Szemtől-szembe!
Múzeumok éjszakája. Meddig leszünk Európa rabszolgapiaca? Az MTA kutatóhálózatáról! Orbán Viktornak nem kell betartania a törvényeket? Miért hagyja életveszélyben a kormány a szórt azbesztet tartalmazó épületekben lakók és dolgozók ezreit? Miért nem a magyar embereket támogatja a kormány az EU-s pénzekkel? Költségvetés akkor és most!
2018. június 20. 08:57

Párbajhoz hasonlatos az azonnali kérdések órája: csupa szín, csupa legenda! A felszólalóknak Ciceró  az ügyvédek világából ajánlott mintát: „A támadás és védelem első lépése, hogy tagadja a tényeket; ha ez nem lehetséges, akkor vond kétségbe a minősítést; ha ez sem működik, vitasd a cselekmény indítékát, hivatkozz rendkívüli körülmények fennforgására; ha ez sem válik be, jelentsd ki: sanda politika munkálkodik, koncepciós per az egész.” - Megtörtént! A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta szószólóját. 

 

 

Múzeumok éjszakája, - család és kultúra kéz a kézben?

 FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! Országszerte, több mint négyszáz intézményben csaknem 2 ezer programmal várják június 23-án az érdeklődőket a múzeumok éjszakáján, amelynek az idén a fővárosa Pécs, mottója pedig: „ami összeköt: család és kultúra!” Magyarország egyik legnagyobb kulturális rendezvénye 2015 óta már önálló tematikával és vidéki rendezvényközponttal is büszkélkedhet, amin az elmúlt években rendre több százezren vettek részt, többek között Dél-Pest megyében is. Ez is jelzi, hogy a közgyűjteményi szakma legkreatívabb ötletbörzéje hova fejlődött az elmúlt 15 évben az indulás óta, és a lehetőségekhez képest hová tart, merre tart.

- Államtitkár Úr! Kereszténydemokrata képviselőként nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az, hogy az idei év a családok éve! A kiemelt figyelem, ami eddig is övezte a családokat, most a múzeumok éjszakája rendezvénnyel is megadatik, hiszen idén a család és a kultúra tematikája köré szerveződik ez az országos esemény. A család és a kultúra összekapcsolása, fontosságának hangsúlyozása pedig ráirányítja a figyelmünket arra, hogy az anyagi boldogulás, az egzisztenciális biztonság mellett a családi élet részét kell képezze a közös kulturális élmény átélése, az együttes rácsodálkozás semmi máshoz nem hasonlítható érzése. Komoly várakozás előzi meg a 23-ai éjszakát. Ennek a várakozásnak a jegyében kérdezem államtitkár urat:

- Mit kell tudnunk igazából az idei rendezvényről?

- Milyen intézmények csatlakoztak a programokhoz, és hol tartanak az előkészületek.

- A múzeumok éjszakája mennyiben lesz a családok kulturális éjszakája is?

***

DR. RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, az év legrövidebb éjszakájához legközelebbi szombaton van mindig a múzeumok éjszakája, a Szent Iván-éjhez legközelebbi éjszakához. Ezen a legrövidebb éjszakán négyszáz intézmény nyit ki, közel ötszáz helyszínen mintegy 400 ezer embert várnak, hiszen az elmúlt években már 400 ezer fölé emelkedett a múzeumok éjszakáján részt vevőknek a száma.

- Képviselő Úr! Teljesen más ilyenkor egy múzeum, s nemcsak azért, mert éjszaka van, hanem azért is, mert interaktív, élményközpontú, és az idei évben nagyon családközpontú is. Nemcsak múzeumok, de könyvtárak, levéltárak, művészeti intézmények, közművelődési intézmények, örökségvédelmi helyszínek, műemlékek, sőt még civil szervezetek is várják azokat, akik a múzeumok éjszakájába bekapcsolódnak. A múzeumi funkciókat teljesen különleges módon mutatják be, más arcukat mutatják a múzeumok ezen az éjszakán, és bízunk benne, hogy ez a többi nappalra is kiterjedhet, s egyre újabb és újabb vonzó élményekkel állhatnak elő. Ezek közösségteremtő és közösségépítő feladatok egyaránt. Az idei évben pedig az EMMI mellé a Magyar Turisztikai Ügynökség is bekapcsolódott a szervező-előkészítő munkába. S ahogy ön is mondta, nemcsak Budapest, de Pécs is súlyponti helyszíne a programoknak.

- Képviselő Úr! A családok évében a családok vannak a múzeumok éjszakájának is a középpontjában. A különböző kiállítóhelyek reflektorfénybe igyekeznek állítani azokat a jeles családokat vagy dinasztiákat, akikhez a gyűjteményük kapcsolódik, akik azokat akár adományozták, vagy valamilyen módon közreműködtek abban, hogy létrejöjjön az a gyűjtemény. Így különleges családtörténeteket ismerhetnek meg az emberek, a Zsolnay-család, a Vasarely-család, az Angster-család, akik orgonát építettek, vagy a Littke-család történetét, és igyekszünk mindenhol, minden kiadványban, tévében, rádióban, interneten, kiadványokban is felhívni a figyelmet arra, hogy ezt érdemes ezen az éjszakán mindenkinek megismerni, aki teheti. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Hadd hívjam föl a Tisztelt Ház figyelmét a saját környezetemben lévő Dél-Pest megyére, ahol is nemcsak a ceglédi Kossuth Múzeum, hanem Nagykőrösön is a kulturális központ, a kocséri falumúzeum vagy a nagyon híres, a Blaskovichok által alapított tápiószelei Kúriamúzeum is várja a tisztelt látogatókat ezen az éjszakán. Azt hiszem, hogy Dél-Pest megyében is lesznek olyan programok, amelyek méltán nyerhetik el a családok, az ott élő emberek, de távolabbi vidékről érkező emberek tetszését is. Nagyon bízom benne, hogy a korábbi évek tapasztalataihoz mérten az idén is nagyon jól működik ez a rendszer, és bízom benne, hogy nagyon sok ember, nagyon sok család keresi föl ezeket az intézményeket a következő 23-ai éjszakán. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Ennek a programnak is kettős a célja: egyrészről az, hogy azon az éjszakán különleges programokat nyújtson, másrészről pedig hogy meghozza a kedvét a múzeumlátogatáshoz azoknak is, akik esetleg év közben nem jutottak el. Bízunk benne, hogy minél többen lesznek, akik a múzeumokat, közgyűjteményeket átogatják, hiszen ezek azért jöttek létre, hogy minél többek számára kultúrát közvetítsenek, és a kultúra közvetítésével közösséget teremthessenek. Aki nem járt múzeumban az elmúlt években, nem ismer rá egyik vagy másik tárlatra. Magyarország-szerte rendkívül sok kreativitással, rengeteg embernek a hozzáadott szellemi munkájával és interaktív berendezésével olyan tárlatok vannak, amelyek messze nem a régi, különböző vitrinekben elhelyezett tárgyakra épülő kiállítási tematikát mutatják be, hanem fel tudják kelteni az érdeklődést a művészetek, a tudomány vagy bármi más iránt. Úgyhogy mindenkit biztatunk: ezt az éjszakát és a többi napot is szánja a múzeumok meglátogatására!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Meddig leszünk Európa rabszolgapiaca?

JAKAB PÉTER,  (Jobbik): - Miniszter Úr! Ha Mészáros Lőrinc olyan ütemben vagyonosodik, ahogy most, akkor 2024-re ő lesz a világ leggazdagabb embere, a magyar pedig a legszegényebb, hiszen - mondjuk ki - a korrupt Fidesz-elit a magyar emberek pénzén hízik kövérre, és ez most nem szójáték volt. (Korózs Lajos közbeszól. - Derültség az MSZP soraiban.)

- Ami a korrupciót illeti: sajnos az a helyzet, hogy nemzetközi kimutatások szerint Magyarország Bulgáriával holtversenyben küzd az Unió legkorruptabb állama címért, miközben a bérek tekintetében az OECD-tagállamok 35 fős mezőnyében Magyarország a 33. helyen áll, tehát - hogyOrbán Viktor is értse - ez nagyjából a kieső hely. Ma ott tartunk, hogy a csehek, a lengyelek, a szlovákok jobban keresnek, mint a magyarok, olyannyira, hogy például Borsodból nagyon sokan Szlovákiába járnak át dolgozni, mert már ott is jobban megéri. A helyükre pedig tudják, hogy kik jönnek? Ukránok, mert ezekért az éhbérekért lassan már csak nekik éri meg itt munkát vállalni, vagy ha majd nekik sem éri meg, akkor majd jönnek a pakisztáni meg a vietnámi vendégmunkások, ahogy azt az Orbán Viktor baráti köréhez tartozó fideszes gazdasági körök már pedzegették.

- Miniszter Úr! Tehát idevezet az önök gazdaságpolitikája, amely nem úgy tekint a magyar munkavállalóra, mint akit meg kell becsülni, akit meg kell fizetni, hanem úgy tekintenek önök a magyar dolgozóra, mint egy közönséges, olcsó rabszolgára ott a sor mellett. Emlékezhetünk rá, nem is olyan rég Orbán Viktor szaúdi befektetők előtt azzal reklámozta Magyarországot, hogy tessenek idejönni befektetni, mert nálunk a minőségihez képest feltűnően olcsó a munkaerő - hát épp, mint a rabszolgapiacon: jó erős, keveset eszik, vedd meg! (Derültség a Jobbik soraiban.) Önök idejuttatták ezt az országot! Ezért is kérdezem: 

- Mit kívánnak tenni azért, hogy Magyarország ne legyen Európa és a világ rabszolgapiaca?

- Mit kívánnak tenni azért, hogy legalább a visegrádi országok bérszínvonalát elérjük minél előbb?

- Mit kívánnak tenni azért, hogy Magyarországon ne önök gazdagodjanak, hanem azok, akik tisztességesen dolgoznak?

***

GULYÁS GERGELY,  (Miniszterelnökséget vezető miniszter):  - A képviselő urat már az első felszólalásából is úgy ismertük meg, mint akit a tények különösebben nem zavarnak, viszont szívesen sértegeti az Országgyűlésben ülő politikai ellenfeleit, és a mostani, második felszólalása során sem cáfolta meg az első alatt kialakult képünket az ön várható képviselői tevékenységéről. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.)

- Képviselő Úr! A helyzet az, hogy az elmúlt évben - elég elővenni a Központi Statisztikai Hivatal adatait - 13 százalékos béremelkedés volt Magyarországon, ehhez hasonló mértékű béremelkedés egy év alatt Magyarországon a rendszerváltozás óta soha nem volt. A idei évben is jelentős béremelkedés lesz, és hat év óta folyamatos a gazdasági növekedés, és folyamatosak a béremelkedések Magyarországon. Még érdemes hozzátenni, pont a legszegényebbek miatt, hogy a minimálbér nyolc év alatt 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig a kétszeresére növekedett 2010 óta.

- Képviselő Úr! Az természetesen igaz, hogy az országban eltérő fejlettségi színvonalú régiók működnek,  és az is igaz, hogy ennek megfelelően kell a fejlesztéspolitikát alakítani. Ön mond egy példát Miskolcra és térségére vonatkozóan, ez fordítva is igaz: Győrbe pedig a szlovákok járnak át, és vállalnak munkát. Azt is tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta soha annyian nem dolgoztak, mint amennyien most. Sok helyen már a munkaerőhiány a probléma, a munkanélküliség 3,8 százalékos, de azért ez mégiscsak egy kellemes gond ahhoz képest, mint amikor mi átvettük a kormányzást 12 százalékos munkanélküliség mellett. Úgy gondolom tehát: ha ön nem is hisz nekünk, de ha a  KSH adatait megnézi, akkor egyértelműen látja, hogy ma ez a térség az, amely az Európai Unión belül a legjobban növekszik, Magyarország pedig tartja a lépést a visegrádi államokkal. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

JAKAB PÉTER: - Miniszter Úr! Én azt gondoltam, hogy Andersen meghalt, de úgy tűnik, hogy nem, itt van a parlamentben. Ön itt rekordnövekedésről beszél, a tények pedig azt mutatják, hogy 2010 óta megduplázódott a dolgozói szegénység Magyarországon, a jelen állás szerint minden harmadik magyar honfitársunk a létminimum alatt él, és épp egy mai hír, hogy már Románia is lekörözte Magyarországot a béremelkedések tekintetében. Persze lényegében nagyon jól tudjuk, hogy mi a béremelés hiányának az oka: az, hogy ellopják a rávalót, ezt ki kell mondani!

- Miniszter Úr! Vissza kell adni a lopott pénzt, és akkor jut pénz majd béremelkedésre! Ebből a szempontból megint csak a román példát tudom a figyelmébe ajánlani: Romániában előszeretettel alkalmazzák a tolvaj politikusokkal szemben a vagyonelkobzás intézményét, hogy jusson pénz például bérekre, de hovatovább legutóbb egy román minisztert ítéltek hat év börtönre, mert egy pályázatból visszakért 10 százalékot, nem 30-at, nem 40-et, csak 10-et, és ő most mehet a börtönbe. Önök mikor mennek? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

GULYÁS GERGELY: - Képviselő Úr! Ebből a felszólalásból is látszik, hogy Andersent nem a KSH-ban kell keresni… (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)…hanem a Jobbik-frakció soraiban. Az az egyedülálló csúsztatás, amire ön itt a gazdasági növekedési adatok kapcsán képes volt, jól mutatja, hogy miként bánik ön és miként bánik a pártja a tényekkel, hiszen a helyzet az, hogy a gazdasági növekedés szempontjából Magyarország a harmadik legjobb eredményt produkálta az Európai Unióban a 28 uniós tagállamból. Szerintem ez kifejezetten jó eredmény! És azt is egyértelműen látjuk, hogy Magyarországon olyan béremelések valósultak meg az elmúlt években, amelyek mögött gazdasági teljesítmény áll. Korábban ez sem volt így. Éppen ezért szerintem, ha valamiről csak elismeréssel lehet beszélni - csökkenő államadósság, növekvő bérek, 1 százalék alatti jegybanki alapkamat -, akkor az éppen a magyar gazdaságpolitika!

- Egyébként pedig szeretném jelezni a képviselő úrnak, hogy a Jobbik minden bizonnyal a következő években is kritizálni fogja a gazdaságpolitikát, de ez szerintem nem változtat azon, hogy jók a hosszú távú kilátások is, a választópolgárok viszont azt érzékelik, ami a valóság, akkor is, ha ez önöknek nem sikerül!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az MTA kutatóhálózatáról!

DR. HILLER ISTVÁN, (MSZP): - Miniszter Úr! A Magyar Tudományos Akadémia kutató-, illetve intézményhálózatával kapcsolatos kormányzati döntésről szeretném kérdezni. Ezt az ügyet nem aktuálpolitikai botrányként javaslom megtárgyalni, hanem egy olyan döntésként, amely jelentősen befolyásolja a magyar tudományos élet, a magyar kutatás és a magyar felsőoktatás jelenét és közeljövőjét. Egyezzünk meg abban, hogy az elmúlt 70 évben igen jelentős szellemi potenciál, igen jelentős hazai és nemzetközi kutatási eredmények és igen jelentős anyagi, intézményi felhalmozódás történt a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából a kutatóhálózatban. A jelen döntésük, amelyet költségvetési javaslatként terjesztenek be, de élő kutató nincs ebben az országban, aki költségvetési javaslatként tárgyalja és gondolja magában, felveti azt a kérdést, hogy a kormány nem kívánja-e hatalmán túlterjeszkedve az eddig független magyar akadémiai kutatást kormányzati ellenőrzés alá vonni?

- Miniszter Úr! Egykori kollégáim és számos egykori hallgatóm, tanítványom ma a Magyar Tudományos Akadémia különböző kutatóintézeteiben dolgozik, és azt mondhatom önnek, hogy pártállástól teljesen függetlenül mindenki fenntartással fogadja ezt a döntést: nem tartja helyesnek, a függetlenség és a magyar tudományos kutatás szabadságának csonkítását látja benne. Senki nem gondolja úgy, hogy ez egy anyagi jellegű döntés. Mindenki úgy gondolja, hogy a kormány rá akar telepedni a magyar tudományos kutatásra és intézményhálózatra. Arról kérdezem miniszter urat:

- Ön is így látja-e?

***

GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Azt a meglepő választ tudom adni, hogy nem így látjuk! A kutatás-fejlesztésre fordítható összegek az elmúlt években nőttek, és ezt követően is folyamatosan növekedni fognak. Az innovációra szánt forrásoknál a kitűzött cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el a kutatás-fejlesztésre fordítható költségvetési források aránya. Amennyiben viszont, ha jól értem az egyeztetés eredményét - amin egyébként nem voltam jelen és ami Palkovics miniszter úr és a Tudományos Akadémia elnöke között jött létre -, abban még az egymással vitázó felek között is egyetértés volt, hogy egy akkora ország esetén, mint Magyarország és ilyen bővülő, jelentős, de a nagy államokéval még így sem összehasonlítható források esetén az a jó, ha egységes kutatás-fejlesztési innovációs irány van.

- Van egy Innovációs Minisztérium. A Tudományos Akadémia autonómiáját az Alaptörvény biztosítja. A cél és a szándék az, hogy ezeknek az innovációs forrásoknak a felhasználása az Akadémia bevonásával történjen, ugyanakkor az Innovációs Minisztériumnak döntő beleszólása lehessen ebbe. Én ezért azt remélem, és nyilván ezért is egyeztet egymással Palkovics miniszter úr, illetve a Tudományos Akadémia elnöke, ez azt eredményezi, hogy a magyar fejlesztés, kutatás, tudományirányítás világában egy egységes álláspontot tud a kormány és az Akadémia elfoglalni, és ennek megfelelően lesznek az innovációs források felhasználhatóak a következő időszakban. Semmi mást nem szolgál a módosítás, csak és kizárólag ezt. A szervezeti függetlenségét és ennek költségvetését egyébként az Akadémiánál nem érinti a költségvetési törvényjavaslat. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

DR. HILLER ISTVÁN: - Miniszter Úr! Aligha hiszem! Történetesen az még csak kevés lenne, hogy én aligha hiszem, de a Magyar Tudományos Akadémia vezetői között, megválasztott tisztségviselői között, egész életüket a tudományos kutatásban töltött emberek között egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan vannak, akik miniszter úr véleményét vallják. Ők igenis , úgy gondolják, hogy ez nem egyszerűen egy finanszírozási, nem egyszerűen egy gazdasági, nem egyszerűen egy költségvetési lépés, hanem teljes egészében a magyar kutatás szabadságának és függetlenségének megsértése. Sőt, még azt is feltételezik, hogy van egy olyan szándék, amely egyébként Martonvásártól, mondjuk, a Mátráig terjedő ingatlanhálózat későbbi ügyeinek kezelésére vonatkozik, ami már egyáltalán nem a tudományos kutatás, hanem az a felhalmozott anyagi potenciál,  amiről beszéltem. Azt kérem és ezt fogjuk képviselni, hogy a költségvetésből ezt a javaslatot vegyék ki, módosítsák, hagyják békén a Magyar Tudományos Akadémiát és a tudományos kutatást Magyarországon! (Taps az ellenzéki oldalon.)

***

GULYÁS GERGELY: - Jelen pillanatban az innovációra, kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló összegek a magyar állam egészét vagy a költségvetés egészét tekintve úgy néznek ki, hogy a felsőoktatási intézmények több mint 29 milliárd forintot fordíthatnak állami támogatásból kutatás-fejlesztésre. Van egy Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, ami majdnem 13 milliárd forintnak a kutatás-fejlesztésre fordítását teszi lehetővé…(Dr. Harangozó Tamás folyamatosan közbeszól.) és a Tudományos Akadémia kutatásában hasznosul 28,1 milliárd forint.

- A kérdés az, hogy hatékonyabban használhatóak-e ezek az összegek, ha az erről szóló döntés során azok, akik kutatás-fejlesztésről ma Magyarországon különböző helyeken döntenek, kénytelenek egyeztetni és egyetértésre jutni. A mi véleményünk az, hogy erre a kérdésre a válasz igen. A gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy kettőnk közül melyikünknek van igaza!  (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Orbán Viktornak nem kell betartania a törvényeket?

GRÉCZY ZSOLT, (DK): - Tisztelt Ház! Mint tudjuk, az Orbán-kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy a cégek a társasági adójukat oda tudják adni a magyar futballkluboknak. A legnagyobb kedvezményezett ezek között természetesen mi más lenne, mint Orbán Viktor kedvenc csapata, a felcsúti utánpótlás-akadémia, amely, tessenek fogódzkodni, 20, azaz húsz milliárd forintot kapott eddig társasági adó címén arra, hogy ott elbohóckodjanak 32 néző előtt Orbán Viktor házának közvetlen szomszédságában. Ez egy ilyen ország, ez egy ilyen kormány, ahol ez megtörténhet!

- Éppen ezért a Demokratikus Koalíció azt a megoldást választotta, hogy megpróbálja ezeknek a papíroknak, adatoknak a nyilvánosságát kiperelni. Csodák csodájára megtörtént az is, hogy a Kúria úgy döntött jogerősen - mondom még egyszer és hangosan: jogerősen úgy döntött a Kúria -, hogy ezeket az adatokat ki kell adni. Természetesen azóta sem adta ki a felcsúti akadémia ezt az adatot, hogy mire mennyit költöttek.

- Ez azért is érdekes, mert ezek után írtunk egy levelet Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor strómanjának, aki azt a választ adta saját kezűleg válaszolva, hogy ő nem tudja odaadni ezeket az adatokat, merthogy az EMMI bekérte tőle ezeket a dokumentumokat. Na már most ez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc úgy szabadul meg bizonyos papíroktól, hogy azokról nem készít fénymásolatot. A másik lehetőség pedig az, hogy az EMMI takargatja Orbán Viktor kedvenc csapatának papírjait, és ezáltal védettséget biztosít Mészáros Lőrincnek.

- Miniszter Úr! A Demokratikus Koalíció, ha már jogállamról szokás beszélni ebben a parlamentben, ebben a Házban, akkor azt kéri, sőt azt követeli, hogy azonnal adják ki ezeket a papírokat! A magyar embereknek, ahogy önök szokták mondani, joguk van tudni, hogy mire ment el ez a 20 milliárd forint a pénzükből, főleg miután hallom, hogy a Tudományos Akadémia környékén ennél jóval kisebb összegekről vitatkozunk éppen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

***

GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Ha jól értem, akkor volt egy per folyamatban a Demokratikus Koalíció egynémely képviselője és a Puskás Akadémia között közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Felcsút…) Ebben az eljárásban született egy ítélet. Ennek a végrehajtása, feltételezem, hogy folyamatban van. Azt nem értem, hogy mi köze ehhez a kormánynak: Mennyiben vagyok érintett, ilyen értelemben milyen formában hozható ez a döntés és ennek a végrehajtása kormányzati hatáskörbe? (Arató Gergely: Nálad van a papír…)…Vagy pedig a másik lehetőség, hogy ügyvédi tanácsot kíván képviselő úr tőlem ebben a formában kérni. Erre azért nincs lehetőség, mert 2014 óta az összeférhetetlenségi szabályok szigorodtak, ezért a kamarai tagságom pillanatnyilag szünetel. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

GRÉCZY ZSOLT: - Miniszter Úr! A helyzet azért tragikus, mert én egy kérdést tettem fel: tessenek már odaadni azt a papírt! Az önök minisztériumában, Rétvári úr minisztériumában vannak ezek a papírok, ezt állítja legalábbis Mészáros Lőrinc. Tessék odaadni ezt a papírt, ha már a Kúria jogerős döntése - még egyszer mondom, jogerős döntése - erre kötelezte önöket. 20 milliárd forintról van szó, ez nem kevés pénz, az 20 000 millió forint!

- Csak szeretném jelezni, hogy ez az a Puskás Akadémia, amelyiknek a kezdőcsapatában nincsenek magyar futballisták. Éppen egy mai adat: a legkevesebb játékpercet a magyar NB I-ben a Puskás Akadémiából töltött magyar fiatal labdarúgó. Önök migráns futballistákra költik az adófizetők pénzét, éppen 20 milliárd forintot! A választ nem tudom elfogadni. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon. - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Felcsút…)

***

GULYÁS GERGELY: - Hála a jó istennek, ebben az esetben önnek nem is kell az én válaszomat elfogadni, mert az az interpelláció, ez pedig továbbra is az ügyvédi tanácsadás. (Gréczy Zsolt: Egy éve várunk rá! - Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Tehát ha egy jogerős ítélet van, akkor ezt követően bárki elmondja önnek, hogy milyen formában lehet a jogerős ítéletnek érvényt szerezni. Ami a támogatásokat illeti: ezeknek a törvényességét, illetve eredményességét még az Európai Unió sem vitatta, hiszen a velük való megállapodás után kezdhetett a program működni.

- 2015-ben összességében több mint 13 ezer cég 107 milliárd forinttal támogatta ezen keresztül a sportot és az utánpótlást, és úgy gondoljuk, az helyes, ha cégeket, gazdasági társaságokat teszünk érdekeltté a sport és helyes társadalmi célok támogatásában. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: És hányan kerültek be azóta a válogatottba?) A konkrét esetben pedig azt tudom csak mondani, hogy a jogerős ítélet végrehajtásához nagyon sokan tudnak tanácsot adni, én most átmenetileg még nem. Lehet, hogy lesz újra olyan időszak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért hagyja életveszélyben a kormány a szórt azbesztet tartalmazó épületekben lakók és dolgozók ezreit?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! 1970 és 1990 között a szórt azbesztet széles körben használták Magyarországon, többek között hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként mind a lakó-, mind a középületek építésénél. De nagyon hamar kiderült, hogy egészségkárosító, súlyos légzőszervi megbetegedéseket, azbesztózist, tüdőrákot, végül halált okoz. Nincs olyan kis koncentráció, amely ne jelentene kockázatot akár 15-35 év lappangási idő elteltével.

- A környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából ezért már 1999-ben megkezdődött a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése, majd az azbesztmentesítési program kidolgozása és végrehajtása. A program az elmúlt nyolc évben azonban nem nagyon haladt, noha ma is felnőttek és gyermekek tízezrei élnek vagy dolgoznak szórt azbesztet tartalmazó, a nem megfelelő felújítás, az azbesztmentesítés hiánya miatt egyre veszélyesebbé váló épületekben, például Veszprém, Győr, Tatabánya lakótelepein vagy az Országos Széchényi Könyvtárban. Pedig Magyarországon is kötelező az az európai irányelv, amely szerint az azbeszt által okozott környezetszennyezést meg kell szüntetni.

- Államtitkár Úr! Az országos hulladékgazdálkodási terv 2030-ra tűzte ki a mintegy 1,6 millió tonna, különböző formában előforduló azbeszt eltávolítását és szakszerű ártalmatlanítását. Az emberek egészsége érdekében azonban ezt előbbre kellene hozni. Azt kérdezem:

- Mikor és milyen állami segítségre, támogatásra számíthatnak az önhibájukon kívül ilyen veszélynek kitett állampolgárok és közintézmények?

***

FARKAS SÁNDOR,  (Agrárminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Köszönöm a képviselő, hogy kérdésével felhívta a figyelmet ismételten az azbeszt környezeti és egészségvédelmi problémáira. Az azbesztet rendkívül előnyös tulajdonságai miatt előszeretettel alkalmazták több évtizeden keresztül a magyar építőiparban különböző szigetelésekhez, burkolatokhoz és nem utolsósorban talán még az autóiparban is. Sajnos, az azbeszt egészségkárosító hatása viszont a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza, viszonylag későn ismerik fel és bizonyították be hatását.

- Az emberi egészségre nézve a legveszélyesebb azbeszttermék az úgynevezett szórt azbeszt, amelyről ön is szólt, illetve az egyéb azbesztcement termékek. Ezek ártalmatlanítása a jelenlegi adataink szerint több mint 300 milliárd forintba kerülne, ami meghaladja a magyar költségvetés lehetőségét. Tárcánk azonban fontosnak tartja az azbeszt okozta kockázatok kezelését, éppen ezért még az előző ciklusban a lakosságnál képződő, azbesztet tartalmazó palahulladék lakosságtól történő kedvezményes, elérhető közelségben történő átvételét és szakszerű elhelyezését biztosító program kidolgozása érdekében munkacsoportot állított fel. (Derültség az ellenzék soraiban.) Továbbá szakmai egyeztetéseket folytatott a közszolgálati szervezeteket tömörítő Köztisztasági Egyesülettel.

- Képviselő Asszony! A munkacsoport felmérte az azbeszttartalmú hulladék lerakásának, engedélyeinek, a különböző kapacitások és lerakóhelyek országos helyzetét. A felmérés megállapította, hogy rendkívül nehéz és olyan helyzet alakult ki, ami a lakosság részéről igazából nem támogatott, és a lakosság nem ezekre a kijelölt helyekre vitte el az azbeszthulladékot. Éppen ezért a kormány részére egy programtervezet is készült, amely megoldási javaslatot tartalmaz az azbesztet tartalmazó veszélyes építési hulladék elérhető közlségben történő átvételére. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SCHMUCK ERZSÉBET:- Államtitkár Úr! Én szakértőktől azt hallottam, hogy ez egy nagyságrenddel kevesebbe kerülne, nem 300 milliárd forintba. Viszont, ha önök ilyen számot tudnak, nyilván szükséges ennek a felülvizsgálata. Viszont a több tízezer fiatal és gyermek nevében is azt kérem a tárcától, hogy mihamarabb történjenek lépések annak érdekében, hogy a következő évi költségvetésben már megjelenjenek azok a fedezetek, összegek, amelyek el tudnák ezt a programot indítani. Nyilván szükséges ahhoz, hogy megfelelő program elinduljon, ezen épületek felmérésének aktualizálása, a középületekre való kiterjesztése is, a megfelelő szakmai, építőipari mentesítési háttér kialakítása, valamint a tájékoztatás. Nagyon reméljük, hogy ezek a munkálatok nagyon gyors ütemben elindulnak.

***

FARKAS SÁNDOR: - Képviselő Asszony! Azért egy nagyon finom helyreigazítást kell hogy tegyek, mivel az agrártárcának továbbá hosszú távon nem lesz feladata az azbesztmentesítő telephelyek rendezése. Éppen ezért a kormányzati munkamegosztás alapján az azbeszttartalmú építmény bontásával, termékeiknek az építményből történő eltávolításával, valamint az azbesztmentesítéssel kapcsolatos egyéb egyes tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök megoszlanak majd az érintett szakterületek között. Ez egy kölcsönös együttműködő feladat lesz. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem a magyar embereket támogatja a kormány az EU-s pénzekkel?

KOCSIS-CAKE OLIVIO,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Egy tavaly novemberi EU-s ellenőrzésen több mint negyven magyarországi EU-s beruházásnál talált szabálytalanságot az Európai Bizottság, ezért visszakövetelheti az ezekre elkülönített pénz nagy részét, közel 100 milliárd forintot. A problémás pályázatok között volt a középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztése című pályázat, eredeti nevén környezeti és energiahatékonysági operatív program. Ezt a programot azért emelem ki, mert ezzel kapcsolatban már 2015-ben és 2016-ban is kifejezte a Párbeszéd Magyarországért az aggodalmát. No nem azért, mert tudtuk, hogy szabálytalanságok lehetnek, hanem azért, mert az egész koncepciót tartottuk elhibázottnak, miszerint nem a lakosság számára teszik elérhetővé a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kormányzati épületeket újítják föl belőle.

- Államtitkár Úr! Az EU eredetileg ezt a programot az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére írta ki, nem az államnak. Most kiderült, hogy mint annyi más EU-s forrás, ez sem a magyar emberek életét segíti, itt sem a magyar emberek kapták meg ezt a pénzt. A Párbeszéd számára továbbra sem világos, hogy miért nem a lakosság profitálhatott ebből a programból, miért nem őket segíti a kormány az EU-s pénzekkel. A kérdésem tehát:

- Tervezi-e a kormány az EU-s vizsgálat után, amennyiben lehetséges, 2020-ig ennek a programnak az átalakítását?

- Amennyiben ez a hajó már sajnos elment, akkor 2020-tól ezt a programot tervezi-e átalakítani és a felújítási pénzeket végre a lakosság számára is elérhetővé tenni?

***

BODÓ SÁNDOR, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Erre a kérdésre, hogy miért nem a magyar embereket támogatja a kormány az EU-s pénzekkel, egy nagyon egyszerű és rövid választ is adhatnék: őket támogatja! Őket támogatta az előző európai uniós ciklusban is, amikor alapvetően humán-infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, és ezekre is szükség volt, mert bizony az önkormányzatoknak az azt megelőző időkben nem nagyon volt erre forrásuk. A jelenlegi európai uniós ciklusban is a magyar embereket, önkormányzatokat, vállalkozásokat segíti az uniós forrás, hiszen tudjuk nagyon jól - bizonyára ön is értesült erről -, hogy alapvetően közel 60 százalék gazdaságélénkítésre kerül felhasználásra, egyébként nagyon helyesen. Úgy tűnik, hogy a magyarok, a választók ezzel elégedettek, hiszen április 8-án erről azért elég meggyőző döntést hoztak, meggyőző véleményt nyilvánítottak.

- Az is tény, hogy Magyarországnak a jelen ciklusban járó összes forrása már meghirdetésre került a kedvezményezettek felé, a kötelezettségvállalások szinte 100 százaléka meg is történt, a szerződéskötések és a kifizetések vannak hátra. Természetesen - sajnos már azt kell mondjam, természetesen - nem mindenki örül ezeknek az eredményeknek, így a szövetségeseink mellett bizony vannak ellendrukkereink is, magyar állampolgárok, brüsszeli bürokraták, akik alkalmanként bizony mindent elkövetnek, hogy azokból a problémás projektekből, amelyeknek az orvoslása, korrigálása nem tűnik túlságosan bonyolultnak, azokból bizony jó nagy politikai vihart kreáljanak. Esetünkben is ilyesmiről van szó.Természetesen, ha a hatékonyságot nézzük, egyébként szerintem ugyanolyan fontos, hogy a középületek is korszerűsítésre, fejlesztésre kerüljenek, hiszen azokat is a magyar emberek használják. Remélem, hogy a következő időszak fejlesztései meggyőzik önt is a döntésünk helyességéről! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KOCSIS-CAKE OLIVIO: - Államtitkár Úr! Az EU eredetileg ezt a programot arra írta ki, hogy az otthonok energiahatékonyságát növelje. Ezt a kormány kérésére átalakította. Az adófizetők pénzén föl lehetne újítani a kormányzati hivatalokat. Nem világos, hogy ezt a pénzt, az EU-s pénzt miért nem a lakosságra fordítja az állam.

- Egy gangos ház rezsiszámlája a téli hónapokban akár 40-50 ezer forintot is elérhet egy átlagos, 40-50 négyzetméteres lakás esetében, főleg, ha rossz a nyílászárója, rossz a fűtési rendszere. Ezt a költséget ez a rendszer akár 30-40 százalékkal csökkenthetné. Ez mind a helyi lakók javára fordulhatna. Ehelyett önök állami intézményeket újítanak föl. Szerintem az EU nem erre szánta ezt a forrást, ezért is van az, hogy a magyarok nem értik, hogy az EU hogyan támogatja őket, nem jut el hozzájuk az, hogy az Európai Unió miért hasznos. Ez az önök hibája, és ezen változtatni kéne!

***

BODÓ SÁNDOR: - Képviselő Úr! Valami érdekességre fölhívnám a figyelmét: általában azokban az országokban történik ilyen jellegű kritikai észrevétel, amelyek nem kívánnak csatlakozni az európai ügyészséghez. Ebben azért valami furcsa, valami érdekes mindenképpen megjelenik. És ebben a helyzetben én azt gondolom, hogy Magyarország Kormánya bizony nagyon helyesen együttműködik ezzel a rendszerrel, de azokat a döntéseket, amelyeket a jogi határon belül meghozunk, én úgy gondolom, nincs helye és értelme különösebben kritizálni. Egyébként, amikor a tényleges elszámolásokra kerül a sor, akkor ezek a víziók, amiket ön itt vázolt, hogy miféle mulasztások történnek nálunk, közel sem igazolódnak be! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Költségvetés akkor és most!

DR. SZŰCS LAJOS, (Fidesz): - Képviselőtársaim! Bár az idei évben egy választási évben vagyunk, mégis a kormány ettől függetlenül tavasszal nyújtotta be a költségvetést, hogy a piaci szereplőknek legyen idejük felkészülni az esetleges változásokra. Ez jó alkalmat teremt arra, hogy számot vessünk az elmúlt időszak költségvetési és adópolitikájával. Nem minden tanulságtól mentes visszaemlékezni azokra az adóemelésekre, amiket a baloldali kormányok tettek, és azokra a választási ígéretekre, amiket az elmúlt két bukott választás során mondtak. Ezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy sajnálatos módon a baloldal nyolc év után sem tanult a múltbéli hibáiból, ugyanazt az adópolitikát akarják folytatni, amellyel már Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is sorozatban megbuktak.

- A választások előtt már megbukó Botka László a luxusadó ötletével kampányolt, amivel már 2005-ben is kísérleteztek egyszer. Akkor úgy gondolták, hogy megadóztatják a 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokat. Mi lett belőle? Összesen pár tízmillió forint származott Budapestnek. Ne legyen kétségünk, ismét megemelnék a társasági adót, hiszen 2003-ban is megtették; eltörölnék a családi adókedvezményeket, hiszen ekképpen cselekedtek korábban is; ismét bevezetnék a többkulcsos adózást, ezzel megint ellehetetlenítenék a középosztályt, ahogy ezt tették 2010 előtt. Államtitkár Úr! Ezért is kérdezem:

- Miért nem működik az adóemelés és a baloldali gazdaságpolitika a gyakorlatban?

***

BODÓ SÁNDOR, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A baloldal gazdaságpolitikájával szemben a kormány az adórendszer versenyképességének növelésével, illetve a feketegazdaság további visszaszorításával biztosítja a mozgásteret az elkövetkező évek adóterheinek csökkentéséhez. A Fidesz-kormány immár 8 éve folyamatosan csökkenti a magánszemélyek és a vállalkozások adóját. A 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadóval jelenleg dobogós helyen áll hazánk az Európai Unió tagállamainak versenyében, a 9 százalékos társasági adó pedig Magyarországon a legalacsonyabb. A kormány alapelve az adózásban változatlan: az adókat csökkenteni kell, a mérsékelt közterheket viszont mindenkitől be kell szedni.

- A kormány adópolitikájának fókuszában továbbra is a jövedelmet terhelő adók állnak, ezen belül kiemelten a munka közterheinek csökkentése. A VKF-megállapodás szerint négy év múlva akár 11,5 százalék lehet a szociális hozzájárulási adó mértéke, így a munka összes adó- és járulékterhe a visegrádi országok átlagos szintjére csökken. A megállapodás értelmében a minimálbér 2017-ben 15, 2018-ban 8, míg a szakmunkás-minimálbér 2017-ben 25, 2018-ban pedig 12 százalékkal nőtt. A családok támogatása érdekében 2016-ban megindult az a program, amely négy év alatt egyenlő részletekben duplájára emeli a két gyermeket nevelő szülőket megillető kedvezményt. Az érintettek havi 20 ezer forint helyett 2019-ben már 40 ezer forintra lesznek jogosultak.

- A gyermekvállalás támogatása, a munkahelyteremtés, a fizetések és a versenyképesség növelése segíthet hozzá az életszínvonal emelkedéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Ez a különbség az egykori és a mostani költségvetés között! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DR. SZŰCS LAJOS: - Államtitkár Úr! A költségvetés számai valóban jól mutatják, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, ebben pedig nagyon fontos szerepe van annak, hogy a személyi jövedelemadót, a társasági adókat és a családi adókedvezményeket a kormány gazdaságfejlesztésre használja föl. Mindenesetre fontos az, hogy április 8-a után nem hagytuk, hogy megint a segélyosztogatásra teremtsenek lehetőséget a baloldali kormányok. Azt gondolom, hogy a következő költségvetéssel pedig megint meg fogjuk teremteni a biztonságos növekedés alapjait! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

***

BODÓ SÁNDOR: - Képviselő Úr! Valóban, az ország teljesítőképessége leginkább azon múlik, hogy milyen gazdasági potenciált képes megvalósítani. Ennek nyilvánvalóan több feltétele van, több körülmény sikeres együttállásából születhet a legjobb eredmény, de az teljesen egyértelmű, hogy ha az adókörnyezet megfelelő, az mindenképpen inspirálja a munkaadókat és a munkavállalókat is. Jelen esetünkben erről beszélhetünk.

- Ami a gazdaságélénkítés struktúrájának átalakítását illeti: ott teljesen egyértelmű, hogy az európai uniós források felhasználásának átirányítása a gazdaságélénkítés irányába mindenképpen egy olyan tartalmas és hosszú távú fejlődésnek lehet az alapja, ami látható eredményeket fog hozni. De nem csak kizárólagosan ezen múlnak az eredmények, hiszen ha a számok mögé nézünk, akkor látjuk, hogy igazából ezek nélkül a források nélkül is igen jelentős lenne a gazdasági növekedés. (Taps a kormánypártok soraiból.)

gondola
megmondó
Ám nem bőr feszül az ábrázatukon, ezért még évekig húzni fogják a busás adófizetői javadalmazást.
  • Liberál über alles
    Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
  • Kriminalizálják az ellenvéleményen lévőket
    Vélhető, hogy ebben az esetben a hatóságnak nemcsak a menettel szemben felsorakozók ellen kellett volna intézkednie.
  • Utazás a koponyája körül
    A szügyig ateista DK itt is pápább a pápánál, elnöke és szóvivője azt is jobban tudja, melyek az ország valódi problémái.
  • Újra működik a guillotine
    Ez a zseni Emmanuel megfordította a dolgot. Azért nem ért egyet a nagykövettel, mert látja a helyzetet, és ezt el is merte mondani.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI