Vádak és remények…
Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást.
2018. június 19. 16:49

Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!  Szerényen stilizálva,  egy-egy alkalommal  a szolidabb zajokat, bejkiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” legutóbbi szónoklataikat.

 

 

Mire fog koncentrálni az Agrárminisztérium a környezetvédelem területén?

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generáció képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb területe a környezetvédelem. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban több mint 60 milliárd forintot költhet a tárca természetvédelmi fejlesztésekre, amelyeknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javulhat a természet környezeti állapota.

- Az elmúlt időszakban a környezeti és energiahatékonysági operatív programban, illetve a versenyképes Közép-Magyarország operatív programban, 92 egyedi projektet tartalmazó, mintegy 38 milliárd forint értékű természetvédelmi fejlesztési csomagot indítottak el. A környezeti fenntarthatóság szempontjából hazánkban jelentős lépés volt a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, fenntarthatóvá tétele. A rendszerben, illetve a szabályozásban még vannak továbbfejlesztésre, finomhangolásra érdemes részek. Az élelmiszer-biztonság kérdésére az elmúlt években jelentős figyelmet fordított a kormány a fenntartása. A környezet-egészségügy területén elindított intézkedések folytatását szintén fontosnak tartom.

- Az említett intézkedések folytatásában joggal bízhatunk, hiszen az új Agrárminisztériumban önálló államtitkárságot hoztak létre a szakterületnek. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

- Mire fog koncentrálni az Agrárminisztérium a környezetvédelem területén e kormányzati ciklus során?

***

DR. RÁCZ ANDRÁS, (Agrárminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! - Az újonnan létrejött agrártárcánál vissza kívánjuk adni a környezetügy megfelelő súlyát, rangját, méltóságát. Ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoztunk létre a szakterületnek, ezen belül pedig önálló helyettes államtitkárság alakul mind a természetvédelem, mind a környezetvédelem területeinek. Ezzel is szeretnénk elejét venni azon korábbi, a kormányt ért alaptalan kritikáknak, miszerint a környezetvédelem háttérbe szorítása történne.

- Legfontosabb terveinkről néhány szót. Először is a 2020 utáni időszakra vonatkozó V. nemzeti környezetvédelmi program kidolgozását kezdjük meg, aztán megújítjuk a nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégiát, illetve előkészítés alatt áll a „Körforgásos gazdaság” cselekvési terv, amelynek révén megvalósulhat a környezetvédelmi és gazdasági szempontok összhangja.

- A levegő minősége közvetlenül a lakosságot is érintő, kiemelten kezelendő kérdés lesz a - jövőben, ezért megkezdtük az országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozását. Az országos légszennyezettségi mérőhálózat felülvizsgálata keretében pedig országos mintavételi és mérési program végrehajtását tervezzük, amelynek eredményeként pontosabb képet kaphatunk az ország levegőminőségéről.

- A stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítása is fontos feladatunk. A kormány forrást biztosított a hiányzó zajtérképek mielőbbi pótlására. Az érintett 29 település és a legforgalmasabb közlekedési vonalak tekintetében már el is kezdtük a zajtérképezési munkákat.

- A nemzeti parki igazgatóságok kapcsán elmondható, hogy talán egész Európában nincs máshol ilyen erős állami természetvédelmi szervezet. Működési területük az ország egész területét lefedi, 300 ezer hektár védett állami területet kezelnek, és közel 2000 munkatársunk dolgozik az állami természetvédelmi rendszerben. Sok térségben ma már a nemzeti parki igazgatóságok a legnagyobb munkáltatók, és a nemzeti parkok a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei is. A Magyarországon nyilvántartott mintegy 700 ökoturisztikai létesítménynek a felét, mintegy 350-et ők üzemeltetik, itt 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak évente. Persze ez csak a regisztrált látogatók száma, sokkal többen keresik fel a nemzeti parkjainkat. Csak a környezeti nevelési programban részt vevő gyermekek száma évente mintegy 40 ezer.

- A környezetvédelemhez, természetvédelemhez szorosan kapcsolódó tájvédelem területén is új fejezetet nyitunk. Meg fogjuk alkotni a tájvédelmet szabályozó első hazai jogszabályt. A genetikai erőforrások megőrzése tekintetében kiemelt szerepet fog kapni a vadon élő, valamint a mezőgazdasági haszonállataink és növényeink genetikájának vagy génjeinek a megőrzése. Elkezdődik a kormány által tavaly elfogadott génmegőrzési stratégia végrehajtása. Meggyőződésünk, hogy a kormányzati intézkedések összehangolásával és a lakossági szemléletformálás további erősítésével Magyarország jó úton halad a környezetvédelem, a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása felé, ezért kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Az elmúlt esztendőkben a választókerületemben számtalan környezetvédelmi, természetvédelmi, energiahatékonysági program valósult meg, illetve indult el sok milliárd forintos összegben. Ezek a tények, illetve az államtitkár úr által ismertetett koncepció, célkitűzések és kormányzati elkötelezettség garanciát ad nekünk arra, hogy a következő esztendőkben is ezek a programok tovább fognak folytatódni, ezért a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Vajon a tisztességnek a csírája fellelhető még Önökben?

RIG LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Április 8-án a düh és a kilátástalanság lett úrrá azon a több százezer emberen, akik számára az utolsó reményt ez a választás jelentette. Több tízezren utcára vonultak, hogy hangot adjanak csalódottságuknak, mások otthon magukba roskadva keresték a magyarázatokat, illetve már hétfő reggel ugrásszerűen megnőtt a külföldi álláskeresők száma. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

- Óriási a felelősség most mindenkin, aki ebben a teremben ül, egytől egyig, de a legnagyobb azokon, akik újabb négy évre kaptak felhatalmazást az ország vezetésére! Mindenki tudja: hazugságok, megfélemlítés és könyöradomány nélkül nem tudtak volna győzni, így a cél érdekében minden tisztességtelen eszközt képesek voltak bevetni, a testre szabott választási rendszert és az óriási médiafölényt most nem is említem. Sajnos, a félelem nagy úr, és amikor az emberen a félelem uralkodik, semmi más nem számít. Amikor az ember éhezik, és napról napra él, akkor egy zsák krumpli, egy csomag tartós élelmiszer és pár ezer forint minden egyebet felülír. Amikor naponta többször a hazugság ömlik mindenhonnan, akkor azt előbb-utóbb el is hisszük. Az önök helyében én minden áldott reggel, amikor a tükörbe nézek, mérhetetlenül szégyellném magam, hogy az embereket megtévesztve, a szegénységet, a kiszolgáltatottságukat kihasználva tudtam csak nyerni!

- Azonban ezeken már túl kell lépni és előre kell nézni. Nem hagyhatjuk magára azt a rengeteg magyar embert, akik itthon szeretnék keresni a kenyerüket, felnevelni a gyermekeiket, akik nem évente kétszer szeretnének személyesen találkozni az unokáikkal, akik XXI. századi kórházban szeretnének gyógyulni, akik XXI. századi oktatásban szeretnének részesülni, akik azért dolgoznak itthon és fizetik az adót, hogy mindezt biztosíthassák gyermekeiknek,  akik azért mentek külföldre, mert mindezt itthon egyre kevésbé látják reálisnak! Kérdezem tehát államtitkár urat:

- Mit tesz a kormány az elvándorlás visszaszorításáért, és mit tesz azért, hogy visszacsábítsa a külföldre kényszerült honfitársainkat?

- Mikor szerzik vissza az emberek bizalmát?

- Mikor érjük meg, hogy a Balatonról, vasutakról, kastélyokról, várakról, szállodákról, magyar földről, erdőkről, halastóról, és még folytathatnám, ne Mészáros Lőrinc jusson egyből minden magyar embernek eszébe?

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Túlmutatva a szokásos üres sértegetésein: teljesen normális dolog az, hogy egy vesztes választás után az ellenzéki pártok rosszul viselik a vereséget, én sem viseltem jól, amikor 2002-ben a polgári erők nem folytathatták a kormányzást. De hogy az egészet ráfogja a választási rendszerre, az egészen megmosolyogtató. Amikor ön 2015-ben győzött a tapolcai választókerületben, akkor miért nem volt gondja a választási rendszerrel? Önök akkor győzelmet ünnepeltek, ebből is látszik, hogy a mostani választójogi törvény minden pártnak megadja a lehetőséget és az esélyt arra, hogy nyerjen egy választáson.

- Képviselő Úr! Megütötte a fülünket, hogy a beadványában úgy fogalmazott, hogy „könyöradomány”, - mindezt az elmúlt évek eredményeivel kapcsolatban. Ennyivel elintézi azt, hogy felére csökkent a munkanélküliség, több ágazatban is zajlanak béremelési programok, a szakmunkás-minimálbér a duplájára nőtt vagy tovább bővül a családtámogatási rendszer, miközben tartósan nő a gazdaság és még az államadósság is csökken. Ennyivel elintézi! Lehet, hogy önnek ezek csupán könyöradományok, ahogy ön fogalmaz, szerintünk viszont egy erősödő ország bizonyítékai! Elsősorban nem a kormányé az érdem, hanem azé a sok millió emberé, aki napról napra megdolgozik az ország gyarapodásáért.

- Képviselő Úr! A külföldön munkát vállaló magyarok ügyében szeretném emlékeztetni arra, hogy tavaly már többen tértek haza Magyarországra, mint amennyien elindultak külföldre munkát vállalni, és ha a térség országait megnézzük, akkor azt látjuk, hogy arányaiban Magyarországon a legkevesebb a külföldön munkát vállalók aránya. A kormánynak természetesen van dolga: az a dolga, hogy mindenki megtalálja a számítását, aki eddig külföldön vállalt munkát, de most úgy dönt, hogy itthon folytatná. Ezért vannak folyamatban a béremelési programok, ezért csökkennek a munkaadói adók, ezért bővülnek tovább a családtámogatások, ezért folytatódik az otthonteremtési program, amely már eddig is több mint 70 ezer magyar családnak nyújtott segítséget!

- Képviselő Úr! Ha önöknek ennyire fontos a külföldi munkavállalás, akkor miért nem reklamált a képviselőtársánál, aki olyan cégben tevékenykedett, amelyik abból csinált pénzt, hogy orvosokat közvetít külföldre? Miért nem reklamált nála? (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Így van!) Itt a Házban az úgynevezett elvándorláson keseregnek, közben meg pénzt keresnek a külföldre közvetítésen, ez a helyzet! (Lukács László György: Ez nem igaz!)

- Képviselő Úr! Ön azt is feszegette az interpellációjában, hogy kinek is kellene szégyellnie magát. Szerintem mindenekelőtt annak a pártnak, amelyik kukába dobta a korábbi elveit és céljait, amelyet egy oligarcha kilóra meg tudott venni, amelyik még a postaszámlát sem fizette ki, amint az elmúlt napokban kiderült, és ha jól értjük a kilépett tagok állításait, amelynek körében még az is felmerült, hogy anyagilag is támogatják az Együtt nevű pártot, amellyel szemben meghatározták magukat.

- Képviselő Úr! Ön a tükörbe nézés kérdését is említette. Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy az egyik volt vezetőjük arról értekezett, hogy felélték azt a pénzt, amit a támogatóiktól gyűjtöttek arra, hogy ki tudják fizetni az ÁSZ-bírságot, nos, másra költötték, mint amire kérték. Szóval, én nem is azt javaslom önöknek, hogy nézzenek tükörbe, hanem nézzenek a támogatóik szemébe, és mondják el nekik, hogy a Jobbik már nem egy nemzeti párt, hanem csupán egy hatalom- és pénzközpontú szerveződés, semmi több! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

RIG LAJOS: - Államtitkár Úr! Hazugságból és csúsztatásból ötös, az biztos! (Moraj a kormánypártok soraiban.) Hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlását segíti egy szervezet - ugyanúgy, ahogy az összes orvos és egészségügyben dolgozó mind megkeres egy ilyen céget, és ezáltal megy ki tehát maguk kiüldözik őket innen az országból. (Balla György: Tehát igaz!) Ön szerint nem tartozik a hazugság témakörébe, amikor egy volt honvédségi laktanya elé kiáll egy fideszes országgyűlésiképviselő-jelölt, hogy ha nem ők győznek, akkor az ellenzék ide migránsokat fog betelepíteni, ahol iparágak működnek, vállalkozások működnek. Színtiszta hazugság! Ezzel tudták megnyerni a választást, semmi mással! Hazugsággal és félelemkeltéssel! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

A magyar kisvállalkozások kárára fizetett havi 40 milliós jövedelem nem extraprofit?

 TÓBIÁS JÓZSEF, (MSZP): -  Képviselőtársaim! Az amúgy helyes online gépek bevezetésekor a kormány nem mulasztotta el, hogy egy kockázatmentes, ám de annál jövedelmezőbb, nevezzük így, piaci lehetőséget biztosítson a NER fideszes oligarcháinak. A feladat gyakorlatilag végtelen egyszerű: számlázni kell, és sok pénzt kell beszedni! Ezzel a lehetőséggel élt Garancsi István, a Videoton tulajdonosa, akiről pontosan tudjuk, hogy a miniszterelnök úr kötélbarátja, akinek az érdekeltségébe tartozó Mobil Adat Kft. 2014-ben 226 millió, 2015-ben már 453 millió és 2017-ben már 553 millió forint osztalékot tudott kivenni, adózott nyereséget tudott kivenni, ami durván azt jelenti, hogy több mint 40 millió forintot kaszált minden egyes hónapban ez a cég.

- Mi is történik valójában? A miniszterelnök jó barátjának nemcsak hogy luxusfizetést biztosít a kormány, hanem lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások havonta 1500-2500 forinttal járuljanak hozzá ehhez a magas luxusfizetéshez, még akkor is, ha alig van költsége ennek a cégnek. Minden negyedik forint a vállalkozásnál landol nettó profitként, amit úgy ér el, hogy egyszerűen az online gépek bekötésével kötelezően az adatforgalomhoz hozzá kell járulni ezeknek a cégeknek 2500 forintért. Ami a non plus ultra, hogy ez a cég, a minisztérium rendeletében határozza meg hatósági árként ezt a költséget.

- Államtitkár Úr! Mikor akarja csökkenteni a kisvállalkozásoknak ezen terheit, hiszen ha hatósági áras ez a költség, akkor dönthet úgy a minisztérium, hogy ez lehet kevesebb is, jóval kevesebb?

- Ön szerint igazságos-e ebben az országban, hogy egy kormányzati döntés, amely amúgy helyes, ebbe beékelhet egy saját céget azért, hogy százmilliókat keressen egy évben, mindezt a hazai kis- és középvállalkozások kárára?

***

BODÓ SÁNDOR, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány 2012 októberében döntött az online pénztárgépek bevezetése mellett. A bevezetés egyik legfontosabb célja a költségvetési bevételek növelése, emellett fontos szempont az adóelkerüléssel tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások jogkövető magatartásra szorítása és ezzel egyidejűleg a tisztességesen adózó vállalkozások versenyhelyzetének erősítése. Az online pénztárgépekre történő átállást a kormányzat nemcsak megfelelő határidővel segítette, hanem a pénzügyi terhek csökkentése érdekében az új készülékek beszerzéséhez két körben vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét is biztosította az üzemeltetők számára. 2013-2014-ben 2,9 milliárd forint állami támogatás kiutalására, majd második körben, a 2016-2017. években 518 millió forint állami támogatás kiutalására került sor. 2013 óta összesen 278 409 darab pénztárgép üzembe helyezése történt meg. A jelenlegi állapot szerint 194 810 darab nem számítógép alapú online pénztárgép, úgynevezett kiskassza, valamint 39 795 darab számítógép alapú online pénztárgép üzemel, mindösszesen pedig 234 605 darab. A két számadat közti különbség oka a gépek természetes cserélődése, ez az elmúlt közel öt évben történt.

- Képviselő Úr! Az online pénztárgéprendszer a kezdetektől eredményes, hiszen önmagában az új készülékek használatával növekedtek a költségvetési bevételek. Az adózók az értékesítésükhöz kapcsolódó adatokat rögzítik a pénztárgépben, amelyek azonnal megjelennek az adóhatóság rendszerében. Ez a korábbiaknál jóval szélesebb rálátási lehetőséget nyújt az adózó gazdasági tevékenységére, mivel valós időben, a keletkezésük folyamatában érhetők el mindazok az információk, amelyek az adózók értékesítési tevékenységéhez kapcsolódóan keletkeznek. Mindez jelentős preventív hatást gyakorol a jogellenes magatartási formákra, sőt mára már elmondható, hogy számos, egyébként nem kötelezett adózó önként dönt az online pénztárgép használata mellett, hiszen ez az ő gazdasági érdekét is szolgálja.

- Képviselő Úr! Az előbb említett költségvetésibevétel-növelő hatás mellett az online pénztárgépek más összefüggésben is jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fehérítéséhez. Jó példa erre, hogy a feketefoglalkoztatás elleni fellépésben is hatékony segítséget jelent, ha azt látja az adóhatóság, hogy az adott adózó több online pénztárgépet használ, mint amennyi munkavállalót bejelentett. Az elmúlt 1-2 évben megtörtént a rendszer továbbfejlesztése és újabb kötelezetti kör bevonása a pénztárgéphasználatba, amely intézkedés ugyancsak a gazdaság fehérítése irányába hat. A számadatok tekintetében a következők emelendők ki: az online pénztárgép 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfaadórés. Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen!. Feleakkora az adóelkerülés hazánkban, mint a régió országaiban. Bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés, ez nyilván azt bizonyítja, hogy helyes úton járunk. Az online pénztárgépekhez kapcsolódó hatósági árakról pedig elmondhatjuk: tervezzük,  szükség és lehetőség szerintárcsökkenés várható ezen a területen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

TÓBIÁS JÓZSEF:  - Államtitkár Úr!Kár, hogy a papírjába révedt, mert az fogalmazódott meg bennem, hogy egy országban élünk, és mégis két nyelvet beszélünk! Az első mondatomban elmondtam, hogy helyes az online pénztárgépek bevezetésének rendszere, tehát nem indokolja egy termelési értekezleten elmondani, hogy hogyan és miképpen nézett ki az elmúlt tíz évben. A kérdés az, arra mikor kapunk választ: miért kell magánkezekben landoltatni az extraprofitot? Miért van az, - éppen az imént mondta államtitkár úr, pontosan idézném: a kormánynak az a dolga, hogy mindenki megtalálja a számítását -, akkor miért van az, hogy ez csak Mészáros Lőrincnek, Garancsinak és a Fideszhez közeli oligarcháknak sikerül? Miért nem lehet a magyar embereknek is ilyen profitra szert tenni? És nem adott választ, államtitkár úr, arra sem, hogy miért ne lehetne ez jobb helyen a magyar állam kasszájában? Önök hozták a törvényt, önök felelősek tehát azért, hogy magánzsebekben ragad 500 millió forint! (Taps az MSZP soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 113 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Meddig lesz cigányok elleni uszítás az egyik magyar tankönyvben?

ARATÓ GERGELY, (DK): -  Államtitkár Úr! Újabb mélyponthoz érkezett az az ámokfutás, amit önök az oktatás területén végeznek. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet új, az iskolákra ráerőltetett tankönyvében szerepel egy 1893-as szöveg, amit most idézek, hangsúlyozom, idézek: „A félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására bírni.” Ezért az államhatalomnak a polgárok jóléte érdekében kényszereszközöket kell alkalmaznia e szerint a szöveg szerint, sőt azt is állítja ez a szöveg, hogy „Egy kis kegyetlenséget el kell követni a humanitás nevében.” és „Meg kell nevelni a vadállat módjára szabad fajt.” - idézet vége.

- Ezzel a szöveggel önök a magyar diákok elméjét szennyezik, a rasszizmust terjesztik! Úgy látszik, már nem elégszenek meg a menekültek elleni uszítással, újabb területeket keresnek, ahol felkorbácsolhatják az indulatokat. Ráadásul a szöveg mindenféle érdemi forráskritikát nélkülöz. Olyan „baráti” kérdésekkel folytatódik, mint hogy miben látta a korabeli tanulmány szerzője a cigányság felemelkedésének zálogát, milyen módszert javasolt. Ez körülbelül olyan, mintha a tananyag részévé tennék a Mein Kampfot, s azt kérdeznék meg utána, hogy milyen módon képzelte el Hitler a különböző fajok együttélését.

- Államtitkár Úr! Amikor a sajtó az önök minisztériumát kérdezte, akkor annyit sikerült válaszolni az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre, hogy „a történelemtanításhoz hozzátartozik, hogy a diákok korabeli szövegekkel találkoznak, és fontos témákat megvitathatnak”. Ami persze igaz, de egyáltalán nem menti a tankönyvekben elbújtatott rasszista uszítást! Ez a történet azt is megmutatja, hogy milyen színvonaltalanok és szakmaiatlanok azok a tankönyvek, amelyeket önök erőnek erejével kényszerítenek rá a diákokra, tanárokra és iskolákra. Ennek alapján kérdezem:

- Hogyan fordulhatott elő az, hogy ilyen elfogadhatatlan szövegek kerültek be egy tankönyvbe, amit iskolás diákok kezébe adnak?

- A cigányok elleni hazug uszítás helyett mikor kerül végre be a tantervekbe és a tankönyvekbe megfelelő súllyal a magyar romák története, a magyar történelemhez és kultúrához való hozzájárulása?

- Mikor látják be végül azt, hogy az állami egyentankönyvgyártás ugyanúgy zsákutca, mint 1990 előtt volt?

- Mikor adják vissza a diákok és iskolák tankönyvválasztási szabadságát?

***

DR. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Nem tudom, vette-e a fáradságot, hogy a kezébe vegye ezt a könyvet… (Németh Szilárd István: Dehogyis! Propagandaanyagot vett a kezébe!)… vagy pedig az újságok elegendők voltak ön számára. Ahogy így követtem a szöveget a tankönyvben és az ön felolvasásában, nekem nagyon úgy tűnt, mintha ön nem vette volna a fáradságot, hogy ezt megnézze.

- Az évek óta használt tankönyvben ez a rész „A cigányság helyzete a dualizmus korában” című részben található, ahol maga a szöveg hosszasan elemzi - idézem szó szerint - azt a témát, hogy „a kormányzat a népoktatásba való bevonásukkal próbálta segíteni a felzárkózásukat” - mármint a cigányságnak. Ez utána eltérő tördeléssel először egy forrásszöveget idéz, majd pedig utána kérdéseket tesz fel a diákoknak. Egyértelműen látható, a tördelésből is látható, nyilván az „Országos cigányösszeírás 1893” című forrásmegjelölésből is, hogy ez egy eredeti szöveg. Aztán megkérdezi a diákokat, felhívja őket, hogy vitassák meg, elfogadható-e, eredményes-e az általa javasolt módszer alkalmazása, mármint az ebben a szövegben írt módszer alkalmazása.

- Képviselő Úr! Idén tavasszal, március 27-én a választási kampányban elmondta, hogy az oktatás feladata az önálló és gondolkodó fiatalok nevelése, éppen ezért támogatják minden kompetenciaalapú program folytatását. Ön tehát arról beszélt, amiről egyébként mi is beszélünk, hogy minden fiatalnak, aki mondjuk, a dualizmus korát tanulja, és ott a cigányság helyzetét nézi, kritikai gondolkodása kell hogy legyen, a diákok vitakultúráját kell növelni, az érveléstechnikában kell őket segíteni, az önálló gondolkodásban kell segíteni. Csak, tisztelt képviselő úr, az nem vita, hogyha a tankönyv leírja, hogy mit kell gondolni valamiről. Az a vita, hogy felteszi a kérdéseket a forrásmegjelölésről vagy a forrás szövege után, és utána nyilván a pedagógus lefolytatja ezt a vitát az iskolában. Úgy gondoljuk, hogy ettől jobban fognak tudni érvelni a diákok, és a munkaerőpiacon is jobban tudnak elhelyezkedni, a társadalmi életben a társadalmi vitákat is jobban meg tudják vitatni, ha nem kapják meg előre a választ, hanem maguk ott, az osztályteremben teszik meg. Egyébként nemcsak szövegek vannak, hanem ha megnézi ezt az oldalt, vannak képek, fotók, ábrák a forrásszövegeken túl is, amelyek mind-mind színesítik a tartalmát a tankönyveknek. Ezek már nem úgy néznek ki, mint a mi diákkorunkban, sokkal inkább jobban tördeltek, színesebbek, hogy a fiatalok a történelmi folyamatokat jobban meg tudják érteni. De ezek szerint önöknek az nagyon fáj, ha a diákok ezekről ilyesfajta vitákat tudnak folytatni.

- Képviselő Úr Valójában nem erről szól a történet, hiszen egy másodpercig sem aggódik a cigányságért. Önöknek az fáj, hogy nem részben külföldi tulajdonú cégek állítják elő a magyar tankönyveket, hanem Magyarországon az Eszterházy Károly Egyetem keretében működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Pedagógusok az elmúlt években egyetlenegy panaszt sem emeltek, szülők az elmúlt években egyetlenegy panaszt sem emeltek, diákok az elmúlt években egyetlenegy panaszt sem emeltek, pedig ezerszámra forgatták ezt a könyvet és tanultak ebből. Problémájuk nem nekik volt, hanem a politikusoknak, azoknak, akik nem politikusok igazából, hanem lobbisták, akik kijárják az érdekét ezeknek a részben külföldi tulajdonú cégeknek, hogy az oktatásból ne vitakultúra legyen, hanem profit, ráadásul luxusprofit, amit éveken keresztül le tudtak fölözni. Ez az ön felszólalásának az igazi alapja!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

ARATÓ GERGELY: - Államtitkár Úr! Megtisztelő, hogy a munkásságomat ilyen részletesen tanulmányozza, még akkor is, ha ebben az ügyben hazugságokat ismételget! Nem adott választ arra  hogy hogy kerülhet be egy ilyen szöveg… (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Adott! - Balla György: Erről beszélt, csak nem érted!)… nem adott választ arra, hogy hogyan fogja ez a szöveg segíteni azt… (Zaj. - Az elnök csenget.)…hogy a romák ügyeiről alapvető és érdemi vita folyjon. Azt persze értem, és a hajléktalanokkal kapcsolatos alkotmánymódosításból látszik, hogy a humanitás nevében elkövetett kegyetlenség közel áll az önök gondolkodásához, és követendő példának tartják! Visszatérve azonban erre az ügyre: azt már kipróbálta ez az ország, hogy milyen a piac nélkül működő termelés a tankönyvek területén is, ez megbukott 1990 előtt is, meg fog bukni most is!  (Taps a DK soraiból.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 112 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 12 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Miért nő a hazai szén-dioxid kibocsátás, miért nem kibocsátás csökkentést szolgáló gazdaság politikát folytat a kormány?

SCHMUCK ERZSÉBET,  (LMP): -  Államtitkár Úr! Ami néhány éve még tudományos körökben is csak a találgatás tárgya volt, mára tény. Még Orbán Viktor miniszterelnök úr is azt nyilatkozta, hogy Magyarországon közmegegyezés van afelől, hogy a klímaváltozás valóság és veszélyes dolog. Így van, de e folyamat megfékezéséért tenni is kell! Az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul e folyamathoz. A globális együttműködés értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását oly mértékben kell korlátozni, hogy ezáltal a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb 2, de inkább csak 1,5 Celsius-fokkal emelkedhessen, különben az emberiség életesélye kerül veszélybe már a század végére.

- Magyarország kormányai hosszú évekig jól elvoltak annak tudatában, hogy a rendszerváltás után a nehézipar összeomlása következtében az üvegházhatásúgáz-, közte a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkent, így tudtuk tartani a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinket. Ezért csak arra nem került sor, hogy a kihívásokra válaszolva, az ország fenntartható fejlődését szem előtt tartva sor kerüljön egy tudásalapú, dekarbonizált gazdaság kiépítésére, megfelelő energia- és közlekedéspolitikára. Miközben számos országban a gazdasági növekedés mellett is sikerült a kibocsátáscsökkentés, a kormány az elmúlt években sorra negatív eredményt tud csak felmutatni. 2015-ig jól ment minden, a magyarországi ÜHG-kibocsátás 35 százalékkal mérséklődött 1990-hez viszonyítva, 2015-ben azonban fordulat történt. 2015-től évente átlagosan 5,6 százalékkal növekszik a szén-dioxid-kibocsátásunk, de az Eurostat legutóbbi, az EU-tagállamok 2017. évi energetikai eredetű szén-dioxid-kibocsátásairól szóló becslése szerint Magyarországon már 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évhez képest. Ezzel jelenleg a hatodik legrosszabb mitigációs teljesítményű tagállam vagyunk. Hozzá kell tenni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése messze meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét.

- Államtitkár Úr! Milyen valós fordulat várható a gazdaság dekarbonizációja érdekében?

- Milyen intézkedéseket tervez, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának akadályozása helyett a megújulókat, a regionális önellátást, az érintett kkv-kat, önkormányzatokat és lakosságot ösztönző rendszer alakulhasson ki?

- Hogyan, mikor és milyen forrásból kívánják érdemben támogatni az épületenergetikai program megvalósítását, a közösségi közlekedés korszerűsítését?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Az energiaipari és ipari kibocsátások csökkentésének legfontosabb eszköze hazánkban és az Európai Unióban a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek kapcsán a 2021-2030-as időszak szabályait meghatározó irányelv-módosítást idén márciusban fogadták el. A 2021 utáni időszakra érvényes szabályok és a piaci stabilitási tartalék 2019-es indulásának következtében csökken a létesítmények számára elérhető kvóták száma és nő a kvótaár. Ez egyrészről mérsékli a rendszer alatt lévő létesítmények kibocsátását, másrészről növeli hazánk kvótaértékesítésből származó bevételeit, amelynek felét jelenleg az elektromobilitás és az épületszektorban végrehajtott energiahatékonysági és megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos beruházások támogatására fordítjuk.

- A klímapolitikára vonatkozó uniós jogalkotás következő lépéseként 2018 májusában elfogadásra került az erőfeszítés-megosztási rendelet, amely többek között a közlekedés, épület, hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak együttesére ad meg a tagállamok számára kötelező kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ig. A jelentős hazai potenciállal rendelkező napenergia hasznosításának területén hangsúlyos szerepet kapnak mind az ipari méretű fotovoltaikus rendszerek, mind a decentralizált jellegű, háztartási méretű kiserőművek.

- Képviselő Asszony! Az EU-n belül Magyarország támogatja legjobban az 50 kilowatt alatti megújulóenergia-termelést, kiemelten segítve a helyi önellátást a zöldáramtermelésben. A statisztikai adatok szerint ezzel a lehetőséggel az elmúlt években az érintettek - kkv-k, önkormányzatok, lakosság - is éltek, hiszen a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége ugrásszerűen megnövekedett.

- A megújuló energiához kapcsolódó, működési típusú támogatás keretében az úgynevezett régi KÁT rendszerben 2016-ban 51,19 milliárd forint került kiosztásra, ami 2015-höz képest 4 százalékos növekedést jelent. 2017-ben lépett hatályba az Európai Bizottság által jóváhagyott új zöldáramtermelést támogató METÁR rendszer, amelyhez 2017 és 2026 között csatlakozhatnak azok, akik élni kívánnak e támogatási lehetőséggel. A METÁR rendszer úgynevezett kötelező átvételi támogatási kategóriájába ez idáig mintegy 9,5 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be, ami a 2017-2026-ra vonatkozó teljes 10 milliárd forintos támogatási keret 96 százalékát jelenti, így hatalmas a túljelentkezés, ami a program sikerét mutatja.

- Képviselő Asszony! A jelenlegi szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülése és az energiahatékonyság növelése várható többek között az operatív programokban lévő forrásoknak köszönhetően. A 2014-20-as évekre vonatkozóan az operatív programokban az energiát érintő fejlesztésekre összesen több mint 760 milliárd forint visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatás jár és jut. A közösségi közlekedés korszerűsítése és a vasúti szolgáltatók járműállományának megújítása folyamatos, a beszerzések európai uniós és hazai források igénybevételével történtek. Folyamatban van továbbá a MÁV Start IC+ kocsigyártása, a regionális közlekedési központok és a Volánbusz járműállományának megújítása, amelynek során már több száz új járművet szerzett be a Volán Buszpark Kft. a közlekedési központok részére. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr!  Hazai szakértők szerint a szén-dioxid-kibocsátás növekedése három tényezőre vezethető vissza. Az egyik a tömegközlekedés, talán egyharmadban, részben azért persze, mert többet autózunk, de azért is, mert külföldről régi, nem megfelelő autókat hozunk be. A másik a lakossági fűtés. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2015 előtt talán nagyobb arányú volt a tűzifa-felhasználás. Mivel a tűzifának óriási mértékben emelkedik az ára, ezért a lakosság vált, és inkább fosszilis tüzelőanyagot használ. A harmadik esetben pedig a GDP-növekedéssel összefüggő többletenergia. Ha nem akarjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is nőjön, célirányosan meg kellene nézni az okokat, és arra kell a választ megadni!

***

Képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 114 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Mikor emelik végre az életpályamodellekből kimaradt közszolgálati dolgozók bérét?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Van 200 ezer ember Magyarországon, akik tisztességgel, becsülettel dolgoznak a köz szolgálatában, és mégis tíz éve nem kaptak fizetésemelést! 200 ezer ember a központi és a helyi államigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban, akiket a Fidesz arra ítélt, hogy szépen-lassan elfogyjon a jövedelmük vásárlóértéke. Tíz év alatt a bérük az értékének 30 százalékát veszítette el. Már zsinórban a harmadik fideszes kormányzati ciklusba lépünk, és még mindig nem emelték az illetményalapot. Azt akarják, hogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla tételeinek emelése kikerüljön a közbeszédből, mivel ez a közszféra közös érdeke lenne.

- Nyilvánvaló, a Fidesz célja az életpályamodellekkel a közszféra egységes érdekérvényesítésének, közös fellépésének megakadályozása. Hogy az életpályamodellek csak a porhintés és a megosztás eszközei, azt alátámasztja a kormányzati konvergenciaprogram egy őszintére sikerült mondata: „A közszférában bevezetett életpályamodellek bérnövelő hatása 2020-ig fokozatosan kifut, az előző évhez viszonyított többletkiadások évről évre mérséklődnek, a munkavállalói jövedelemre fordított kiadás növekedése a GDP-től elmarad.”

- Hogy zajlik mindez a gyakorlatban? A Fidesz-kormány a válság idején két évre bevezetett bérbefagyasztást a mai napig fenntartja. A bérbefagyasztás hatálya alól egyes, a közszférában dolgozó csoportokat kivon, de oly módon, hogy azt az állítólagos kedvezményezettek is igazságtalannak érzik. Ezt az igazságtalanságot nevezik életpályamodelleknek. Van, amelyik ágazatban volt érzékelhető béremelés, van, ahol jelképes béremelést tudtak kommunikálni, és van, ahol szó sincs fizetésnövekedésről 2010 óta.

- Ami közös: a kiszolgáltatottság és a kiszámíthatatlanság. A kormány eldönti, hogy kinek mikor, mennyivel emeli a bérét. Oszd meg és uralkodj! - ismerős az elv a diktátorok kézikönyvéből. Persze mögé teszik a sokak számára tetszetős magyarázatot. Orbán Viktor egyik ideológusa kifejtette, hogy a 8 millió választópolgárból 5 millióan az újraelosztás kedvezményezettjei, és ez egy óriási probléma; idesorol mindenkit, aki nem a versenyszférában dolgozik.

- Államtitkár Úr! A Párbeszéd nem fogadja el a miniszterelnök torz világlátását, a versenyszféra dolgozóinak szembeállítását a közszféra dolgozóival és az inaktívakkal! Ugyanígy elutasítjuk az ebből fakadó torz gazdaság- és társadalompolitikát, amely szétrombolja a magyar társadalom maradék szolidaritását, és egy még inkább megosztott, széttartó országot hoz létre. Nemcsak a közszolgálatban dolgozókat érinti. A rohamosan gyorsuló kivándorlás az egészségügyből, az oktatásból, a megalázóan alacsony fizetések a közszférában mindannyiunk életminőségét rontják! A Párbeszéd a szakszervezetekkel egyetértésben úgy véli, hogy vissza kell térni az egységes, kiszámítható és igazságos közalkalmazotti bértáblához, és felemelni a tíz éve nem változott illetményalapot 60 ezer forintra. Kérdésem:

- Mikor lesz béremelés, és emelik-e az illetményalapot?

***

BODÓ SÁNDOR,  (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány a központi költségvetés biztosította lehetőségeket szem előtt tartva hozta meg és hozza meg a jövőben is az életpályák kialakítására, illetve a bérek emelésére vonatkozó döntéseit. Bizonyára ön előtt is ismert a pedagógus-életpálya 2013. évi bevezetése, amely előbb a pedagógusokra, majd pedig a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra is vonatkozik. A 2015-ben elindított rendvédelmi és honvédelmi életpálya öt év alatt összességében 50 százalékos átlagos illetményemelkedést jelentett, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjait is érintette.

- Az állami tisztviselők életpályája a járási kormányhivatalok dolgozói után 2017-től a megyei kormányhivatalokra is kiterjed, és biztosít mintegy 30 százalékos illetményemelkedést. Ezenfelül tavaly 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg a kulturális ágazatban. A felsőoktatásban az oktató, kutató és tanár munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal növekedett.

 - Az egészségügyi ágazatban megvalósuló bérfejlesztésre a szakdolgozók esetében négy, az orvosok esetében két lépcsőben került sor. Így az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2016. évi 26,5 százalékot követően 2017 novemberétől 12 százalék, majd 2018 januárjától 8 százalék, és 2019 novemberétől további 8 százalék emelés várható. A szociális ágazat 2014. január 1-jétől differenciált mértékű ágazati pótlék bevezetésében részesült, a kiegészítő pótlékok átlagosan mintegy 20 százalékot meghaladó bérnövekedést biztosítottak. A bölcsődékben dolgozó, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre ’16. január 1-től lett kiterjesztve a pedagógus-életpálya, majd pedig ’17. január 1-től megkapták azok is a támogatást, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek.

- Képviselő Úr! A kormány a költségvetés biztosította lehetőségek keretei között a következő években is folytatni kívánja a bérintézkedéseket, illetve az életpályák kialakítását. Ennek keretében 2019 januárjától a kormány- és köztisztviselői réteg illetményének rendezésére kerül sor. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott kormány- és köztisztviselők esetében 2019. január 1-től átlagosan mintegy 25-30 százalékos illetményemelkedés várható. A részletszabályok kidolgozására az ősz folyamán kerül sor. A központi költségvetés céltartalékában erre 51,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

- Képviselő Úr! 2017 óta a településeknek lehetőségük van arra, hogy a köztisztviselők bérének saját hatáskörben történő emelését megvalósítsák, és ennek köszönhetően a dolgozók több mint fele már most is a törvényi minimumszintnél magasabb illetményben részesül. A kormány fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az elvándorlás megelőzése és a szakmai feladatok biztonságos ellátása érdekében azoknak a településeknek is legyen módja a hivatali munkatársak juttatásainak érdemi emelésére, amelyek megfelelő saját forrás hiányában erre képtelenek. Éppen ezért a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatba beépült egy 11 milliárd forintos kiegyenlítő bérrendezési alap, amelyből ezek a szegényebb önkormányzatok igényelhetnek támogatást a béremelés megvalósításához. Az alap kiegyenlítő jellegét alapvetően az adja, hogy a támogatás fedezetét a béremelést saját forrásból megvalósítani képes, nagyobb bevételi lehetőséggel rendelkező önkormányzatok biztosítják a szolidaritási hozzájárulás mértékének megemelésével. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

TORDAI BENCE: - Államtitkár Úr! Nem tudom, minek adjuk le előre írásban a kérdést, ha úgysem arra válaszolnak. Nem az volt a kérdés, hogy kinek mennyivel emelkedett a bére, az volt a kérdés, hogy az a 200 ezer ember a köz szolgálatában, akik tíz éve nem kaptak béremelést, mikor fognak béremelést kapni? Ön most gyakorlatilag beismerte, amit állítottam, hogy valóban a megosztás eszközei ezek a különböző ágazati életpályamodellek, és eszük ágában sincs visszatérni az egységes közalkalmazotti bértáblához.

- Elégtelen a válasz, és amit megint csak várni lehetett, hogy az önkormányzatokra próbálják hárítani, akiknek nincs elég forrásuk arra, hogy a náluk dolgozó közszolgálati alkalmazottakat megfizessék. Hiába adnak néhány milliárd forintos támogatást erre, ez édeskevés lesz! (Szórványos taps a Párbeszéd soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 113 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Európa, végre megvédi a határait?

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, (Fidesz): - Államtitkár Úr! 2015 óta hallgatjuk, hogy a migrációt kezelni kell, mert megállítani úgysem lehet, a határokat nem lehet megvédeni. Emlékezzünk, ez volt sok nyugat-európai kormány álláspontja, és ez volt a magyar ellenzéké is, hiába próbálják azóta megtagadni akkori önmagukat. Magyarország azonban mindössze két hónap leforgása alatt felépítette a déli határzárat, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a migránsok titokban szökjenek be az országba.

- Kiderült, hogy a határokat igenis meg lehet védeni, csak akarni kell! Ezt követően nem lehetett többé azt mondani, hogy a közös határok védhetetlenek. Ezért aztán módosítottak egy kicsit a hazugságon, és innentől kezdve azt mondták, hogy a tengeri határok azok, amiket nem lehet megvédeni. Hiába képes erre Ausztrália, a maga jóval hosszabb tengeri határait megvédve, Európa esetében ez állítólag lehetetlen. A Földközi-tengeren sokadszorra fordult bevándorlók százaival egy hajó, amelyet a migránsok Európába szállítására létrejött úgynevezett nem kormányzati szervezetek egyike üzemeltet. Becslések szerint tavaly a tengeri úton Olaszországba érkező afrikai bevándorlók legalább 40 százalékát ezek a szervezetek szállították, ami legalábbis felveti annak gyanúját, hogy együttműködnek az embercsempészekkel. Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa természetesen támogatásáról biztosította ezt a szervezetet is, ami nem is csoda, hiszen lényegében a Soros-terv végrehajtásán munkálkodik.

- Most azonban valami megváltozni látszik. Az olasz kormány a múlt héten megtiltotta, hogy a migránshajó kikössön. Bejelentették: az új olasz kormány véget vet annak a gyakorlatnak, hogy ezek a szervezetek egyfajta taxiként szállítsák Európába az illegális bevándorlókat. Mondanom sem kell, hogy a liberális sajtó és a Soros-szervezetek azonnal rárontottak az olasz kormányra.

- Államtitkár Úr! A migránshajó visszaküldésével Olaszország bebizonyította, hogy a tengeri határokat igenis meg lehet védeni, és az embercsempészetnek gátat lehet vetni. Kérdezem:

- Jelent-e ez fordulatot?

- Jelenti-e ez azt is, hogy Európa végre felismeri, hogy meg kell és meg lehet védenie magát és közös határait?

***

MENCZER TAMÁS, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A migráció elvi kérdés. A magyar elvi álláspont az, hogy a migráció rossz és veszélyes, de megállítható és meg is kell állítani! A magyar kormány 2015-ben ugyanazt mondta, amit manapság. Nem kellett az álláspontunkat megváltoztatni, és ez nagy kincs Európában. Az illegális bevándorlás ellen harcolók tengelyét 2015-ben Magyarország képezte. Sok bírálatot is kaptunk ezért, emlékezhetünk a korábbi osztrák kancellár, a korábbi román miniszterelnök, a korábbi horvát miniszterelnök becsmérlő szavaira. Ma már egyikük sincs a tisztségében, talán nem véletlenül. Aztán persze csatlakoztak hozzánk V4-es társaink, és manapság egyre többen.

- A tények bennünket igazolnak! Elég a legfontosabbra gondolni: az elmúlt három évben 29 terrortámadást követtek el Európában migrációs hátterű elkövetők. Több mint 330 ártatlan európai embert meggyilkoltak és több mint 1300-at megsebesítettek. A migráció tehát nemzetbiztonsági kérdés! Aki ezt kétségbe vonja, az nem néz szembe a valósággal.

- Örülünk az olasz kormány döntéseinek. Bebizonyította a brüsszeli politika alkalmatlanságát: le lehet zárni a tengeri határokat.  Mi 2015-től ezt mondjuk! Ha az ausztráloknak sikerült egy sokkal nagyobb vízi határt lezárni, akkor ez Európának is sikerülhet. Csak akarat kérdése! A magyar külügyminiszter és a magyar kormány kezdettől azt mondja: ha ehhez szükséges több hajó, szükséges több ember, szükséges több technikai erőforrás, akkor ezt biztosítani kell, - a tengeri határokat is le kell zárni! Ugyanis az az ország és az a kontinens, amelyik nem tudja megvédeni a határait, álláspontunk szerint nem ország és nem kontinens többé!

- Tisztelt Ház! A magyar álláspont, hogy sem a határon, sem Brüsszelen keresztül nem jöhet illegális bevándorló Magyarországra! Tehát a kötelező betelepítési kvóta ellen továbbra is harcolunk. És ez a veszély nem múlt el! Szeretnék emlékeztetni az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalására, abban minden benne van, ami ellen a magyar kormány harcol, benne van a migránsok behozatala, a szétosztása, a könnyített családegyesítés, csoportos betelepítés és a büntetése azoknak, akik ebből nem kérnek. Tehát ez ellen továbbra is harcolunk! Ezért is fontos az, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, tehát azt várjuk, hogy egyik brüsszeli szervben se szülessen döntés az illegális bevándorlással kapcsolatban addig, amíg az európai emberek nem tudják elmondani azt, hogy mit gondolnak ezzel kapcsolatban.

- Soros György egészen perverz elképzelését persze ismerjük: szerinte annál szebb egy ország, annál szebb egy kontinens, minél színesebb, minél inkább multikulturális. Mi ennél többre értékeljük a homogén és biztonságos társadalmat és rendezett egymás mellett élést, esetében mégiscsak egy spekulánsról beszélünk, aki mindig többet vesz ki, mint amennyit betesz! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

CSENGER-ZALÁN ZSOLT: - Köszönöm államtitkár úr válaszát, és azt kell mondanom: elfogadhatatlan, hogy az európai országoknak egy része megpróbálja az összes többi ország biztonságát is kockáztatni azzal, hogy a migrációt nyíltan vagy burkoltan támogatja. Nagy öröm számomra, számunkra, hogy nagyot változott a világ, ahogy államtitkár úr is említette, hiszen az akkori osztrák kancellár 2015-ben nagyon durván kritizálta Magyarországot. A mai osztrák kancellár, mint ahogy ön is említette, egyfajta tengelyről beszélt, persze meg is kapta ezért a kritikát. Nagyon örülök annak, hogy végül is Magyarországnak lett igaza ebben a kérdésben, és egyre többen támogatnak minket. Elfogadom a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Ám nem bőr feszül az ábrázatukon, ezért még évekig húzni fogják a busás adófizetői javadalmazást.
  • Liberál über alles
    Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
  • Kriminalizálják az ellenvéleményen lévőket
    Vélhető, hogy ebben az esetben a hatóságnak nemcsak a menettel szemben felsorakozók ellen kellett volna intézkednie.
  • Utazás a koponyája körül
    A szügyig ateista DK itt is pápább a pápánál, elnöke és szóvivője azt is jobban tudja, melyek az ország valódi problémái.
  • Újra működik a guillotine
    Ez a zseni Emmanuel megfordította a dolgot. Azért nem ért egyet a nagykövettel, mert látja a helyzetet, és ezt el is merte mondani.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI