Tudnunk kell, hogyan működött a diktatúra
Szükségünk van a diktatúra működéséről való tudásra, kik és milyen alapon döntöttek emberéletekről – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956 utáni megtorlás adatbázisát bemutató konferencián Budapesten, pénteken.
2018. június 15. 15:43

A rendszert emberek működtették, akkor is sok minden múlt rajtuk. A kutatások feltárják, kik öltek kéjjel, kik parancsra, karrierért vagy éppen félelemből. Az adatbázist létrehozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a maga összetettségében mutatja be annak a rendszernek a működését – mondta a miniszter.

Megjegyezte: a rendszerváltás fájdalmas velejárója, hogy a régióban többnyire elmaradt a számonkérés, és ahol volt, ott is felemásra sikerült. Nemcsak a pofonok, de a törvényes felelősségre vonás is elmaradt – fogalmazott.

Ennek oka lehetett a rendszerváltás megegyezéses jellege, az utódpárti törekvések vagy akár maga a jogrend, hisz a tettesek személyiségi jogai gyakran fontosabbak voltak, mint az áldozatok joga, továbbá az sok évtizedes időmúlás miatt a források is hiányoztak. A NEB tudományos igényű adatbázisa ezeket a hiányokat igyekszik pótolni – tette hozzá.

Gulyás Gergely kiemelte: bár gyakran elégedetlenek vagyunk a jogállam helyzetével, van javítani való, de értékelni kell a rendszerváltás óta e téren elvégzett munkát.

Az igazságszolgáltatás függetlensége semmilyen sérelmet nem szenvedhet – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette, demokratikus jogállamban a törvényhozó és a jogalkalmazó szövetséges, aki végzi a hatalmi ágak elválasztásából rá háruló feladatokat.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a Megtorlás fogaskerekei című konferencián emlékeztetett arra, hogy 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésekor a Hősök terén a 6. koporsó az 1956 utáni megtorlás összes áldozatának állított emléket, és ez az esemény a kommunista rendszer morális összeomlásának szimbólumává vált.

Azóta a feladat a tényfeltárás, információs kárpótlás, az áldozatok emlékének megőrzése és azoknak a megnevezése, akik a rendszer fogaskerekei voltak, részt vettek a megtorló perekben nyomozóként, ügyészként, bíróként. Ugyanakkor azok megörökítése is, akik nem vállalták a részvételt ezekben az eljárásokban.

A NEB elnöke elmondta: egyes nagy pereket kutatta már a történettudomány, de az adatbázis összeállításakor kellett szembesülni azzal, hogy a hétköznapi áldozatok sorsa még jelentős részben feltáratlan.

Darák Péter, a Kúria elnöke Gulyás Gergely felszólalásával összhangban kiemelte: demokratikus jogállamban elsődleges az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogalkotó és a jogalkalmazó pedig szövetségesként működik együtt.

A magyar állam és a magyar igazságszolgáltatás 1956 oldalán áll, mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki – hangsúlyozta a főbíró a Kúria épületében megrendezett konferencián elmondott zárszavában.

Polt Péter legfőbb ügyész a bűnösök megnevezésének fontosságát emelte ki. Mint mondta, éppen ez a NEB, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség együttműködésével zajló program célja.

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1958. június 16-ai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából a pénteki konferencián bemutatott adatbázist a NEB a Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve hozta létre az 1956-os megtorló perek feldolgozásának első lépéseként. Az adatbázisban 110 ezer oldalnyi iratanyag átvizsgálása alapján 126 kivégzéssel záruló per 231 halálos áldozatának, valamint sok száz nyomozónak, ügyésznek, bírónak az adatait tették közzé a perek56.hu internetes oldalon.

Az adatbázisból kiderül többek között, hogy Borbély János vett részt bíróként a legtöbb 1956 utáni megtorló jellegű halálos ítélet meghozatalában: a „mosolygó halálként” is emlegetett férfi 66 ilyen döntésnél volt az eljáró bírói tanács elnöke vagy a bírói tanács ülnök tagja.

Az adatbázisban az egyes ügyek, illetve nevek alapján lehet keresni. Az ügyek a vizsgálati, ügyészi és bírói szakaszra tagolva ismerhetők meg, a mintegy 1000 rendőr, ügyész és bíró több mint felének, illetve a 231 kivégzettnek pedig az életútja is megismerhető az internetes oldalon.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó