A biztonságos növekedés költségvetése
Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a kormány a jövő évi költségvetés tervezésekor – jelentette ki Varga Mihály a 2019-es büdzsé benyújtásakor a parlamentben. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll a szigorú és fegyelmezett gazdálkodás szem előtt tartásával.
Utoljára frissítve: 2018. június 13. 17:25
2018. június 13. 17:06

Meg kell őrizni Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását, emellett a magyar emberek akaratát érvényesítve garantálni kell Magyarország biztonságát, határvédelmét és az illegális migráció elleni küzdelmet – mondta Varga Mihály. A kormány 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett.

 

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután.

Tovább nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények működésének támogatása

Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére fordítható összeg jövőre. Míg 2018-ban 9,1 milliárd forintot fordítottak erre a célra, 2019-re 10,5 milliárd forintot terveznek.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült költségvetési javaslat szerint az ideinél egymilliárd forinttal több, 3 milliárd forint jut az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására az ez évinél 9,6 milliárddal több – a működési és felhalmozási kiadást összeadva – 28,8 milliárd forint jut.

Jövőre ismét valamivel több mint félmilliárd forintot fordítanának az üldözött keresztények segítésére, és szintén az ideivel azonos összeget, 3,1 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

Szintén változatlan összeg, 18,7 milliárd lehet a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék.

A Karitatív Tanács tagjai az által koordinált feladatok elvégzésére 18 millió forintot terveznek költeni.

Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 2,6 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára is.

Változatlan az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg is: 1,45 milliárd forint.

Egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre

Növekednek az egészségügyre fordítható források a jövő évi költségvetési javaslat szerint; 2018-hoz viszonyítva 101 milliárd forinttal jut több az ágazatra.

Az Országgyűlésnek szerda délután benyújtott előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2 442 milliárd forint, szemben az idei 2 319 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra közel 130 milliárd az előirányzat az idei 129 milliárdhoz képest.

Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 911 milliárd forint jut az idei 811 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre változatlan forrással számol a költségvetés, erre 1 milliárd 700 millió forint jut, a gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka azonban csökkent: a jövő évi előirányzat 10,4 milliárd forint, ami idén 15,5 milliárd forint.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 106,5 milliárd, szemben az idei 98,8 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés az ideinél, az előterjesztés szerint jövőre ezen a soron 280,6 milliárd forint kiadással számol az állam, szemben az idei 265 milliárddal. Gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelték, a jövő évi előirányzat majdnem 82 milliárd, míg az idei 72,3 milliárd.

Bevételi oldalon egyebek mellett a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói bevételekből is jelentős többletet vár az állam, az előirányzat 23,7 milliárd forint, szemben az idei 17 milliárddal. Szintén bevételnövekedést vár a költségvetés a népegészségügyi termékadó (chips-adó) befizetéseiből: a jövő évi előirányzat 57 milliárd, szemben az idei 30,4 milliárddal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül az egészségügyi intézmények fejlesztésére és rendkívüli támogatására 9,5 milliárd forint a jövő évi előterjesztés, ami megegyezik az idei összeggel. Az Egészséges Budapest Program jövő évi előirányzata 41,9 milliárd forint, a nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra jövőre is közel 8 milliárd forint jut jövőre, csakúgy mint idén.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására 4,1 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 6,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2 milliárd 159 millió forint, szemben a 2018. évi 2 milliárd 049 millió forinttal.

Mintegy 32 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak az önkormányzatok

Mintegy 32 milliárd forinttal növekednek az ideihez képest jövőre a helyi önkormányzatok támogatásai, ezek a források a költségvetésről szóló előterjesztés szerint 705,4-ről 737,3 milliárdra bővülnek.

A kormány által az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentum értelmében a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 157,6 milliárdot szánnak, szemben az idei 154,4-gyel.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására 189,4 milliárd forintot biztosítana a kormány. Korábban ez a szám 192,6 milliárd volt.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 164,2 milliárd jut, idén ezen a soron 157,3 milliárd szerepelt.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására kicsivel kevesebbet terveznek: a korábbi 79,3-mal szemben 79 milliárd forintot.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait 38,3 milliárddal támogatnák, ez körülbelül 200 millióval alacsonyabb összeg a korábbinál.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira 2,2 milliárd forinttal többet szánnak: 48,7 helyett 50,9 milliárdot.

A javaslat szerint lényegesen bővülnek továbbá a helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai, amelyek 58 milliárd forintot tennének ki, szemben az idei 34,6 milliárddal.

 

Varga Mihály - Kövér László - költségvetés - büdzsé

Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2019-es költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnöknek Fotó: MTI

 

Jövőre tovább nő az állami funkciók súlya a büdzsé kiadásaiban

Jövőre az államháztartásban az ideinél több pénz jut a legtöbb fő területre, egyedül az államadóssággal kapcsolatos kiadások csökkennek, arányaiban a működési funkciókra több, a jólétiekre ugyanannyi, a gazdasági funkcióra kevesebbet fordítanának a parlament honlapjára szerdán felkerült 2019. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 963 milliárd forint, az idei 17,8 százalék után, jövőre 18,1 százalék jut működésre, 3 612 milliárd forint.

Ebből a legnagyobb részt, 2 313 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1024 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 625 milliárd, külügyekre 138 milliárd, alapkutatásra 94 milliárd forintot szánnak. Új tétel volt az idei büdzsében a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal, ez jövőre 5,6 milliárd lehet. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénz csökken, 1024 milliárdra tervezik jövőre, az idei 1127 milliárdos előirányzat után.

A védelmi kiadások aránya 0,4 százalékponttal 2,2 százalékra emelkedik, a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké, 4,2 százalékról 4,3 százalékra nő. Az előbbire 436 milliárd, az utóbbira 862 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (509 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 73 milliárdra csökkennek. Az igazságszolgáltatás az ideinél 34 milliárddal többet, 194 milliárd forintot kap 2019-ben.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya a kiadásokon belül változatlanul 55,4 százalék, 11 067 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 2 036 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,3 százalékponttal 10,2 százalékra mérséklődik. Emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,4-ről, 8,6 százalékra, e területre 1711 milliárd forintot szánnak 2019-ben. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5682 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,9-ről 28,5 százalékra csökken.

Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 643 milliárd forintra, arányuk 3,3 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése viszont 4,2-ről 5,0 százalékra nő, meghaladja a 992 milliárd forintot.

A gazdasági funkciókra tervezett 3934 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 20-ról 19,7 százalékra mérséklődik. Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 8,8-ról 9,8 százalékra nő, ezen belül 4,2-ről, 4,5 százalékra nő a közúti, 2,3-ról 2,4-re a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem részesedése 1,9 százalék marad jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,1 százalékára csökken, erre 2019-ben 1024 milliárd forintot terveznek, az idei 1039 milliárd után.

Jövőre is 3,8 milliárd forint jut a pártoknak

A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is mintegy 3,8 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a szerdán benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján.

A parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

A Fidesz esetében ez több mint 90 millió forintos emelkedést jelent, míg a Jobbiknál 34 milliós, az LMP-nél 44 milliós, a KDNP-nél 27 milliós, a DK-nál pedig 75 millió forintos a forrásbővülés az idei évre biztosított pénzhez képest.

Az MSZP-nek ugyanakkor 121,5 millió forinttal, a Párbeszédnek pedig 16 millióval csökken a költségvetési támogatása 2019-ben.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig csaknem 25 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 573 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 274 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 140 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 83 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 76 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 58 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 11 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint.

Tartaléknak 45 millió forintot tervezett be a kormány a pártalapítványok támogatására.

Jövőre szinte ugyanannyi jut a családpolitikai és a szociális területre

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2019-ben is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz, esélyteremtési és önkéntes programokra pedig megint 85 millió forint jut.

Családpolitikai programokra jövőre – 600 millió forinttal kevesebbet – hárommilliárd forintot fordítanak, családpolitikai célú pályázatokra pedig ehhez az évhez hasonlóan ismét 65 millió forintot szánnak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 65 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, és változatlanul 100 millió forint marad a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása.

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre megint 2,7 milliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig majdnem 1,7 milliárd forintot irányoztak elő.

A Biztos Kezdet Gyerekházakra, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra ugyanannyi, 2,1 milliárd jut jövőre, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.

A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő programokra 2019-ben szintén 239 millió forintot szánnak, nyolcmilliárd forinttal emelkedik viszont a foglalkoztatásuk támogatására fordított összeg, az idei 34 milliárd helyett jövőre 42 milliárdot fordítanak erre a célra.

Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2019-ban is 190 millió forint jut.

Nem változik a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatása is marad 555 millió forint.

A fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezeteit az ideivel teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány 2019-ban: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 154 millió forintot kap, a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének (Sinosz), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) pedig 195,5 millió forint jut.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jövőre is 191 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) majdnem 62 millió forintot, a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) pedig 27 millió forintot kap 2019-ban.

nem csökken egyetlen szakterület költségvetése sem

Varga Mihály imertette, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések.

Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

Varga mihály: a büdzsé 4,1 százalékos 2019-es növekedéssel számol

Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet”.

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki.

 

BM: kevesebbet költenek a tömeges migráció kezelésére, többet terrorellenes célokra

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ideinél 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra, ugyanakkor 23,5 milliárd forinttal többet fordíthat terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra - derül ki az Országgyűlésnek benyújtott javaslatból.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol - ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben 5 milliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Honvédelmi kiadásokra csaknem 513 milliárd forint juthat jövőre

A kormány által szerdán benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre csaknem 513 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1,16 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1 százalék körül volt.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt.

Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások már 2024-re elérik majd a - NATO által elvárt - 2 százalékos GDP-arányt.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 4,1 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 38 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételét a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre kell fordítani, hogy a honvédség "rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz".

A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 14 milliárd forintos keretet tervez a tárca.

Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák fizetése is. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2019 januárjától 44 600 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 38 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 319 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 29 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 344 millió forintot kap a honvédségi keretből.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre is 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Ezen felül külön a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésére több mint 524 millió forintot is tartalmaz a költségvetés.

Mintegy 287 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a Külgazdasági és Külügyminisztérium

Ez azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét – 73,96 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 11,4 milliárd forint működési kiadást és 187,8 millió forint működési bevételt irányoznak elő.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16,7 milliárd forintot fordítanak. Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulást 143 millió forintban határozták meg.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,71 milliárd forint működési kiadást szerepeltet a költségvetési javaslat, az Információs Hivatalnak pedig 12,41 milliárd forintot.

A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 4 milliárd forintot fordítanak.

A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 200 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 365 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány segítésére. Csaknem 655 millió forintot kap a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és 200 millió forintból támogatnak egy vízipari külpiaci tevékenységet segítő programot.

Nemzetközi fejlesztési együttműködésre 200 millió forint jut.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 20,5 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 5 milliárd forint szerepel a javaslatban, kötött segélyhitelezésre 15 milliárd forint jut. Közép-európai külgazdaságfejlesztési célelőirányzat címen 1,5 milliárd forint áll a tervezetben.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 247 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 400 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének.

A javaslatban 500 millió forintot irányoznak elő a Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése, 612 millió forintot pedig az amerikai magyar közösség erősítését célul tűző Magyar Foundation of North America támogatására fordítanának.

A tervezetben 2,23 milliárd forint szerepel az űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Nő az igazságügyi terület költségvetése 2019-ben

Az IM jövő évi költségvetésében a 14,744 milliárd forintos támogatás mellett 930 milliós tervezett bevétel szerepel. Az idei évben ez az összeg 8,955 milliárd, illetve 630 millió forint.

Az IM fejezetén belül a közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatására 1,648 milliárdot szánnak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A bíróságok költségvetési támogatása a javaslat szerint jövőre 138,428 milliárd lesz, amihez 2,258 milliárdos tervezett bevétel járul. Idénre a bíróságok 114,648 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos bevételt terveztek.

Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Az Alkotmánybíróság jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 1,911 milliárd forint, ami idén 1,879 milliárd.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövőre 1,319 milliárdos támogatásból gazdálkodhat, az idei keret 1,331 milliárd.

Varga Mihály: a családok támogatása a jövő évi büdzsé egyik kiemelt területe

A miniszter ismertette: a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog – mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 28 milliárd forint lesz

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd. Nőnek a személyi és dologi kiadások.

A 2019-es pénzforgalmi hiány 998,433 milliárd forint

A jövő évi költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentumból. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.

A nominális GDP 43 935 milliárd forint.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 586,249 milliárd forintot tesznek ki.

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1634,521 milliárd forint, kiadási főösszege 2 036,622 milliárd forint, hiánya pedig 402,101 milliárd forint.

A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1359,326 milliárd, kiadási főösszege 1955,659 milliárd, hiánya pedig 596,332 milliárd forint.

Varga Mihály: marad az egykulcsos, 15 százalékos szja

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette.

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – hangsúlyozta a miniszter.

Kövér László: július 20-án lesz a jövő évi büdzsé zárószavazása

Július 20-án lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása – jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől a 2019-es büdzsé tervezetét szerdán a Parlamentben.

Ismertette, az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek.

A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról – mondta.

MTI
megmondó
Tudjuk – hazánkban is volt már rá példa – pszichopata személy magas politikusi posztra is emelkedhet.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI