt május 30-tól, és a benzin átlagára is megközelíti a 400 forintot. A dráguló üzemanyag hatása begyűrűzik más termékek árába is, érezteti hatását a mindennapokban. Az élelmiszerek inflációja már most is jelentős. Ha a legfrissebb adatokat nézzük, a tojás 20,5, a száraztészta több mint 12 százalékkal, a vaj, vajkrém közel 12 százalékkal, a tejtermékek közel 8 százalékkal, a liszt pedig 7 százalékkal drágult. Minden afelé mutat, hogy a drágulás csak nőni fog. Mindezt súlyosbítja a forint gyengélkedése, úgy tűnik, lassan hozzá kell szoknunk a dermesztően gyenge 320 forintos szintekhez. Ennek pénztárcát apasztó hatását első körben a külföldre induló nyaralók érzékelik, de második körben az infláción keresztül valamennyien érzékelni fogjuk.

- Szeretném emlékeztetni az államtitkár urat, hogy kormányra lépésük óta egyáltalán nem emelik a szociális ellátásokat, így például a családi pótlékot sem. Nem elfogadható válasz erre, hogy van családi kedvezmény. (Balla György: Miért? Miért nem?) Ugyanis azok a gyermekek is megérdemlik a törődést, a gondoskodást, akiknek a szüleik olyan élethelyzetben vannak, hogy nem tudják kihasználni a családi kedvezményt. (Németh Szilárd István: Mindenkinek jár!)

- Államtitkár Úr!  2010 óta nem emelték a családi pótlékot, nem emelték a gyest, nem emelték a nyugdíjminimumot! A közszférában ráadásul mintegy 200 ezer dolgozó még mindig a válság idején befagyasztott bértábla szerint kapja a fizetését. Mintha csak nem is létezne infláció; jóllehet ez az infláció nagyon is létezik, és különösképpen az élelmiszereket érinti. Mindezek miatt kérdezem:

- Mit kíván tenni a kormány a gyengülő forint és dráguló üzemanyagok ügyében?

- Tervezi-e kárpótolni mindazokat, akiknek az ellátása, illetve a bére reálértéken egyre kevesebbet és kevesebbet ér?

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Nézem az MSZP padsorait, de nem ott van… (Vadai Ágnes: Ez itt a DK!)  Húsz éve mindig az MSZP padsoraiban ült… (Vadai Ágnes jobbra mutatva: Az MSZP ott ült az előző…) Választás előtt én úgy olvastam, hogy az MSZP jelöltje volt  (Közbeszólás a DK soraiból: Ettől olcsóbb lesz a tej?), most meg nem találom az MSZP padsoraiban.

- Szeretném elmondani a képviselő úrnak: azok számok, amelyeket felsorakoztatott az üzemanyagárakra már nem igazak,  mert az üzemanyagárak csökkennek, és mindkétféle üzemanyag már 400 forint alatt van. Azt is szeretném önnek elmondani, hogy az, hogy a forint árfolyama esetleg most gyengül vagy az üzemanyag ára kissé emelkedik, ez nem biztos, hogy kihat azokra a társadalmi csoportokra, amelyeket ön az interpellációjában megcélzott. Ha megengedi, én ezekre reagálnék.

- Az első: a kereskedelmi gázolajat visszaigénylők. Erre azt szeretném elmondani, hogy ezen vállalkozók száma nő, a visszaigénylendő összeg növekszik, már most 10 milliárd forint fölötti.

- Aztán próbálta megvédeni a fuvarozó vállalkozókat. A fuvarozó vállalkozók száma - akik a gázolaj áfáját a vállalkozásuk miatt visszaigénylik - nő, és egyébként az üzemanyagnak az elfogyasztott mennyisége pedig az áremelkedés ellenére az első negyedévben is jelentősen növekedett, tehát a fogyasztás tekintetében a fuvarozó vállalkozásokra nincs hatással az áremelkedés.

- Aztán azt mondta, hogy akik nem dolgoznak és csak családi pótlékot kapnak, majd elbagatellizálta a családi adókedvezmény mértékét. Szeretném önnek mondani, hogy ezt nem lehet elbagatellizálni, azért nem lehet, mert családi adókedvezményt Magyarországon 2016-ban 1 millió 44 ezer család vett igénybe; míg az önök idején, 2010-ben ez a szám 106 ezer volt. 2018-ban már 316 milliárd forintot tesz ki a családi adókedvezmény mértéke, az önök idején, 2010-ben ez 12,6 milliárd forint volt. És azok a családok, akikről beszél, hogy csak családi pótlékot tudnak igénybe venni, az össz igénybevevőknek az 5 százaléka, ez körülbelül 50 ezer család, ami nagyon jelentős. Szeretném önnek elmondani, hogy ezek a családok viszont más úton jutnak állami támogatáshoz, szociális támogatáshoz, lásd ingyen étkezés vagy ingyen tankönyv. Azt gondolom, hogy ezek a családok sem maradnak ki a juttatásokból. A gyesen lévők: míg az önök idején a gyesen lévők száma csökkent, 2010 óta növekszik, most 164 ezer.

- Próbálta megvédeni a nyugdíjasokat: a nyugdíjasok köszönik, ebből nem kérnek. Azért nem kérnek, mert a Fidesz-kormány idején a nyugdíjaknak a reálértéke növekedett, mint ahogy azt a kormány megígérte, vagy legalábbis a kormány megvédte a nyugdíjasokat az inflációtól.

- Ön hatodikként vagy hetedikként a közszférában dolgozókat is próbálta megvédeni a tehertől. Ők is köszönik, nem kérnek ebből, hiszen jelentős volt az életpálya bevezetése, és az jelentős hatással volt a közszférában dolgozók életszínvonalára. Igaz, még nem mindenhol fejeződött be az életpálya, de ebben a ciklusban azok az emberek, a közszférában dolgozók is meg fogják kapni az életpálya-juttatást, mint mások.

- Végül, nagyon érdekes, de ön a külföldre irányuló nyaralókat is óvta az inflációtól. Hát, ha valakik ezt öntől nem kérik, azok biztosan a külföldre menő  nyaralók. Úgyhogy én azt gondolom, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy megvédje ezeket az embereket.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

BURÁNY SÁNDOR: - Elnök úr, ehhez a válaszhoz azért humorérzék is kell, megvallom őszintén. Az államtitkár úr egy csomó dologról beszélt, amit nem kérdeztem, és szinte semmit nem mondott arról, amit kérdeztem. Ez elég sajátos magatartás, különösen annak fényében, hogy az önök minisztériumaiban a választások előtt több milliárd forintot szórtak szét jutalmakra, az önök közvetlen kollégáira. Azokat a köztisztviselőket megbecsülték, azok külföldi nyaralásáról gondoskodtak. Arról a 200 ezer közszolgáról viszont, akik például az önkormányzatoknál dolgoznak, és 2010 óta nem kaptak fizetésemelést, egyáltalán nem kívánnak gondoskodni!

- Államtitkár úr, ez a válasz egyszerűen minősíthetetlen!  (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 117 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Kimagasló GDP adat: minek köszönhető a magyar gazdaság jó teljesítménye?

BÁNKI ERIK,  (Fidesz): - Államtitkár Úr! A KSH június 5-ei tájékoztatója szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2018 első negyedévében 4,4 százalékkal, a szezonális és a naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatai szerint pedig 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Zaj. - Az elnök csenget.) Minden óvatoskodó előrejelzés ellenére a tavalyi évben a gazdasági növekedés meghaladta a sokáig elérhetetlennek gondolt 4 százalékot, sőt a végleges szám 4,2 százalék lett.

- Ugyanakkor most is vannak kételkedő és hitetlenkedő baloldali sztárközgazdászok, londoni elemzők, akik szerint a régióban a lemaradásunk folytatódik, a mostani növekedés csak az uniós forrásoknak köszönhető, ami hosszú távon persze természetesen nem fenntartható. Sajnos elfelejtik hozzátenni, hogy a lemaradást éppen a 8 éves MSZP-SZDSZ-kormány idején sikerült begyűjtenünk, közvetlenül az uniós csatlakozásunkat megelőző, illetve az azt követő időszakban. Emlékezzünk vissza: amikor 2009-ben Lengyelország gazdasági növekedése meghaladta az 1 százalékot, a magyar gazdaság közel 7 százalékkal csökkent. Arról nem is beszélve, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben az ország eladósodott, az IMF és az Európai Unió is hitellel avatkozott be; a gazdasági mutatók mindegyike megközelítette a csődöt jelentő kritikus szintet. Jelenleg viszont szerencsére már ott tartunk, hogy az államadósság csökkenése mellett nő a foglalkoztatottság; rekordszintre csökkent a munkanélküliség; az ország finanszírozási képessége összehasonlíthatatlanul javult; a gazdasági szereplők várakozásai pedig minden eddiginél pozitívabbak.

- Képviselőtársaim! Úgy vélem, az a gazdasági növekedés jó, ami nem borítja fel a pénzügyi egyensúlyt. Ezzel kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy évtizedeken keresztül sulykolta a baloldal, illetve a liberálisok is, hogy egyszerre nem lehet növekedést elérni és egyensúlyban tartani az államháztartást. Mi bebizonyítottuk azt, hogy az egyensúly és a növekedés tud együtt, tud párhuzamosan működni, melynek köszönhetően olyan sikereket értünk el az elmúlt 8 évben, amelyek közép-európai, sőt európai szinten is kiemelkedőek. Meglátásom szerint optimisták lehetünk a jövőt illetően is, hiszen a növekedés hajtóereje nemcsak az egyre növekedő exportkereslet, hanem a hazai gazdaság, a belső motorok fűtőképessége, illetve a belső kereslet növekedése. Mindezek fényében kérdezem államtitkár urat:

- Ön hogy látja, minek köszönhető a magyar gazdaság jó teljesítménye?

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Uniót tekintve is kiemelkedő, hiszen míg az európai uniós átlag 2,4 százalék volt, addig a magyar gazdaság az első negyedévben 4,4 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag kétszer gyorsabban bővül a magyar gazdaság, mint az európai uniós átlag.

- Az elmúlt évek eredményei visszaigazolják a magyar kormány gazdaságpolitikáját, azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek egyértelműen arra törekedtek, hogy tartós növekedési pályára tudjon állni. Ezek közül kiemelkedik a 2016 novemberében megkötött 6 éves bérmegállapodás, amely jelentősen hozzájárult a bérek lendületes növekedéséhez és a versenyképességünk javításához.

- Nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság kiszámítható legyen a bérek növekedése terén, kiszámítható legyen a közterhek csökkentése terén is. Az előbb említett bérmegállapodás eredményeként már 2017-ben jelentős jövedelemkiáramlás történt. Ez a jövedelemkiáramlás egyrészt a dolgozók megbecsülését jelentette, másrészt pedig a fogyasztásra is jelentős hatással volt, hiszen 2018 első negyedévében mintegy 6 százalékkal növekedett például a fogyasztás. Bővülése pedig azért fontos, mert ha egy ország többet fogyaszt, nyilván több terméket kell megtermelni, előállítani, és ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz a gazdasági növekedésünk. A gazdasági növekedés kapcsán mindenkinek jó, ha minél nagyobb arányban tud nőni a gazdaság teljesítménye. Az jó az államháztartásnak, mert növekednek az adóbevételek; jó a vállalkozónak, a vállalkozásnak, mert több forrás termelődik meg, és különösen adócsökkentéssel és köztehercsökkentéssel több marad bérfejlesztésre, illetve beruházásokra; és jó a munkavállalónak is, hiszen ezáltal magasabb jövedelmet tudnak elérni, amivel növekszik az életszínvonaluk.

- De nem csak ez szükséges ehhez, hogy egy gazdaság jól teljesítsen. Szükséges, hogy egy olyan befektetői környezetet tudjon egy állam, egy kormány megteremteni, ahol érdemes befektetni, ahol megtalálja számítását akár a magyar kisvállalkozó, középvállalkozó, akár a külföldről Magyarországra térő befektető.

- Fontos, hogy csökkenjenek az adók, például a társasági adó mértékének európai uniós szinten is a legalacsonyabb mértéke van Magyarországon, 9 százalék. Fontos, hogy csökkenjen az élőmunkateher. 2016-ról erre az évre 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, és kiszámítható módon a következő években még további 2-2 százalékkal fog csökkenni. 2022-re szeretnénk elérni, hogy a 27 százalékból mindössze 11,5 százalékos adó legyen.

- Képviselő Úr! A kormány felelősen gondolkodik, munkáját az elmúlt évek eredményei visszaigazolták. Jó úton haladunk, és ezt kívánjuk tovább folytatni! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

BÁNKI ERIK: - Államtitkár Úr! Egy távol-keleti mondás szerint aki gyorsan akar utazni, az egyedül megy, de aki messzire akar jutni, az jó társasággal indul útnak. Azt gondolom, amit az államtitkár úr is említett, az a 6 éves bérmegállapodás, amit a kormány az ágazati szereplőkkel, a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyedülálló módon tudott megkötni, olyan kiszámítható viszonyokat teremtett a béremelés tekintetében és a foglalkoztatást terhelő adóterhek és a járulékterhek csökkentése tekintetében, amely a munkavállalóknak is jelentős előnyöket hordoz. Ennek köszönhető az az intenzív béremelkedés az elmúlt évben, ami meghaladta a nettó 12 százalékot, amelynek következtében mára 320 ezer forintra nőtt az átlagfizetés Magyarországon, és várhatóan a következő 4 évben is hasonló ütemben fog növekedni.

- Úgyhogy nagyon örülök annak, hogy a kormány elszánt a tekintetben, hogy a gazdasági növekedést tovább kívánja serkenteni. Bízunk benne, hogy valamennyi magyar állampolgár számára ez ugyanolyan kiszámítható növekedési pályát hoz a jövőben, mint amit láttunk az elmúlt években is. Válaszát természetesen elfogadom.  (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból: Óh!)

Bartha Szabó József
megmondó
Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
  • Az ellenzék mélységes kútjai
    Ehhez elég volt a török államfő látogatása és máris kiderült, hogy milyen fantasztikus rejtett szellemi tartalék van a magyar ellenzékben.
  • Kilépett a parlamentből… vagyis…
    Noha a Flaszterparaszt szellemi variabútorzata meglehetősen szerény: egy Lenin-képből és egy szalmazsákból áll, ezt variálja.
  • Szónok a térről
    A mai magyar baloldali ellenzéket meg a klasszikus retorikai alapfogalmakat és művelőiket persze nem illő összevegyíteni.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI