A nagy kereszténydemokrácia-vita
A miniszterelnök bejelentette, hogy „régi vágású kereszténydemokráciát" építünk – rögtön fellángolt a nagy kereszténydemokrácia-vita.
2018. június 15. 10:25

Amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy „régi vágású kereszténydemokráciát" építünk, az ellenzéki hírportálokon tucatjával jelentek meg cikkek arról, hogy ez miért nincsen így (például itt meg itt meg itt meg itt). A cél világos: hitelteleníteni Orbán Viktort, és elvágni őt keresztény(demokrata) támogatóitól – itthon és külföldön egyaránt. Ezek az írások ugyanakkor tele vannak – jobb esetben – tévedésekkel, rosszabb esetben súlyos csúsztatásokkal. Összeszedtünk ezekből egy csokorra valót.

A nyugat-európai kereszténydemokrácia az „igazi”?

Érdemes lenne mindig szem előtt tartani a kereszténydemokrácia eredetét. A kereszténydemokrácia részben az 1830-as évek liberális katolicizmusából, részben a XIX. század második felében kibontakozó újkonzervatív kapitalizmuskritikából (Rerum novarum pápai enciklika), részben pedig a barna- és vörösinges diktatúrákkal egyaránt szembehelyezkedő értékkonzervativizmusból táplálkozik. Természetes, hogy egy ennyire összetett eszemrendszer másként fejlődött a különböző országokban attól függően, hogy éppen milyen társadalmi hatásokkal kellett szembenéznie. Így valóban másként fejlődött a magyar kereszténydemokrácia, mely testközelből tapasztalta a kommunista diktatúra isten- és emberellenességét (1949-ben a pártot is feloszlatták), mint a nyugat-európaiak, amelyek ugyanerről csak hírből hallottak (viszont talán élesebben tapasztalták a kapitalizmus árnyoldalait). A kereszténydemokráciának tehát valóban vannak sajátosan nemzeti jegyei, de egy biztos: ha jakobinus, államszocialista, ’68-as háttérrel védelmezi valaki az „igazi” kereszténydemokráciát, kezdhetünk gyanakodni...

A kereszténydemokrácia a centrumpártok szinonimája?

A kereszténydemokrácia valóban egy kiegyensúlyozott politikai eszmerendszer. Értékrend tekintetében a konzervatív, jobboldali pártokkal rokon (Isten–haza–család), gazdaságfelfogása viszont az antikapitalista, baloldali pártokkal mutat hasonlóságokat – az egyház társadalmi tanítása alapján, forradalmi túlkapások nélkül! Ez két külön vonatkoztatási rendszer, amit a harcias „védelmezők” folyamatosan összemosnak. Pedig éppen ennek a megkülönböztetésnek köszönhető, hogy a kereszténydemokrácia ellent tudott állni mind a radikális, ateista baloldalról, mind pedig a radikális, soviniszta jobboldalról érkező kihívásoknak. Ehhez erős és egészséges ideológiai alapok kellenek, ami viszont éppen az úgynevezett centrumpártok jó részére nem jellemző.

A kereszténydemokrácia nemzetek feletti, univerzális?

A kereszténydemokrácia nemzetközi, vagyis a nemzetállamok önkéntes társulásait tekinti kiindulásnak, ami az európai integrációt elindító kereszténydemokrata „alapító atyák” (Schuman, Adenauer, De Gasperi) okfejtésében is szerepel. A példakép itt az egyetemes Egyház: van egy közös hitrendszer, egy világnézeti készlet, de közben a magyar, cseh, német, lengyel stb. egyházaknak (beleértve a katolikusokat, evangélikusokat, reformátusokat stb.) saját hagyományaik és önálló intézményeik vannak. Nem a szocialista internacionálé vagy Soros György minden hagyományos identitást (nemi, nemzeti, politikai) egy amorf masszában feloldó – és ezáltal globális pénzügyi érdekeknek kiszolgáltató – „nyílt társadalmai” a minta számunkra, bármennyire is szeretnék ezt hinni.

A kereszténydemokrácia az erős állammal szemben a kisebbségeket védi?

A „védelmezők" Itt megint különböző fogalmakat kevernek össze. A „szubszidiaritás” például egy praktikus államszervezési fogalom: azt jelenti, hogy mindent azon a szinten kell megoldani, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek ehhez. Ennek keretében tárgyalhatók például a nemzeti vagy vallási kisebbségek jogai – amit egyébként az európai elitek folyamatosan szőnyeg alá söpörnek. A kisebbségvédelem tekintetében érdemes idézni a magyar kereszténydemokrácia úttörőjének, Barankovics Istvánnak az ide vonatkozó gondolatait: „Nincs más út, mint a többségi akarat elfogadása. Ebből azonban nem következik, hogy a kisebbséget figyelmen kívül hagyni, vagy elnyomni szabad, hiszen akkor a nép uralma tulajdonképpen nem az egész nép uralma volna, hanem a nép többségének a nép kisebbsége fölött létesített diktatúrája. (…) Közelebbről tehát ide tartozik a közszabadságoknak, a lelkiismereti, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadságnak, a szervezkedési és a gyülekezési jogoknak, a pártképzés szabadságának egyenlő megadása a kisebbség számára is.” (A kereszténydemokráciáról)
Magyarországon mindezek az alapvető szabadságjogok megvalósulnak (még a szexuális kisebbségek tekintetében is), miközben a többség akaratával és a természetjog útmutatásai alapján kormányozzák (ld. Alaptörvény). Tehát ilyen szempontból is igaz, hogy „régi vágású kereszténydemokrata országot” építünk.

- A kereszténydemokrácia mindenkivel szolidáris?

A felnőtt hozzáállás szerintem az, hogy a szolidaritásunkat is felelős módon, koncentrikus körökben gyakoroljuk. Legelőször is a családtagjainkkal, kisközösségeinkkel, hit- és honfitársainkkal kell szolidárisnak lennünk. Ezért védelmezzük a nemzeti határokat és az üldözött keresztény közösségeket, erősítjük a magyar családokat és a Magyarországon bevett egyházi közösségeket. Ha ezen kívül még marad energiánk, anyagi kapacitásunk, természetesen odafordulunk más nélkülöző közösségekhez is: így például a Közel-Keleten vagy Afrikában a jó helyismerettel rendelkező keresztény közösségeken keresztül támogatunk más (jazidi, iszlám stb.) közösségeket is, hozzájárulva ezzel a térség békéjéhez és gazdasági fejlődéséhez. Nem mi voltunk azok, akik ezt a törékeny együttélést valós vagy vélt anyagi érdekek, globális hatalmi törekvések okán újra és újra feldúltuk!

A modern kereszténydemokráciáról nemrégiben Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és Mráz Sámuel Ágoston politikai elemző is kifejtette a saját nézeteit. Ez a vita valószínűleg folytatódni fog – s talán nem is baj, ha az iszlám árnyékában még sokáig velünk marad.

hog

gondola
megmondó
„Tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel” – így kell harcolni a „klerikális reakció” ellen. Ezt maga Kádár János fogalmazta meg egy pártgyűlésen.
  • Mindhalálig Őszöd
    Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
  • Olaszliszka, Badacsony – ne legyen harmadik
    Megnevezni sem tudjuk a veszélyt: vagy nincsenek szavak, vagy volnának szavak, de azokat nem szabad használni, mert tiltja a PC.
  • Csatlakozás a hősökhöz
    Tényleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, de még mennyire. És azok a hazafiak, a hősök, akik ezt ki merik mondani.
  • Szépséges szerelmetes Judith
    Nagyot alkottál, világpolitikai tényező lettél, és büszke is vagy rá.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI