Lobogtak, dobogtak…
Száműzték az unalmat küzdöttek sikeresen. Párthű vélekedők szerint ”hősi tett”, a igazság ”felvonultatása."
2018. június 20. 15:06

A „mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések elszántsága megkérdőjelezhetetlen. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lesz menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számít: minden párt győztesként ünnepelve hálásan megtapsolja szószólóját.

 

Milyen módon van lehetősége bekapcsolódni hazánknak az önvezető járművek fejlesztésébe?

BENCSIK JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Az elmúlt években hazánkban töretlenül folytatódott a gazdasági növekedés, kiemelkedően teljesített a turizmus, a kiskereskedelem, a lakáspiac, de az ipari ágazatokban is jelentős beruházásokra került sor. A magyar GDP növekedése a legutóbbi negyedévben 4,7 százalék volt, amely meghaladta az Unió átlagát. Mindeközben biztosított volt az államháztartás egyensúlya és nyolcadik éve csökken az államadósság. A javuló gazdasági teljesítménynek köszönhetően több jut a magyar családoknak is. A több évre szóló adó- és bérmegállapodás következtében csökkentek a bérre rakódó közterhek, az idei év első negyedévében 12,4 százalékkal nőttek a bérek.

- Versenyképességi fordulatnak lehetünk tanúi a magyar gazdaságban, amelyet a nemzetközi felmérések is visszaigazolnak. A svájci IMD vezetőképző és gazdaságkutató intézet évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése alapján az idén Magyarország öt helyet lépett előre. A felmérés alapján Magyarország legfontosabb versenyképességi erősségei között lehet említeni a képzett munkaerőt, a dinamikus gazdasági növekedést és a versenyképes adókörnyezetet.

- A további teljesítményjavulás egyik feltétele, hogy ösztönözzük a hazai vállalatok innovációs tevékenységét, illetve innovatív iparágakat tudjunk Magyarországra vonzani. A gépjárműgyártás területén technológiai forradalom zajlik. Az elektromos hajtású és az önvezető járművek fejlesztése egy igen innovatív és ígéretes terület. Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől:

- Milyen módon van lehetősége bekapcsolódni hazánknak ebbe a folyamatba, többek között az önvezető járművek fejlesztésébe?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A tervezett közép-európai, közép-kelet-európai tesztzóna egyik súlyponti elemeként Zalaegerszegen mintegy 45 milliárd forint hazai forrásból önvezető és elektromos hajtású járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya épül. A létesítmény biztonságos, zárt és reprodukálható környezetben biztosít fejlesztési és tesztelési lehetőséget a hazai és a nemzetközi, járműipari és járműirányítási rendszereket fejlesztő telekommunikációs, informatikai és szoftverfejlesztő vállalatok számára. Az egy éve zajló kivitelezés már az ovál pálya építésénél tart.

- A zárt tesztkörnyezetet kiegészítő és magasabb szintre emelő fontos program a város smart city alapú, vagyis okosváros-alapú fejlesztése, amelynek keretében egy telekommunikációs nagyvállalat Magyarországon elsőként a zalai megyeszékhelyen és térségében kezdheti meg kísérleti 5G mobilkommunikációs hálózatának kiépítését. Ezenfelül a Budapest-Győr-Zalaegerszeg háromszögben az M1-es és az M7-es autópálya-szakaszok M86-os gyorsforgalmi út, valamint a Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között tervezett M76-os gyorsforgalmi út érintésével egy hazai tesztfolyosót alakítunk ki. A hazai tesztfolyosó a tervek szerint egy nemzetközi közúti tesztfolyosóhoz is kapcsolódhat Ausztriával és Szlovéniával partnerségben a Zalaegerszeg-Graz-Maribor térségben, így a hálózatba kapcsolt és elektromos hajtású járművek még átfogóbb tesztelésére lesz mód valós közúti környezetben.

- Az eredményes kooperáció érdekében háromoldalú megállapodások születtek, amelyek öt, kormányzati, egyetemi, üzleti klaszterek közötti és közúti hatóságok közötti szinten jöttek létre egymással párhuzamosan. A közös célok jegyében a magyar, az osztrák és a szlovák felek határon átnyúló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá az elektromos, összekapcsolt és autonóm mobilitási szolgáltatások fejlesztése és tesztelése érdekében 2018 márciusában Budapesten, amelyen az EU közlekedésért felelős uniós biztosa is jelen volt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hogyan kívánnak fellépni a hazai sertéságazatot sújtó afrikai sertéspestis ellen?

 MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Hát, úgy tűnik, hogy a folyamatosan visszaszorulóban lévő magyar állattartás és a rá épülő élelmiszeripar egy újabb válságba sodródik bele. Ugye, most itt a sertéságazatról van szó, ami ráadásul hosszú-hosszú évek után éppen tavaly talált egy kicsit talán magára, a javuló környezet biztató volt. Erre pedig itt van az afrikai sertéspestis. Fontos leszögezni, hogy ez az emberre nem jelent veszélyt, és az ilyen irányú bulvársajtós hangulatkeltést csírájában el kell fojtani! Ugyanakkor a hazai vadászat és a sertéstartók, feldolgozók számára óriási kihívást jelent a vírus, mivel segítség nélkül ezt nem fogják tudni önmagukban leküzdeni. Jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése után még hosszú-hosszú ideig fertőzőképes. Ez jelentősen befolyásolhatja a hazai exportkereskedelmet mind az Európai Unión belül, mind pedig harmadik fél irányába.

- A betegség különös veszélye, hogy nemcsak a fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása is terjeszti. Ráadásul a vírus a környezeti hatásokkal szemben nagyon ellenálló. Ellentmondó számok láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jelenleg ez már mekkora kárt okozott hazánknak. Már az első héten 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka, és évi 110 milliárd forintos exportot jelenthet. Azóta pedig csak romlott a helyzet. Az országos főállatorvos határozata 3 nappal ezelőtt jött ki, ami néhány kérdésemre választ adott; ugye, értelemszerűen a kérdést előbb kellett leadnom, mint ezen határozat megjelent, de még így is nagyon sok aggasztó kérdés merül fel. Többek között :

- Mi történik akkor, ha rosszabbra fordul a helyzet, és megjelenik ez a vírus nemcsak a vaddisznóállományokban, hanem a házi, háztáji vagy éppen nagyüzemi sertések körében?

- Számíthatunk-e az Európai Uniótól segítségre, van-e ilyen vis maior keret, fordultak-e egyáltalán az Unióhoz?

***

ZSIGÓ RÓBERT, (Agrárminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az afrikai sertéspestis az Európai Unió egyre több tagállamában állítja nagy kihívás elé mind az országok szolgálatait, mind a sertéságazat szereplőit. Ahogy ön is említette, Magyarországon a vírus 2018. április 21-én jelent meg vaddisznóban. Az állategészségügyi hatóság a legkisebb gyanú esetén is azonnal meghozza a szükséges intézkedéseket, és minden esetben laboratóriumi vizsgálat erősíti vagy cáfolja meg azok további szükségességét.

- Az elmúlt években mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez a vírus ne kerüljön Magyarországra. Az aktuális előírásokat külön országos főállatorvosi határozat foglalja össze, aminek a legutóbbi része jelent meg néhány nappal ezelőtt. A leginkább veszélyeztetett területeken az állattartókat és a polgármestereket is tájékoztattuk, a Nébih tematikus honlapján pedig folyamatosan frissülő információkhoz juthat mindenki.

- Jelenleg az a legfontosabb feladatunk, hogy a házisertés-állományt megvédjük a fertőződéstől. Amennyiben mégis előfordulna kitörés házi sertésben, a járványügyi előírásokat betartó érintett termelők közvetlen kárát az állam 100 százalékban át fogja vállalni. Folyamatosan vizsgáljuk a támogatási lehetőségeket az esetleges közvetett károk rendezésére is. Amennyiben a járványügyi intézkedések nyomán keletkezett másodlagos károk megfelelően alátámaszthatók, kérelmezni fogjuk az Európai Bizottságtól a rendkívüli piactámogatási intézkedések lehetőségét. A külkereskedelemben pedig az exportpiacok visszanyerése, az uniós eljárási rendhez hasonló regionalizáció érvényesítése az elsődleges feladat. A megkezdett tárgyalásokban egyébként értünk már el eredményeket, Hongkong, Új-Zéland vagy Kanada esetében.

- Képviselő Úr! A magyar kormány célja, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználásával segítse az ágazat résztvevőit, ezzel enyhítve a veszteségeket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hány kilométer  útfelújítás illetve karbantartás valósul meg Csongrád megyében idén, azaz 2018. évben?

SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az állami kezelésű utak állapota nagyon rossz állapotban van, és itt tulajdonképpen már nemcsak az egyes kistelepüléseket összekötő mellékutakról van szó, hanem akár a három vagy két számjegyű főútvonalakról is, ahol, azt gondolom, azonnali beavatkozásra, azonnali útfelújításokra volna szükség a biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében. A megyei közútkezelők is tudják ezt, de amikor feléjük fordulunk, akkor azt a választ kapjuk, hogy nekik bizony szigorú a költségvetésük, szigorú a tervük, és nincs elegendő pénz a megye útjainak felújítására. Azt azért zárójelben jegyzem meg: annyi értelmetlen beruházás valósult meg,  azok a milliárdok, amelyek, mondjuk, a stadionépítésekre fordítódtak, nyugodtan fordíthattuk volna a hazai utak állapotának javítására, a hazai utak felújítására. Ezt meg lehetett volna tenni akár a hazai költségvetésből, akár egyéb uniós forrásokból is.

- A tavalyi évben, 2017-ben Csongrád megyében pusztán 23,5 kilométer út felújítására volt pénze a Csongrád Megyei Állami Közútkezelőnek, ezt írásban megkaptam válaszként. Az ez évi tervekről semmit nem tudok, éppen ezért fordultam az államtitkár úrhoz, hogy tájékoztasson, ebben az évben Csongrád megyében mekkora mértékű útfelújítás valósul meg.

- Kicsit szűkebb körben jobban érdekelne a saját választókerületem, így az, hogy Szeged közigazgatási területén mekkora útszakaszt érintenek az állami útfelújítások, ha egyáltalán lesznek. Illetve nagyon-nagyon kritikus útszakasz a Szeged és Kübekháza közötti szakasz, ahol az autóbuszok is most már 40 kilométeres sebességgel tudnak haladni. Úgyhogy kérdezem:

- Egyáltalán lesz-e valamilyen útfelújítás, folytatódik-e az útfelújítás?

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A hazai úthálózat állapotának javítása a kormány kiemelt szándéka, nagy erőfeszítéseket teszünk az országos közutak szolgáltatási színvonalának emelése érdekében. Költségvetési forrásból valósul meg 2018-ban a komplex útfelújítási program, amelynek keretében Csongrád megye területén 2 fő- és 13 mellékúti szakasz összesen 47,2 kilométer hosszúságban újul meg. A TOP-program keretében a négy és öt számjegyű utak felújítási lehetőségeinek címzettjei a megyei önkormányzatok voltak, ezekben a projektekben a közútkezelő csupán lebonyolítóként vesz részt. A forrásnak köszönhetően Csongrád megye területén nyolc mellékúti szakaszt újítanak fel 23 kilométer hosszúságban. Mindkét program esetében a munkák kivitelezése az idei év tavaszától folyamatosan indul meg, és az évben így valósul meg. Szeged közigazgatási területén az 5-ös számú főút két szakasza fél kilométer hosszúságában, a város közigazgatási területén túlnyúlva, a 4301-es jelű Szeged-Röszke összekötőút 6,4 kilométer hosszúságú szakaszon újul meg.

- Megkezdődtek továbbá a következő évek programjainak összeállításához szükséges előkészítési feladatok is, amelynek során sor kerül a műszakilag indokolt útszakaszokon történő beavatkozásokra. Tájékoztatom, hogy a magyar állam egyébként öt évre mintegy 400 milliárd forint értékben kötött támogatási szerződést a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel működtetési tevékenysége finanszírozásának biztosítására. A szerződés értelmében a közútkezelő az eddigieknél kiszámíthatóbb módon, magasabb színvonalon tudja elvégezni az országos közúthálózat meglévő fenntartási feladatait, megszüntetni a balesetveszélyes burkolathibákat. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Hogyan kaphatott letelepedési kötvényt egy illegális migrációt szervező bűnszervezet egyik tagja?

DR. VADAI ÁGNES, (DK): - Tisztelt Ház! „Ha Magyarországra jössz, letelepedési kötvényt kell venned a Fidesztől!" - akár ez a szöveg is állhatott volna a kormány gyűlöletplakátjain. Az igazság ugyanis pontosan ez, merthogy a Fidesz bárkit beengedett az országba, aki letelepedési kötvényt vett a Rogán Antal által meghatározott offshore hátterű közvetítő cégek valamelyikétől. Amióta elindult a letelepedésikötvény-program, húszezren jöttek Magyarországra mindenféle ellenőrzés nélkül. Önök három éve nem hajlandók másról beszélni, mint az illegális migrációról. Rendben van, beszéljünk az illegális migrációról és arról, hogyan segíti az embercsempészeket a Fidesz.

 - Idén márciusban írta meg a 444 és a Direkt36, hogy letelepedési kötvénnyel jött Magyarországra egy Salmo Bazkka nevű szír állampolgár. Azt, hogy ő itt van, az egyik hozzátartozója is megerősítette. Bazkkát az olasz hatóságok azzal gyanúsítják, hogy tagja egy nemzetközi bűnszervezetnek, amely az illegális migrációból származó pénzek tisztára mosásával foglalkozik, pontosabban: az olasz hatóságok is ezzel gyanúsítják, ugyanis tavaly novemberben a Terrorelhárítási Központ egy akciójában elfogta Salmo Bazkkát. Erről az elfogásról egyébként videók és képek is megtalálhatók a rendőrség honlapján, ma is elérhetőek. A rendőrség közlése szerint több köteg, összesen 143 millió forint értékű készpénzt és három kilogramm arany ékszert foglaltak le. A tudósító a következőt mondta az őrizetbe vett emberekről és köztük Salmo Bazkkáról: „A bűnszervezet tagjai kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkoztak.” Kérdezem, államtitkár urat:

- Hány embercsempésznek adott el letelepedési kötvényt az Orbán-kormány?

- Hány olyan embercsempészt tartóztattak le eddig a magyar hatóságok, akiknek az Orbán-kormány biztosított letelepedési kötvényt?

- Hány Salmo Bazkka van még a kormány engedélyével Magyarországon?

- Hány embercsempészt fogadott be a Fidesz?

***

KONTRÁT KÁROLY,  (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! A Belügyminisztérium képviseletében mi is ugyanezt szerettük volna megkérdezni öntől, a szóbeli kérdésében említett személy ugyanis, tessék jól figyelni, 2010. március 10-én, tehát 2010. március 10-én kapott letelepedési engedélyt!. Ekkor ön, az önök pártja, a Magyar Szocialista Párt volt kormányon, ön pedig kormányzati felelősséget viselt, úgy tudom, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára volt. Önök hozták be, önök behozták, mi elfogtuk, ez volt a munkamegosztás! (Dr. Vadai Ágnes: Tartózkodási… Kötvény!)

- Képviselő Asszony! Önök pártolták a bűnt, mi pedig a törvénynek szereztünk érvényt, tehát erről van szó! Az önök kormányával szemben mi felderítettük, és nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogtuk a kérdésben említett személyt.

- Ha már itt tartunk, az vitathatatlan, hogy ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték a világban. Magyarország biztonságos országnak számít, és ennek a legfontosabb oka az, hogy a mi kormányunk megadja azokat a feltételeket, amelyek a biztonság megteremtéséhez szükségesek. Szigorú törvényeket fogadtunk el itt, a tisztelt Házban 2010-et követően, a rendőrséget megerősítettük mind létszámában, mind gépjárműállományában, mind informatikai rendszerében. Új szolgálati törvényt fogadtunk el, 2015. július 1-jétől életpályaprogram van hatályban, átlagosan 50 százalékos az illetményemelés. Ez mind-mind olyan intézkedés volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország biztonságos ország legyen. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

- És igen, képviselő asszony, mi megvédjük Magyarországot a migránsoktól  (Dr. Vadai Ágnes: Nem védik meg!)…megvédjük az illegális bevándorlóktól, és ha önnek is fontos a biztonság, fontos a magyar emberek biztonsága, akkor arra kérem, hogy erről tegyen tanúságot szerdán azzal, hogy mind az alaptörvény-módosítást, mind pedig a Stop Soros törvényjavaslatot itt a parlamentben támogató szavazatával megszavazza. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Miért nem jutott el minden autista gyermeket nevelő családhoz a korai diagnosztika és hogyan orvosolja a kormány a mulasztást?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! A hivatalos adatok szerint 160 ezer autista személy él Magyarországon, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy ezek az adatok jóval alacsonyabbak, mint a valós autizmussal élők száma, hiszen a korai diagnosztika, ami az egyik legfontosabb, hogy megtörténjen, Magyarország jelentős részén nem elérhető az emberek számára. Pontosan tudjuk azt, hogy minél fiatalabban kapnak segítséget az emberek, az érintettek, annál nagyobb az esély arra, hogy normális életet tudnak élni. Pontosan tudjuk, hogy ez a fajta diagnosztikai rendszer vidéken nem elérhető. Szeretném jelezni, hogy az önök kormányzásának nyolcadik évében Zala megyében például nulla darab olyan hely van, ahol ezt a diagnózist elő lehet állítani.

- Miután a diagnózis megszületik, hiába kerülnek be ilyen gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolába, nagyon kevés olyan szakember van ezeken a területeken, akik ilyen szaktudással rendelkeznek, és képesek arra, hogy ezeket a fejlesztési tevékenységeket ellássák. 2015-ben zárult a TÁMOP 6.1.4 pályázat, amely a 0-7 éves korosztály optimális bio-pszicho-szociális fejlődésének támogatását célozta meg. Ennek jelentős része volt egy modern technológiai rendszer, amely a korai diagnosztikának az országszerte való elterjesztését jelentette volna. Ez a több millió forint forrásból megvalósuló TÁMOP-os pályázat a jelenlegi tudásunk szerint nem jutott el minden családhoz. Ezzel kapcsolatban a következő konkrét kérdéseim lennének::

- Mi az oka annak, hogy ez nem jutott el minden magyar családhoz?

- Milyen pontos számokat tud nekem arról mondani, hogy ez a TÁMOP-pályázat miben jelentett segítséget azoknak, akiknek autizmussal élő gyermekük van?

- Mit tesz a kormány azon mulasztások megoldásának érdekében, amiket az elmúlt nyolc évben nem tudott megtenni?

***

DR. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban fontos feladat mindenki számára, hogy ezeken a családokon segíteni tudjon. Ha megnézzük, hogy országszerte a köznevelés rendszerében mennyi autizmus spektrumzavarral küzdő gyerek van, akkor azt láthatjuk, hogy igen, itt többezres számról van szó, és ha megnézzük, hogy ehhez képest mennyi iskola készült föl, akkor ez viszont már egy jóval magasabb szám, mint korábban. 1431 olyan iskola és óvoda van, akik már erre tudnak fokozottabb segítséget adni. Ha megnézzük, hogy mennyi gyógypedagógus és konduktor áll rendelkezésre, hogy ezeket a feladatokat ellássuk, szintén egy nagymértékű növekedést láthatunk. 2012-ben, tehát amikor bár még a projekt nem indult el, akkor 3345 fő volt, ez a 3345 fő gyógypedagógus és konduktor most már 9435, tehát jóval magasabb, jóval többen tudnak szerencsére segíteni ezeknek a családoknak. Ez annak is köszönhető, hogy 2012-2013-ban Európán belül és Magyarországon elsőként indult meg az autizmus spektrum pedagógiája nevű képzés, ez is hozzájárult ehhez a számhoz.

- Képviselő Úr!  2017-ben kiadásra került egy szakmai-gyakorlati iránymutatás elsősorban a területi védőnőknek a gyermekvédelmi feladataik ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, a jelzésre és együttműködésre. 2017. október 30-tól a területi védőnők számára a korszerű módszertan szerinti szűrővizsgálatok elvégzése már kötelező. Emellett az ön által is idézett korosztálynak egy gyermek-alapellátási útmutató is kiadásra került. A projekt keretében 3 ezer védőnő kiképzése megtörtént, és még további ezer fő részére tervezett a képzés, pontosan azért, hogy minél többen, akik a gyermekekkel találkoznak, ismerjék a szükséges protokollokat, a szabályozási hátteret, a szűrés, a mérés, a vizsgáló eljárás ellátási protokollok terén egyaránt. Bízunk benne, hogy képzettségükkel, eszközellátottságukkal, módszertanuk fejlesztésével, megújításával valóban érdemben, nagyobb érdemben tudnak segíteni egyrészről a rizikófaktorok felmérésében, másrészről a gyermek fejlődésének nyomon követésében, abban, hogy ha valakinél pedig eltérő fejlődést tapasztalnak, akkor ezeknek a gyerekeknek a kiszűrésében. Ahogy mondtam: most már sok ezerrel több olyan gyógypedagógus vagy védőnő van, aki ebben segíteni tud a magyar családoknak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem készült el Kőbánya-Kispest vasútállomás felújítása a 2013-ban odaítélt pénzből, és kit fognak felelősségre vonni azért, hogy egy 2013-ban egyszer már kifizetett beruházás 2018 közepére még el sem kezdődött?

 BURÁNY SÁNDOR, (Párbeszéd): - Tisztelt Ház! Kőbánya-Kispest vasútállomás fel nem újításának története az ellopott pénzek, az átvert lakosság és a fideszes korrupció egyik tanulságos históriája. A pénzt természetesen elköltötték, Kőbánya-Kispest állomás azonban ma is úgy néz ki, mintha a 3-as metró és a vasút találkozásánál megállt volna az idő és nem is Budapest, hanem a Balkán kapuja lenne. Felelős természetesen ezúttal sincs, pedig bizonyára sokakat érdekelne, hogy mire mentek el a szóban forgó milliárdok.

- Az építkezésnek 2019-re be kellene fejeződnie, ezzel szemben most 2018 júniusa van és hozzá sem kezdtek. A friss sajtóhírek szerint tovább csúszik Európa legnyomorúságosabb vasútállomásának felújítása, idézem: „A kivitelezés megindítása 2020 tavaszán, annak befejezése pedig 2021 végén várható.” Nem ezt ígérték, és nekem se ezt válaszolták egy korábbi kérdésemre 2016-ban, itt az Országgyűlésben! Bennfentesek szerint egyébként az újabb csúszás nem független attól, hogy az uniós pénzeket osztó Lázár János, illetve Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter elveszítette a miniszterelnök bizalmát, ezért most újabb oligarchákat kell keresni.

- Államtitkár Úr! Az adófizető magyar állampolgárokat azonban nem az érdekli, hogy éppen milyenek az erőviszonyok az Orbán-közeli rablólovagok között, ők végre európai körülmények között szeretnének utazni, különösen azután, hogy a felújítást az Európai Unió egyszer már kifizette! Ezért kérem, szíveskedjen tájékoztatni róla:

- Miért nem készült el Kőbánya-Kispest vasútállomása a 2013-ban odaítélt pénzből?

- Mi a mostani csúszás pontos oka  és kit fognak felelősségre vonni mindezért?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A Kőbánya-Kispest vasútállomás fejlesztése a „MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat-fejlesztési program 25 helyszínen” című uniós projekt részeként nevesített beruházás. A projekt tervezett befejezésének időpontja, úgy, ahogy ön is mondta, a hatályos támogatási szerződés szerint 2019 decembere. A fejlesztési programban, amely többek között a kormányablakok kialakítását célozza a nagy forgalmú vasútállomásokon, Kőbánya-Kispest vasútállomás utasforgalmi tereinek fejlesztésére 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A beruházás megvalósítása 2018 júliusa és 2019 novembere közé volt tehető. Mostanáig elkészültek az előtervek és a kapcsolódó költségkalkulációk, amelyek alapján azonban a kibővített megvalósítandó műszaki tartalomhoz a forrás nem elégséges. Az előtervek alapján összeállított műszaki tartalomra tervezői közbeszerzést írt ki a MÁV Zrt., az eljárás folyamatban van.

- Tervek közt szerepel egy új gyalogos-felüljáró megépítése is, mivel az elővárosi közlekedésben várható utasforgalom-növekedést a meglevő létesítmény átbocsátóképessége nem tudja kielégíteni. Az állomásfejlesztési projekt egyes elemeihez kapcsolódik a „Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása” projekt is. A reptéri projekt engedélyezési tervei a „B” peron meghosszabbítását is tartalmazzák, ez azonban kizárólag egy új peronszegély beépítésével valósítható meg. A meglevő peronszegélyek és a reptéri projektben meghosszabbítandó új peronszakasz szegélyének összeépítése is többletként jelentkező fejlesztési feladattal jár. Mivel a reptéri projekt előkészítése érinti Kőbánya-Kispest állomást is, a két projekt további összehangolása szükséges. A Kőbánya-Kispest állomás állomásfejlesztési projektben elkészült előterveinek költségeit a MÁV saját finanszírozásban fedezte, uniós támogatási forrást mostanáig nem használtak fel. (Tordai Bence: Akkor ez kész! - Derültség a Párbeszéd és az LMP, taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Vélhető, hogy ebben az esetben a hatóságnak nemcsak a menettel szemben felsorakozók ellen kellett volna intézkednie.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI