Nem csak az arany fénylik Verespatakon
Románia UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu az elmúlt héten tájékoztatta a román sajtót arról, hogy a román külügyminisztérium – a bukaresti kulturális szaktárca kérésére – leállította azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségek listájára. Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a hirado.hu megkeresésére azt mondta: az évek óta húzódó verespataki bányaügynek jelentős világpolitikai összefüggései vannak.
2018. június 13. 11:59

A román kormány leállította azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna a UNESCO védett kulturális örökségek listájára – tájékoztatta a romániai sajtót a múlt héten az ország UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu. A procedúrát a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Suteu kezdeményezte még 2016 januárjában; Suteu a kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot. Verespatak védett kulturális örökségi listára való felkerülését június végén kellett volna tárgyalnia az UNESCO Világörökség Bizottságának.

Cioroianu szerint a jelenlegi bukaresti kormány nem ért egyet a felterjesztéssel mindaddig, amíg folyamatban van a román állam és a Verespatakon aranybányát nyitni akaró kanadai Gold Corporation közötti kártérítési per, amelyben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. A döntés körülményeiről, előzményeiről és hátteréről a hirado.hu a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Románia-szakértőjét, vezető elemzőjét, Barabás T. Jánost kérdezte.

Hatalmas ellentétek és érdekütközések Romániában

Az elemző szerint a román kormány lépése várható volt, mert a hatalmon lévő balliberális koalíció (PSD, ALDE pártok) már hosszú évek óta a bányanyitás mellett érvel, a titkosszolgálatok által befolyásolt államfői hivatal és a fő ellenzéki nemzeti liberális (PNL) párt viszont tiltaná a környezetpusztító kitermelést.

A fő kormányerő, a szocialista PSD teret akar nyerni az eddig többnyire ellenzéki Erdélyben, és ottani pártklientúrája követelésére is megnyitná a bányát, amely a Nyugati-Kárpátok egy kistérségének boldogulását szolgálhatná.

A másik tábor a polgári titkosszolgálat (SRI) és sajtójának vezetésével nehezményezi, hogy a bányászat profitjának 20-25 százaléka maradna csupán az országban, és hogy nincs feltárva a valós helyzet, valamint a kitermelés romboló hatása sem tisztázott.

Tény, hogy hivatalosan arany- és ezüstkészletek vannak a hegyekben, de szakértők tudni vélik, hogy a mostani információs gazdaságnak létszükséges ritkafémekből – germánium, arzén, titán, molibdén, vanádium, nikkel, króm, kobalt, gallium, tellúr – is jelentős mennyiség van jelen – európai stratégiai fontosságúvá téve a kitermelést – fűzi hozzá Barabás T. János.

Hiszen éppen ezek között található az egyik legkeresettebb ásványi anyag, a Földön rendkívül ritka tellúr – ami ritkább a platinánál is – viszont a napelemek, akkumulátorok, elektronikai félvezetők alkotóeleme. Akinek tellúrbányája van, az jelentős előnnyel indul a világhatalmi játszmákban.

Nemzetközi spekulánsok háborúja Verespatakért

Az UNESCO-védelemről való lemondás tényleges oka, hogy még mindig folyik a huza-vona a háttérben a bányászatról letiltott kanadai Gabriel Resources vállalattal. Ez utóbbi cég a az izraeli–kanadai állampolgár Beny Steinmetz üzletember többségi tulajdonában áll. Steinmetz anyacégét, a kanadai BSGR-t az FBI vizsgálta 2008-ban többek között azért, mert az afrikai Guineai Köztársaságban a vádak szerint vesztegetéssel jutott hozzá az itt lévő, a világ egyik legnagyobb vasérckészletéhez.

A nemzetközi sajtóból kiderül, hogy Steinmetz cége, a BSGR viszont Soros Györgyöt perelte be 2017-ben egy New York-i bíróságon, mert alapítványai Steinmetz „vállalatait rágalmazták a nyilvánosságban”. Sierra Leone Köztársaságban Steinmetz egy magánhadsereget hozott létre, és polgárháborús körülmények között vált a gyémántbányák tulajdonosává, amit a Soros által létrehozott EITI globális bányaipari vállalat akart magának, és egy új kormány hatalomra jutását támogatva Sierra Leonéban perre ment ez ügyben a BSGR-rel. Soros György is érdekelt az afrikai bányászatban, és Steinmetz fő üzleti ellenfele.

Soros alapítványai szerveztek tüntetéseket és médiakampányt Romániában Steinmetz verespataki üzlete ellen is.

Washington is beszáll

Az elemző úgy látja, hogy Washington és Bukarest is bizonyára felfigyelt arra, hogy a bányaügy a nemzetközi információs hadviselés eszköze lett, ami szorosabbra húzhatja a román–amerikai felek közötti együttműködést. A verespataki projekt tehát nemzetközi jelentőségű, összefüggésben az Egyesült Államok térségünkbeli gazdasági-biztonsági jelenlétével, Földünk ásványkészletének újraosztásával, a kibontakozó információs gazdaság hatalmi átrendeződésével, és az információs hadviselés révén eszközzé vált a Kelet–Nyugat hibrid konfrontációban is.

A jelek azt mutatják, hogy a kanadai és amerikai érdekelt felek nehézségei miatt a román kormány most tudna kedvezőbb feltételeket kicsikarni a bányanyitásért – ezért nem érdekelt az UNESCO védelmében. Itt nem csupán pénzügyi, munkahelyteremtési, környezetvédelmi feltételekről van szó – hanem a bánya nemzetközi fontosságának megfelelően román diplomáciai, hadseregépítési, politikailobbi-hozadékot is vár Bukarest.

Hazánk érdeke

Magyarország fő érdeke, hogy a folyóvizek ne szennyeződjenek, maradjon meg valamennyire a magyar történelem számára is fontos kulturális hagyaték, és a folyamat a demokratikus értékeket, az átláthatóságot segítse térségünkben. Azt is érdemes észrevennünk, hogy az ügy szereplői nem egyértelműen ellenfelek vagy barátok, ezért helyes lehet egy óvatos távolságtartás részünkről -zárja szavait Barabás T. János.

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

hirado.hu
megmondó
Tudjuk – hazánkban is volt már rá példa – pszichopata személy magas politikusi posztra is emelkedhet.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI