Az ország legértékesebb vagyona a szuverenitása
A második világháború után megtanultuk, hogy Magyarország legértékesebb vagyona a szuverenitása – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Óbudán, a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve átadási ünnepségén.
2018. június 19. 12:56

„Deportáltak, elhurcoltak és kitelepítettek százezreivel fizettük meg a gyengeségünk, a függetlenségünk elvesztésének az árát” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Magyarország szuverenitásából azért nem lehet engedni jottányit sem, mert „jól tudjuk, ha csak a kisujjunkat nyújtjuk is, már rögtön az egész karunkat vinni fogják”.

A Gulág-emlékmű egy olyan Magyarország megteremtését követeli – folytatta –, ahol nem történhetnek hasonló események, ezért minden életszerűtlen ideát, zavaros gondolatot, idegen érdeket szolgáló tervet a határokon kívül kell tartani.

Európa korszakalkotó eszmék és világpusztító ideológiák hazája egyszerre: a nemzetiszocializmus, a nemzetközi kommunizmus, sőt a népeket gyarmati sorba terelő modern imperializmus is tőlünk nyugatra ütötte fel először a fejét – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva: büszkének kell lenni arra, hogy Magyarország sohasem termelt ki elnyomó ideológiákat, senkit nem akart gyarmati sorsra ítélni.

Nyugat-Európában a baloldal még akkor is a kommunizmust ünnepelte, amikor már milliók haltak meg a vörös diktatúrák szorításában Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szavai szerint „a mi népünk a józan emberek országa, tudja, hogy a békesség, a szabadság, a függetlenség nem csak nekünk fontos, ezért tiszteli és elismeri más népek jogát is erre”.

Orbán Viktor rámutatott: Nyugat-Európában a baloldal még akkor is a kommunizmust ünnepelte, amikor már milliók haltak meg a vörös diktatúrák szorításában.

Sőt „a kommunista vezérek szobrai számos európai politikus fejében még most is állnak” – tette hozzá -, nem hajlandók tudomásul venni, hogy Európa egyesüléséhez Marx és Lenin szobrainak ledöntésén keresztül vezetett az út.

„Mi tudjuk, nincs emberarcú kommunista rendszer, a kommunizmus valódi arcát Gulágnak hívják” – mondta.

A kormányfő szerint Marx, Lenin és az átnevelő táborok szellemisége még ma is fel-felbukkan Európában. Példaként említette, hogy a „nem Brüsszel szája íze szerint” alakult olaszországi választással kapcsolatban volt, aki azt mondta, „majd a piacok megtanítják választani az olaszokat”.

És vannak, akik „különféle eljárásokat akarnak a nyakunkba varrni csupán azért, mert másként látjuk a világot, mint ők, és mi nem akarunk bevándorlóországgá válni” – fűzte hozzá.

A mostani emlékműavatás főhajtás a kommunizmus áldozatai előtt, emlékezés a Gulág-táborokba elhurcoltakra, katonákra, civilekre, a vallatópincékre és -szobákra, az erőszakkal és kínzással kikényszerített vallomásokra, az előre megírt halálos ítéletekre és a Gulág felé vezető hosszú útra, a deportálás megannyi állomására, melyek mindegyikén ezrek és ezrek tűntek el z mondta. Hozzátette: emlékezni kell a visszatérésre is, amelyet sokan úgy éltek meg, mintha csak a korábbi munkalágert egy nagyobb táborra cserélték volna.

A miniszterelnök kiemelte továbbá: a mai szabad, demokratikus világot véletlenül sem szabad természetesnek gondolni, sokkal inkább kivételesnek, olyan kegyelmi állapotnak, amely csak úgy tartható fenn, ha „elszántak vagyunk arra, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen velünk”.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Huszonhét éve hagyta el a szovjet hadsereg Magyarországot

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke köszöntőjében azt mondta: több mint két éven keresztül 200-nál is többen dolgoztak azért, hogy méltó körülmények között avathassák fel az emlékművet.

A Gulág-emlékmű egy 10 méter magas fekete gránit obeliszk, azoknak állít emléket, akik egy gonosz, embertelen ideológia miatt szenvedve hazájuktól több ezer kilométerre végeztek kényszermunkát Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Emlékeztetett, éppen 27 éve, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot, és lettünk „végérvényesen szabadok”.

Arról is beszélt, hogy a mai napig kettős mérce érvényesül, mert míg a náci gaztetteket mindenkor lehetett nyíltan elítélni, addig a kommunista népirtást szemérmesen elhallgatták, átértékelték.

A kettős mérce elleni küzdelem a mostani emlékműállítással sem érhet véget – tette hozzá a volt fideszes országgyűlési képviselő.

Az ünnepségen elhangzott: az Árpád fejedelem útja mellett fekvő parkban lévő Gulág-emlékmű, amely egy 10 méter magas fekete gránit obeliszk, azoknak állít emléket, akik egy gonosz, embertelen ideológia miatt szenvedve hazájuktól több ezer kilométerre végeztek kényszermunkát, és életüket adták a hazájukért, magyarságukért, vallási, politikai identitásukért.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
  • Bővül a gyermekfelügyeletet ellátó intézmények köre
    Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, a vidéki bölcsődék és óvodák hétfőtől, a fővárosiak pedig szintén június másodikától térnek vissza a "normális működési rendhez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó